„Úgy döntöttem, hogy gazember leszek” – fogalmazta meg hitvallását III. Richárd, aki e megjegyzésekor még semmit sem sejtett arról, hogy az esti híradóban mindezt majd úgy mondják be, hogy a brüsszeli szankciók, valamint a nemváltó óvódások galád támadása miatt, a mi hős vezérünknek a sarkára kellett állnia és minden erejével azon lennie, magát sem kímélve, hogy drága népére csak jót hozzon a nyomorító nyugattal szemben.
Richárd még nem sejtette, hogy az orbánista propagandamédia szerint ő magas, daliás kék szemű, talpig becsületes vitéz. Mi az, hogy gazember?
Ugyanakkor kétségtelen, hogy a korabeli felvételeken nem hallható egészen pontosan, mit is mond Richárd – esetleg csak arról beszél, hogy a cár atyuska a legjobb fej a környéken? – Mindenesetre szavait csak Shakespeare-től ismerjük. Úgy döntöttem, hogy gazember leszek.
A mi korunk a maga módján szerencsésebb. Hiszen bármikor meghallgathatjuk, megnézhetjük, amikor az orbáni rezsim csöppet ijedt Nyúl Bélája közli országgal-világgal, hogy gazemberek lettünk – nem először, és ahogy elnézem, nem utoljára.
A szín a ködös és sokszor átkozott – áldott Brüsszel, szereplők az Európai Unió pénzügyminiszterei. A tragédia ezen jelenetében arról van szó, hogy az európai uniós tagállamok közös hitelfelvétellel segítsék ki az élet-halál harcot vívó Ukrajnát, ahol nem mellesleg azért halnak száz- és ezerszámra az emberek, hogy megállítsák az orosz hordákat még Európa többi része előtt.
Huszonhatan igent mondanak, mint az tudható és akkor Orbán állandó jellegű tettestársa, Varga Mihály lép a színre. A hangja fakó és remeg. Talán sejti, hogy ezzel a mondattal hosszabb időre megint kiírja Magyarországot a nyugati kultúravilágból – az ország sánta szekerét egy gyilkos zsarnok rendszeréhez köti. Ráadásul egy olyanéhoz, amelyik, ha nem pusztítja el mérgében az egész világot, akkor biztosan vesztes lesz. Nem ad ide Kárpátalját (na, még csak az kéne!), sem olcsóbb olajat, sem könnyű pénzeket – hozni ez a véreskezű atyuskaviszony már nem tud. Még szerencse, hogy valahol a spájzban megvan az „utolsó csatlós” feliratú tábla – jó, hogy valamely gondos gazda eltette, milyen hasznos az most. Az ucsó csatlós.
Talán a kelet-európai kiejtés, a reszkető szájszél egyeseknél eltakarja a lényeget, ezért egy mesterséges intelligenciával is elmondattuk a mondatot. A mesterséges intelligencia, először szépen, érthetően ki is mondta: „Hungary is not in favor of the amendment of the financial regulation”.
De amikor megtudta, hogy mi a szövegkörnyezet, hogy mi ez, akkor előbb kiköpött, majd közölte, hogy nincs az a mesterséges intelligencia, amelyik ne szégyellené magát végtelenül, ha ilyet mondana:
„Magyarország nem támogatja a költségvetési rendelet módosítását.”
Miközben szappanos vízzel mosta ki processzorait és membránjait, hogy még az ízét is eltüntesse ennek a szörnyűségnek, magában dohogott.
Miként van az, hogy ha a mesterséges intelligencia látja, hogy mi folyik itt, egy átlagos valóságos intelligencia nem fogja fel. Elhiszi azokat a hazugsághalmazokat, hogy nem is volt vétó, meg Magyarország nem is akadályozza meg, meg majd ad külön hitelt, meg Brüsszel és a nemváltó átoperált óvódások. Hogyan lehet, hogy egy büszke fideszes intelligencia, amelyik régóta edződik magyar politikusokon, beveszi mindezt. Mesterséges barátunk csak egyet pillog és tudja, hazudnak, hazudnak, hazudnak. Árulójává válnak saját közösségüknek, amelyikkel végre az igazságos oldalra kerülhetnének. De nem, világra szóló árulások és jellemtelenségek árán a zsarnokhoz, a hazughoz, a gyilkoshoz csatlakoznak – és még üzlet sem lesz ebben. Ügyes.
És hogy miért? Sajnos, ezt nem tudjuk megmondani, mert a mesterséges intelligencia processzora beletört abba, hogy ezt megfejtse. Fideszest meg hiába kérdeznénk, mert a megkövült hazugság elfedi az intelligenciát.