Csak az idei második negyedévben több mint 8000 millió forint értékben okoztak kárt a bűnelkövetők itthon a bankkártyás, mobiltelefonos és internetes banki fizetésekkor. A károsultak jórésze azonban a máig nincs tisztában azzal, kitől követelheti az okozott kár megtérítését. Még a személyes hitelesítési adatok tévedésből való kiadása esetén is van rá esély, hogy a visszaélés áldozata a bankjától kapjon kártérítést – derül ki a több között a BDO Legal Jókay Ügyvédi iroda tájékoztatásából. (A nyitó kép forrása: ggwebsite.com.)

Alapvető változások következtek be a múlt két évtizedben a hazai fizetési szokásokban, ugrásszerűen megnőtt a bankkártyás és az internetes vásárlások száma. Az új fizetési módokkal együtt megjelentek a velük visszaélők, az erre „szakosodott” bűnözők.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az idei második negyedévben naponta jó tízezer alkalommal kíséreltek meg sikertelenül visszaélést hazai kibocsátású bankkártyákkal, sőt, 57 ezer esetben a visszaélés eredményes is volt. Az okozott kár ugyanezen időszakban mintegy 2700 millió forint volt.

Az egyik leggyakoribb visszaélési módszer az adathalászat. A mobiltelefonos és internetes fizetésekhez kapcsolódóan is igen nagy az okozott kár: az előbbi esetben több, mint 4200, az utóbbinál több, mint 1400 millió forint.

Nagyon valószínű, hogy a visszaélések száma a jövőben sem fog csökkenni, miután lendületesen növekszik mind az internetes vásárlások száma (alig több mint egy év alatt 17,1 százalékos volt a bővülés) és az általa gerjesztett forgalom (2023-ban 1 474 000 millió forint), továbbá a mobiltárcák használata a hazai fizetési forgalomban (csak 2023 negyedik negyedévében 23,5 százalékkal emelkedett a mobiltárcába regisztrált bankkártyák száma).

Mégis azt tapasztalható, hogy visszaélés esetén a legtöbben nem tudják, kitől követelhetik az okozott kár megtérítésétt. Nyilvánvalónak látszik, hogy a visszaélést elkövetőtől – igen. A másik kérdés: mikor várható el a banktól is, hogy visszatérítse a kárt addig, amíg az elkövetőn behajható lesz az adott összeg?

A bankszámlákon zajló fizetési műveletek esetében alapvető követelmény, hogy egy  számlaterhelésre kizárólag akkor kerüljön sor, ha azt a számlatulajdonos előzetesen jóváhagyta. Az is érthető és viszonylag széles körben ismert, hogy a bankkártya használata közben a számlatulajdonosoktól is elvárható: tanúsítsanak kellő gondosságot, személyes hitelesítési adataikat tartsák biztonságban. Az is követelmény velük szemben, hogy visszaélés megtörténte, illetve visszaélés veszélye esetén azonnal tegyenek bejelentést a banknak. A bejelentés nyomán a terhükre díjat, költséget, egyéb fizetési kötelezettséget a bank nem állapíthat meg, kivéve az új bankkártya előállításával közvetlenül összefüggő költségeket.

„Széles körben elterjedt feltevés szerint ha a bankkártyás, illetve az online fizetéses csalások elkövetői a bankkártya vagy a (gyakran tévedésből kiadott) személyes hitelesítési adatok birtokában követték el a csalást, akkor az a károsult felelőssége, aki a bankkal szemben nem is léphet fel. Ez az állítás azonban téves – hívja fel a figyelmet dr. Németh Csaba ügyvéd, a BDO Legal Jókay Ügyvédi iroda bankjogi csoportjának vezetője. – A vonatkozó jogszabály (pénzforgalmi törvény) ugyanis kimondja: az a tény, hogy a visszaélést a bankkártya birtokában követték el, nem azt jelenti önmagában, hogy a károsult a tőle elvárható óvintézkedéseket ne tette volna meg és neki kellene viselnie a kárt. Sőt, a törvény a pénzforgalmi szolgáltatóra terheli annak bizonyítását, hogy az ügyfél csalárd módon járt el, vagy a törvényben meghatározott bármely kötelezettségét szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megsértette.”

Azt is kevesen tudják, hogy a számlatulajdonost terhelő kárviselés felső határa 15 ezer forint lehet, sőt, miután a visszaélésről, illetve annak gyanújáról a banknak bejelentést tett, a kárt már nem ő viseli. A törvény olyan eseteket is tartalmaz (pl. amikor a károsult a bankkártya ellopását az adott bankkártyás terhelés előtt nem észlelhette), amikor semmilyen mértékben sem kell viselnie a kárt a számlatulajdonosnak.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a törvény rendelkezése szerint kérhetjük a bankunkat, haladéktalanul írja jóvá az adott visszaéléssel minket ért kárt akkora mértékben, mint amennyivel a bankszámlánk egyenlege csökkent.

A visszaélési esetek száma és elkövetési módja egyre csak bővül, a bankok pedig – saját nézőpontjukból érthetően – igyekeznek minimalizálni veszteségeiket, tehát ezeket a károkat nem szeretnék viselni. Ezért a jövőben is számítani lehet arra, hogy banki részről a fent ismertetett szabályok ellenére nem lesz hajlandóság a kár megtérítésére. Ha például a károsult a bankkártya használatához szükséges személyes hitelesítési adatait arra nem jogosult félnek kiadta, a bank elutasító válaszának leggyakoribb hivatkozása a jövőben is a súlyos gondatlanság lesz. Ezt a banki álláspontot azonban a bírósági joggyakorlat nem támasztja alá. Mind a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Békéltető Testülete, mind pedig a hazai bíróságok szerint minden gyanús esetben azt kell megvizsgálni, hogy az ügyfél a visszaéléskor, illetve azt megelőzően súlyosan gondatlanul járt-e el. Ha például egy adathalász e-mailből nem lehetett számára nyilvánvaló a csalás, nem felel a kárért akkor sem, ha ő adta ki a hitelesítő adatokat.

Befolyásolhatja persze a visszaélés megítélését és a bankkal szembeni esélyeket az a körülmény, hogy fogyasztónak vagy vállalkozásnak minősül-e a károsult, és az is, ha a pénzforgalmi szolgáltató valamelyik általános szerződési feltételében a fenti szabályoktól eltérően állapodott meg vele. Ilyen esetben felvetődhet az adott ÁSZF (általános szerződédi feltételek) tisztességtelensége és ezáltal érvénytelensége is.”

Számos komplikált helyzet adódhat banki tranzakciókkal kapcsolatos visszaélésekkor, amikor kellő szakértelem híján a károsult hosszú, bonyolult, vagy rövid, ám eredménytelen eljárásba keveredhet a számlavezető bankjával. Ilyen esetekben célszerű lehet olyan jogi tanácsadó segítségét is igénybe venni, akinek megvan hozzá a banki szakértelme és tapasztalata. (További információ: dr. Németh Csaba.)