A vírus mint politikai termék

(Lampé Ágnes jegyzete) Tudom, lépni kell, tiltani, kitiltani, zárni, most igazán nem a laikusok véleménye számít, hisz’ az emberélet mindennél fontosabb. Ha pedig nem akar otthon ülni a magyar, akkor rendeletekkel és büntetéssel kell megoldani a helyzetet.

A héten úgymond szigorítások történtek a járvány megfékezése miatt. A miniszterelnök bejelentése előtt bejelentették, hogy készüljünk, mert bejelentés lesz. A kormánysajtó arról cikkezett, eljött a szigorítások ideje, a bennfentesek tudni vélték, hogy tutira zárják az iskolákat, jön az idősáv a boltokban, nem lesz mozi, színház, múzeum egy ideig, szóval bezár az ország. Aztán jött Orbán és megmondta a tutit: újra rendkívüli jogrend lép életbe, éjfél és hajnal 5 között kijárási korlátozás lesz, a táncos szórakozóhelyeket bezárják, moziban, színházban, sportrendezvényeken pedig minden harmadik széken lehet ülni. Lesz ingyen parkolás, járatsűrítés, és jókora büntetés a maszkviselés elmulasztása esetén. Ennyi.

És ez nem vicc. Igaz, akár az is lehetne. Gulyás Gergely a kormányinfón ugyanis elmagyarázta, hogy a kocsmákat nem zárják be, csak az olyan zenés-táncos szórakozóhelyeket, ahol nem az asztalnál ülőket szolgálják ki. Szóval: ha szól ugyan a zene, de én ülve vacsizom, és nem a pultnál eszem a szendvicsemet, az vírus terjedése szempontjából nem olyan veszélyes, mintha nem eszem, de szól a zene, és táncolok. Ha viszont ülök egy koncerten és zenét hallgatok, az nem vészes.

De a nagy kedvencem a két szék kihagyás és a vírus kapcsolata. A Mozisok Országos Szövetsége pontosítást kért, mivel életszerűtlennek tartották, hogy a családtagok esetén is ki kell hagyni két széket. A Magyar Bábművészek Szövetsége arra kérte a kormányzatot, hogy a családtagok számára ne legyen kötelező a másfél méteres távolságtartás, hiszen röhej, hogy egy kétéves gyerek másfél méterre üljön az anyukájától az előadáson. A válasz a Nemzeti Népegészségügyi Központtól érkezett, Müller Cecília megbízásából, ami a legjobb, tényleg: 

„a családtagok egymás mellett ülése egészségügyi kockázatot ugyan nem hordoz, mégis: azt a szabályt kell betartani, ami a rendeletben le van írva”.

Nincs az a poéngyáros, aki ilyet képes kitalálni.

Na de akkor mi van? Ezek sima alibiintézkedések? Elengedték a vírust? Rettegnek a gazdasági visszaeséstől, a munkanélküliségtől? Félnek a focidrukkerek dühétől? A színházi közönség nemtetszésétől?

De hát közben meredeken emelkedik a fertőzöttek, a betegek, a lélegeztetőgépen lévők és a halottak száma. Maga Orbán decemberre 30-32 ezer beteggel kalkulál, azt mondja, addig bírja az egészségügy. Már az Orvosi Kamara titkára is kijelentette: pár hét, és az lesz, ami tavasszal Olaszországban, azaz talicskán tolják ki a halottakat a kórházakból. Szabad Zoltán, a Magyar Orvosok Szakszervezetének új elnöke szerint a magyar kórházakban is olyan a helyzet, mint a tavasszal az olaszországi Bergamóban. Erről csak azért nem lehet tudni, mert a sajtó nem juthat be az intézményekbe, a munkavállalókat pedig titoktartás köti. Szóval

rég nincs elég orvos, ápoló, háziorvos, nincs elég influenzaoltás, tesztelés, nem működik a kontaktuskutatás.

Akkor mi van? Miért lehetnek húszezres focimeccsek? Miért lehet színházba menni?

Szögezzük le: a Fidesz mindig, mindent mér. Ha a társadalmi elvárások változnak, azonnal lép. Emlékezzünk a nevezetes pénteki napra, amikor reggel Orbán arról szónokolt reggel a rádióban, hogy tuti nem lesz iskolabezárás, ha így lenne, a tanároknak el kell menniók fizetés nélküli szabadságra. Aztán napközben megkapta az aznapi közvélemény-kutatási adatokat, és este simán bejelentette, hogy hétfőn zárnak az iskolák.

Szóval akkor most az emberek nem akarják a zárást? Azért az a húszezer drukker csak kimegy a meccsekre, nyilván ő is látja a számokat, senki nem küldi ki. A MLSZ szerint azonnal felvásárolják a belépőket a mérkőzésekre. A jövő heti Magyarország-Izland Európa-bajnoki pótselejtezőre minden jegy elkelt. A SZFE diákjai mellett 15 ezer ember tüntetett. Vannak bőven a színházakban, mozikban, éttermekben, kocsmákban. A szülők megosztottak az iskolabezárásról, sokuknak nincs szabadsága, nem tud a gyerekkel mit kezdeni, a nagyszülőkhöz nem viheti, sorolhatnánk. És ha az időseket kérdezzük a vásárlási idősávról, hát, higgyék el, nagyon nem egyértelmű a válasz.

Tudom, lépni kell, tiltani, kitiltani, zárni, most igazán nem a laikusok véleménye számít, hisz’ az emberélet mindennél fontosabb. Ha pedig nem akar otthon ülni a magyar, akkor rendeletekkel és büntetéssel kell megoldani a helyzetet.

Igen ám, de a fentiekből az látszik, hogy a vírus politikai termék lett. Orbán úgy tesz, mintha a COVID a politikai ellenfele lenne, amit képes kontroll alatt tartani. A székkihagyás meg a hajnali kutyasétáltatás tiltása igazán nem a vírus elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze, az ingyenes parkolás annál inkább, jókora bevételtől fosztja meg az önkormányzatokat.

Talán arra játszik, kihúzzuk valahogy addig, amíg lesz vakcina. De ez most tényleg vakmerő, ráadásul emberéletekről szól. A szokásos itt a piros, hol a pirosnál jóval veszélyesebb húzás. Eddig ugyanis ezeket a politikaikártya-partikat megnyerte. De most más a helyzet: a vírus a Fidesz-szavazókat, azok szüleit, a bizonytalanokat, nyugdíjasokat és a fiatalokat sem kíméli. Ők is bekerülhetnek a kórházba. A vírus miatt összedőlhet a betegellátás, miközben ő ezt a vészhelyzetet is – ahogy eddig minden mást – politikai eszközökkel, lejáratással, vagy épp pénzelvonással kezeli.

Kérdés, beválik-e a számítása?