A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a „Korrupció Magyarországon 2010–2018” alcímet viselő Fekete könyv.
A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület; az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak.
A rendszerszintű korrupció egyes esetei
Az alábbiakban egy olyan rendszert elemzünk, amely főleg azért jött létre, hogy a közhatalmi döntéshozók közpénzeket átszivattyúzhassanak magánzsebekbe. Közös vonás bennük, hogy feltételük a fékek és ellensúlyok kiiktatása, amit a magyar kormány 2010-től kezdve módszeresen megvalósított, megnyitva az utat az államilag vezérelt jövedelem-átcsoportosításnak. Az ilyen eseteket a rendszerszintű korrupció megnyilvánulási formáinak tekintjük.
A látványcsapatsport-támogatások rendszere
A látvány-csapatsport (jégkorong, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás és vízilabda, valamint 2017 nyara óta a röplabda is) szervezeteinek támogatására 2011-ben létrehozott és pontatlan, ámde közkeletű elnevezéssel „Tao-támogatásnak” nevezett rendszer a cégek adózás előtti nyereségének egy részét irányítja – az államkassza helyett – a sportszervezetek kasszájába.
Nem szponzori megoldásról van szó, ezért ellenszolgáltatás hiányában az ösztönzi a cégeket a látvány-csapatsport szervezeteinek támogatására, hogy a támogatás összegével csökkenthetik a társasági nyereségadó-befizetéseiket.
Vagyis a cégek az adózás előtti eredményük és nem ez adózott, tiszta nyereségük terhére utalják át a Tao-támogatást a látvány-csapatsport szervezeteinek. Ezáltal a Tao-támogatások az állami adóbevételek veszteségét eredményezik, méghozzá évről évre egyre nagyobb mértékben.
A vállalatok 2012-ben 39 600 millió forintot, 2013-ban 41 900 millió forintot, 2014-ben 66 500 millió forintot, 2015-ben 77 500 millió forintot, 2016-ban pedig 135 100 millió (!) forintot juttattak a kedvezményezett sportszervezeteknek. Az állam a 2016. év végéig összesen 360 ezer millió forint összegű társaságiadó-bevételtől esett el a Tao-támogatások következtében. A 2017. évi költségvetés 82–92 000 millió forint közötti összegre állította be a látvány-csapatsport támogatás várható összegét, a 2018. évi Tao-támogatási előirányzat pedig 80 000 millió forintra rúg.[1] Ez azt jelenti, hogy
a Tao-támogatási rendszer 2017 végégig minimálisan 450 000 millió forinttal rövidítette meg az állami adóbevételeket, és az adóveszteség összege az idén (azaz 2018-ban) 530 000 millió forintra emelkedhet.
A kormány a 2016. évre mindössze 64–69 ezer millió forint társaságiadó-veszteséget tervezett a költségvetési törvényben, ehhez képest a látványcsapatsport-támogatás adóvesztesége két éve 135 000 millió forintra rúgott. Vagyis a Tao- támogatások eddigi rekordévében a tényleges adóveszteség kétszeresen felülmúlta a tervezett mértéket. Feltéve, hogy a 2017. és a 2018. évi költségvetések is a két évvel ezelőttihez hasonló nagyvonalúsággal alultervezték a Tao-támogatások adóveszteségét, előfordulhat, hogy a jelenlegi tudásunk szerint az idén (2018.) év végéig az 530 milliárd forintos Tao-támogatási kassza a valóságban még nagyobb mértékű adóveszteséget idéz elő.
Miközben idehaza tagadta, aközben Brüsszelben elismerte a magyar kormány, hogy a látvány-csapatsportok támogatási rendszere állami pénzből működik. Az Európai Bizottság meg is állapította, hogy a Tao-támogatási rendszer állami támogatásnak minősül.[2]
A TI-Magyarország elsősorban azt kifogásolja e rendszer kapcsán, hogy a közpénzek átláthatatlanul folynak át a kedvezményezett sportszervezetekhez. Ha a kormányon múlott volna, akkor a látványcsapatsport-támogatásról kizárólag azt lehetne tudni, hogy a kedvezményezett sportszervezetek évadonként összesen mekkora összegű pénzhez jutottak. Azt tehát nem titkolja a kormány, hogy mekkora adóveszteség érte az államot a Tao-támogatás miatt, azt azonban igen, hogy mely cégek fizetik az adójuk egy részét a kincstár helyett sportcsapatoknak. Az információk titokban maradása végett a parlament adótitokká minősítette[3] a látvány-csapatsport támogatások részletadatait.
A titkolózás valószínűleg meghozta a gyümölcsét, hiszen a nyilvánosság kizárása megkönnyíthette a cégek számára a politikai szempontok érvényesítését a Tao- támogatási döntéseik során. A cégek mintha tudnák, hogy elsősorban a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező sportszervezeteknek érdemes Tao-támogatást fizetniük. Más aligha magyarázza, hogy
a látványcsapatsport-támogatások megszerzésének abszolút bajnoka, az Orbán Viktor miniszterelnök falujában működő Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány: a múlt hat évben (tehát 2017 végéig) mintegy 14 ezer millió forint Tao-pénzhez jutott.
Szintén kimagasló a Seszták Miklós fejlesztési miniszter hátországát adó Kisvárda labdarúgó-csapatának, valamint az adóügyi államtitkár Tállai Andráshoz kötődő mezőkövesdi labdarúgó-csapatnak a Tao-eredményessége. Hasonlóan átpolitizáltnak tűnik a kézilabda világa is, ahol Kocsis Máténak, Józsefváros kormánypárti polgármesterének a 2015-i szövetségi elnöki megbízatását követően a korábbi 12 ezer millió forintról előbb 21 ezer millió forintra, majd a 2016/2017. idényben 27 000 millió forintra emelkedett az ágazat Tao-bevétele.
Az adatokból egyértelmű: a sportszervezetek Tao-támogatásvonzó képessége összefügg a politikai beágyazottságukkal.
Hiába hangsúlyozta Orbán Viktor kormányfő, hogy a Tao-támogatásokat közpénznek tartani „kommunista beidegződés”, a TI-Magyarország kitartott amellett, hogy a támogató cégek és az általuk évente az egyes sportcsapatoknak juttatott pénz összege közérdekű, így a nyilvánosságra tartozó adat. Az igazuknak a Fekete Könyv szerzői a bíróságon szereztek érvényt. A Tao-támogatást fizető vállalatok adatainak a megismeréséért a tényfeltáró közösség pert indított a kormány és a látványcsapatsport-szövetségek ellen.
Mindkét pert jogerősen megnyerte, ráadásul a kormány ellen indított eljárást felülvizsgáló Kúria 2017. október 25-én immár végérvényesen a Transparency International Magyarország javára döntött és megfellebbezhetetlenül elrendelte a Tao- támogatások adatainak a nyilvánosságra hozatalát.
A TI-Magyarország számára látványos sikerrel záruló perek nemcsak a látványcsapatsport-támogatások átláthatóbbá tételéhez járulnak hozzá, de rávilágítanak a jogállam állapotára is. A perben vesztes Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) állítása szerint a tőle kért adatok valójában nincsenek a birtokában. Csakhogy a Tao-támogatásokra vonatkozó jogi előírások alapján az NGM köteles az ún. támogatási igazolások beszerzésére. Az sem túl elegáns, sőt, büntetendő, ha az NGM valótlan védekezést adott elő a bíróság előtt, ám ennél is nagyobb probléma, ha tényleg nem szerzi be a Tao-támogatások kifizetésére vonatkozó adatokat. A szükséges adatok hiányában ugyanis akkor sem tudja ellenőrizni a látvány-csapatsportnak juttatott pénzeket, ha egyébként ez a szándékában állna.
Az NGM nemcsak leleplezte önmagát, amikor a Tao-támogatások adatainak a hiányával védekezett a perben, de formálisan is megtagadta a Kúria ítéletének a teljesítését. A TI-Magyarország ezért feljelentette az NGM-et a rendőrségen, és bírósági végrehajtást is kezdeményezett a minisztérium ellen. A másik pervesztes tárca, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, bár eleinte vonakodott teljesíteni a Kúria döntését, végül nekifogott a Tao-támogatási adatok átadásának.
A TI-Magyarország szerint a Tao-támogatások rendszerét a jelen formájában meg kellene szüntetni és a már kifizetett pénzek nyomon követhetősége végett hatályon kívül kell helyezni a látványcsapatsport-támogatás részleteit adótitoknak minősítő törvényt is.
A Tao-támogatások minden részletét nyilvánosságra kell hozni és ki kell vizsgálni, hogy a kedvezményezett sportszervezetek szabályosan használták-e fel a támogatást. Ki kell vizsgálni továbbá azt is, hogy a kormány az egyes cégek által a közpénzek kárára nyújtott nagylelkű sporttámogatásokat nem honorálta-e közbeszerzések vagy más állami megrendelések részrehajló odaítélésével.
[1]http://mfor.hu/cikkek/makro/360 milliard forint ennyirol mondtak le Orbanek a TAO mia tt.html?utm source=mforfooldal&utm medium=Direct
[2] Az Európai Bizottság C(2011)7287 számú jelentése, 65. pont http://ec.europa.eu/competition/state aid/cases/240466/240466 1271180 52 3.pdf.
[3] 2016. évi C. törvény.
