Miként hat a légszennyezés az anyaméhben fejlődő magzat agyának fejlődésére? Javíthatják-e a szívizomsejtek regenerációját célzó innovatív kezelések a szívinfarktust elszenvedett betegek hosszú távú túlélésének esélyeit? Hogyan alakultak ki az élettelen anyagokból élő szervezetek, amelyek sikeresen megvetették a lábukat a Földön? Miért agresszívek a baktériumok egymással szemben? (Kép: Shutterstock)
Íme néhány azok közül a kérdések közül, amelyekre az Európai Kutatási Tanács által most támogatásban részesített vezető tudósok úttörő kutatásaikkal választ keresnek.
Az Európai Kutatási Tanács (EKT) ma bejelentette, hogy az idén 269 tapasztalt kutatót részesít Európa-szerte „élenjáró kutatói támogatásban”, melynek összege kutatási témánként hozzávetőleg 2,4 millió, összesítve pedig 653 millió euró. A támogatás révén a szakemberek lehetőséget kapnak arra, hogy az uniós tagállamokban vagy a társult országokban megvalósítsák legkreatívabb kutatási elképzeléseiket, és olyan tudományos eredményeket mutassanak fel, melyek kiemelkedő hatást gyakorolnak a tudományra, a társadalomra és a gazdaságra.
Az EKT a finanszírozást a „Horizont 2020” uniós kutatási és innovációs keretprogram forrásaiból nyújtja. A támogatásban részesülő kutatási témák a fizikai és műszaki tudományok, az élettudományok, valamint a társadalom- és humán tudományok széles körét felölelik. Az EKT 2167 pályázatból választotta ki a nyerteseket, akiknek több mint hatoda női kutató. A támogatás révén mintegy 2000 munkahely létesül majd doktori fokozattal rendelkező kutatók, doktoranduszok és olyan szakemberek számára, akik a díjazott kutatók csapatában dolgoznak majd.
A támogatottak 27 ország tudósai közül kerülnek ki és 20 európai országban folytatják majd kutatásukat. Magyarország is sikeresen szerepelt a rangot adó uniós pályázaton: három magyar kutató nyerte el az EKT támogatását: Kőszegi Botond (Közép-európai Egyetem – viselkedési közgazdaságtan) és Nusser Zoltán (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet – funkcionális proteomika) Magyarországon, Hanzó Lajos (University of Southampton – kvantumkommunikáció) Angliában végzi kutatásait.
Az EKT három alapvető finanszírozási programot működtet: az indító támogatást azok a legkiválóbb kutatók vehetik igénybe, akik a doktori fokozat megszerzését követően 2–7 év tapasztalatra tettek szert; a konszolidátori támogatásra azok a legkiválóbb kutatók pályázhatnak, akik a PhD megszerzése után 7–12 év tapasztalatot tudnak felmutatni; az élenjáró kutatói támogatást pedig azok az elismert, nagytekintélyű kutatók nyerhetik el, akik kutatási teljesítményük alapján vezető tudósoknak számítanak a szakterületükön.
Mindenkit megillet az egyetemes egészségügyi ellátás
Holnap, április 7-én ünnepeljük az egészségügyi világnapot. Ebből az alkalomból Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztos ma nyilatkozatot tett közzé, amelyben kiemeli, hogy az Európában elért vívmányok közül az egyik legfontosabb az egészségügyi ellátáshoz való egyetemes hozzáférés. Lényege: minden embert – szegényt és gazdagot egyaránt – megillet a jó minőségű egészségügyi ellátás anélkül, hogy betegsége anyagi csődbe vinné a családját.
Andriukaitis biztos hangsúlyozza: a kontinensen számottevő fejlődés ment végbe az uniós polgárok egészségének védelme és várható élettartamának növelése területén. A biztos a példamutató munkát végző egészségügyi szakemberek, tudósok, kutatók és szociális munkások tevékenységét is méltatja nyilatkozatában, és arra is kitér, mi mindent tesz az EU nemzetközi területen az emberek egészségéért.
Ugyanakkor arra is rámutat, hogy az EU-n belül továbbra is látványos különbségek tapasztalhatók a várható élettartam és az egészségügyi kockázatoknak való kitettség területén. (A teljes nyilatkozat itt olvasható.)
Április 8.: nemzetközi romanap – Európa legnagyobb kisebbsége
Az Európai Unióban hatmillió, a nyugat-balkáni országokban és Törökországban pedig négymillió roma él. Lélekszámuknál fogva a romák Európa legnagyobb kisebbségi közösségét alkotják. Világszerte minden évben április 8-án ünnepeljük a romák nemzetközi napját. Ez alkalomból Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, továbbá Marianne Thyssen, Vĕra Jourová, Corina Creţu és Johannes Hahn biztos közös nyilatkozatot adott ki.
Nyilatkozatukban a biztosok kiemelik, hogy az alapvető jogok tiszteletben tartása az Európai Unió egyik sarokköve, a roma közösség azonban még mindig nem részesül teljes mértékben az alapvető jogok, köztük az egyenlő bánásmód előnyeiből. Az utóbbi időben születtek ugyan pozitív eredmények a romák integrációja terén, de még többet kell tenni. A nemzetközi romanap lehetőséget teremt arra, hogy a romák hátrányos megkülönböztetése elleni küzdelem keretében eddig elvégzett munkára építve előmozdítsuk a romák integrációját az európai társadalmak és országok mindegyikében – hangsúlyozzák a biztosok. (A teljes nyilatkozat itt olvasható.)