Az interneten burjánzó ingyenes alkalmazásokról, szolgáltatásokról sorra kiderül: mégsem teljesen ingyenes, végső soron adatainkkal fizetünk valamennyiért. Így történt az Ever online fotótároló alkalmazással is, ahol a feltöltött fotókat a mesterséges arcfelismerő intelligencia trenírozására használták a képtulajdonosok engedélye nélkül.
Az Ever szolgáltatás oldalára látogatók egy meleg, barátságos, a családra és szeretetre épülő megoldás képét kaphatják. A bizalom megteremtése fontos, hiszen az alkalmazást a telefon segítségével készült fotók online tárolására találták ki. A fizetős és ingyenes változat apró részletekben tér el egymástól, a lényeg, hogy mindkét esetben korlátlan mennyiségű fotót tárolhatunk az oldalon. A szolgáltatás lényeges része az arcok megjelölése és a képen szereplők felismerése. (A szolgáltatás helyét szándékosan nem adjuk meg.)
Csakhogy a használók számára nem tették egyértelművé, hogy a szolgáltató másképp is hasznot húz a feltöltött milliárdnyi fotóból. A fotókat ugyanis az arcfelismerésre szakosodott mesterséges intelligencia fejlesztésére használják a szolgáltató szerződéses partnerei. Az oldalon az adatvédelmi előírások között a felhasználásnak eme módja csak azután jelent meg, miután a sajtó feltárta a visszásságot.
A vállalat szerint a képek nem jutottak harmadik fél kezébe, csupán a mesterséges intelligencia tökéletesítésére használják. Például a SoftBank Robotics által fejlesztett és sokak által ismert Pepper robot mögött álló intelligenciát alapozzák meg ezekkel a képekkel. A céggel katonaság, rendőrség vagy titkosszolgálat nem szerződött – de ami késik, nem múlik.
Az érthető, hogy miután a használók tömege az ingyenes szolgáltatás mellett döntött, a fejlesztők a képek hasznosítása mellett döntöttek. Az viszont már nem érthető, hogy erről miért nem tájékoztatták az ügyfeleket, miért csak újságcikkek után változtattak az adatvédelmi előírásokon. Az eset jellemző példa arra, hogy az interneten megosztott adatok miként hasznosulnak tudtunk és beleegyezésünk nélkül.
Nem is olyan rég például a Facebook élt vissza a használók adataival, amikor a Cambridge Analytica-botrányban kiderült: célzott politikai hirdetések szórására hasznosították a személyes adatokat.
(A cikk forrása az NBCNews írása.)