A Peking-barát Magyarország is megszavazta a kínai cégek elleni EU-szankciókat

Csaknem két évvel a csatlakozási kérelem beadása után helyére került a kirakós játék utolsó eleme is a svéd NATO-csatlakozás magyar ratifikálásával – írja a Bloomberg amerikai hírügynökség, és kiemeli, hogy a svéd haditengerészet hajói a Balti-tenger ellenőrzésének, a svéd légierő korszerű vadászgépei pedig az északi sarkköri térség szemmel tartásának a képességeit növelik meg számottevően az atlanti szövetség számára. A svéd tagság azt is megkönnyíti, hogy orosz támadás esetén csapatokat és hadfelszerelést juttassanak el a NATO keleti szárnyát alkotó országokba – elsősorban a balti államokba, illetve Finnországba. (A nyitó képen: a NATO főtitkára a két, észak-európai ország zászlajával 2022. januári sajtótájékoztatóján; foto: szabadeuropa.hu.)

A Bloomberg szerint az országban a NATO-tagság támogatottsága továbbra is magas, bár az azt ellenző kisebbséget erőteljesebb fellépésre ösztönzi a kilátásba helyezett felfordulás arra az esetre, ha Donald Trump ismét bejut a Fehér Házba. Svédországnak nem nagyon lehet olyan szemrehányást tenni, hogy nem veszi ki részét a közös erőfeszítésekből: az idén teljesíti azt az általános NATO-elvárást, hogy a tagállamok saját nemzeti össztermékük legalább két százalékát fordítsák védelmi célokra. Emellett folytatódnak azok az infrastruktúra-fejlesztések, amik adott esetben a NATO-erőknek az országon való áthaladását segítik. Svédország kék-sárga lobogója az atlanti szövetség székháza előtt történetesen Törökországnak a zászlaja mellett lobog, ami Magyarországhoz hasonlóan szintén harci gépek ígéretétől tette függővé Stockholm tagságának elfogadását – írja a Bloomberg, arra a részletre azonban már nem tér ki, hogy Ankara az Egyesült Államoktól 40 F-16-ost, Budapest pedig magától Svédországtól 4 Gripent kért.

A Politico amerikai hírportál európai kiadásának tegnapi beszámolója szerint Peking haragos hangú közleménnyel reagált arra, hogy az Európai Unió, valamint a brit kormány is szankciókat fogadott el olyan kínai vállalatokkal szemben, amelyek a vádak szerint segítik Oroszország Ukrajna elleni háborúját. A kínai kereskedelmi minisztérium által jegyzett dokumentum állítása szerint ezeknek a legújabb, egyoldalúan meghozott szankciós intézkedéseknek nincs semmilyen nemzetközi jogi alapjuk, és ellentétesek az együttműködés szellemével, amit pedig tavaly decemberben még mindkét fél hangsúlyozott Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozóján. Az EU szankciós csomagja negatív hatással jár majd Kína és az Európai Unió kereskedelmi, gazdasági kapcsolataira – helyezték kilátásba a kínaiak.

A Politico megjegyzi, hogy a szóban forgó, sorrendben 13. uniós szankciós csomagot mind a 27 EU-tagállam elfogadta, beleértve az – idézem – „hagyományosan Peking-barát Magyarországot” is. 

A kínaiak hasonló hangvételű nyilatkozatot intéztek az Egyesült Királysághoz, ahol szintén szankciókkal sújtottak kínai cégeket. Peking felszólította Londont és Brüsszelt, hogy feltételek szabása nélkül hagyjon fel kínai vállalatok listázásával.

Az EurActiv brüsszeli hírportál egyik cikke szerint Katarina Barley, az Európai Parlament német szociáldemokrata pártállású alelnöke egy múlt csütörtöki rendezvényen a berlini Jacques Delors Központban elismerte, hogy nagyon gyenge annak a pernek a megalapozottsága, amelyet az EP részéről kívánnak indítani az Európai Bíróság előtt az Európai Bizottság, vagyis az EU végrehajtó intézménye ellen, amiért az feloldott a zárlat alól mintegy 10 000 millió eurónyi, Magyarországnak szánt, de mindaddig befagyasztott támogatást. Barley szerint nagyon kicsi az esélye annak, hogy az Európai Parlament megnyerje a pert. Emlékeztetett arra, hogy Didier Reynders igazságügyi EU-biztos azt mondta: a magyar kormány teljesítette a feloldás mindegyik feltételét. Barley felettébb valószínűtlennek tartja, hogy az Európai Bíróság azt mondaná, Reynders kijelentése túlment azon, aminek a megállapítására a Bizottság jogosult.  

Barley, aki volt német igazságügyi miniszter – emlékeztet az EurActiv – Orbán Viktor magyar kormányfőt erőteljesen bíráló politikus, és tavaly közreműködött annak az alapjogi helyzetáttekintésnek a megfogalmazásában, amiben az EP részéről felszólították a tagállami vezetőket, indítsanak olyan eljárást a jogállamiság követelményeinek megsértése miatt Magyarország ellen, amely akár az ország uniós szavazati jogának az elvesztéséhez is vezethet. Az EurActiv értékelése szerint Barley kommentárja nyilvánvalóvá teszi, hogy az Európai Parlament nem képes hatékonyan befolyásolni a Bizottság döntéseit, annak ellenére sem, hogy Magyarország ellen meghozott határozatokkal próbálta fitogtatni az izmait. Az is megmutatkozott, hogy a tervezett perindítás sokkal inkább politikai mutatvány, mintsem valódi jogi kihívás a Bizottság ellen.

A Parlament határozatban fogadta el ugyan a perindítási szándékot, de most előbb megvárják a parlamenti jogi szolgálat szakvéleményét, aminek alapján március 11-én összeül a jogi szakbizottság, és ott döntenek arról, milyen ajánlással forduljanak Roberta Metsola parlamenti elnökhöz, indítson-e pert. Ha Metsola szembe helyezkedik a jogi bizottság álláspontjával, akkor az ügy visszakerül a plénum elé.