Andrej Novakov a legfiatalabb politikusként, 26 évesen jutott be az Európai Palamentbe 2014-ben. A bolgár kereszténydemokrata képviselő az Európai Néppártnak, az EPP-nek a tagja, sőt, a parlamenti költségvetési bizottságnak meg a költségvetési ellenőrző albizottságnak is. (A nyitó képen Szófia talán legismertebb jelképe, az Alekszander Nevszkij katedrális; kép forrása: https://gerb-epp.info)
Andrej Novakov.
Ezért is kérdeztem, mi az álláspontja a magyar ügyekről? Először persze ’in medias res’ arról, tudja-e, hogyan fog szavazni a bolgár pénzügyminiszter, ha végre a Magyarországnak kiutalandó covid-féle helyreállítási (5800 millió euró), illetve a kohéziós alapok (7500 millió euró) odaítéléséről határoznak. Mai árfolyamon a kettő (átszámítva) 5 550 000 millió forint, tehát igen nagy pénz sorsa forog kockán.
– Biztosíthatom arról, hogy ügyvezető kormányunk is követi a magyar eseményeket, de nem akarok spekulálni, hogyan szavaz majd a megbízott pénzügyminiszter. Hivatalos álláspont nincs még erről.
– Tudható már Brüsszelben, a parlamentben, hogy egyáltalán melyik napon szavaznak majd az alapok sorsáról? Arról, hogy továbbra is felfüggesztik ezeket a pénzeket vagy mégiscsak kiutalják?
– Nem, és erről sem akarnék találgatni. Azt viszont mindenképpen megjegyezném, hogy általában úgy szavaznak a tanács illetékes miniszterei, jelen esetben majd a pénzügyminiszterek, ahogy azt a bizottság előzetesen javasolja. A mi pénzügyminiszterünkről egyelőre nem tudok semmit, azt viszont igen, hogy az Európai Néppárt is tartani fogja magát a bizottsági javaslathoz.
– Ami – az eddigi ismereteink szerint azt jelenti, hogy a kohéziós alapoknak a kétharmadát nem kapjuk meg, mindaddig, amíg a jogállami normák helyre nem állnak hazánkban, illetve a covidról elnevezett helyreállítási alap összege kiutalható, illetve elérhető lesz… Amikor a magyar kormány teljesíti ígéreteit, csakhogy az általa ígért 17 pontot az Európai Bizottság még 10 ponttal megtoldotta, így aztán 27 „szupermérföldet” kell megtenni ahhoz, hogy befolyhassanak ezek a pénzek a magyar államkasszába.
– Azt viszont mindenképpen hozzáteszem, hogy hálásak vagyunk azért Magyarországnak, hogy kormánya támogatja felvételünket a schengeni övezetbe, ezért aztán nem tartom kizártnak, hogy ezt a támogatást akár viszonozhatja is a bolgár pénzügyminiszter.
– Minősített többségre van szükség a pénzügyminiszterek szavazásánál, s a szavaiból arra következtetek, hogy az Európai Tanács megosztottabb lehet annál, mint amire előzetes információk alapján számítani lehetett. A 27 tagállambóól – leszámítva Magyarországot – 15-nek egyformán kell szavaznia, hogy hatályba léptethető legyen a szavazati eredmény.
– Hadd tegyem tágabb perspektívába az ügyet. A jogállami elvárások mechanizmusa sokkal szélesebb annál, mint hogy azt leszűkítsük – jelen esetben – Lengyel- vagy Magyarországra, amik ellen most ezt az eljárásrendet alkalmazza Brüsszel. A jogállami normák megtartása minden pénzügyi alap esetében követelmény, az egész unió működését alapvetően meghatározza. Ha magának az Európai Uniónak a költségvetéséről van szó, akkor is jogállami elvárások alapján kell döntést hozni. Ami viszont nyugtalanító: még mindig nem teljesen világos, hogy mennyire jutnak érvényre a mennyiségi vagy minőségi elvárások a jogállam megítélésekor. Ez esetben nem feltétlenül gondolok Magyarországra – fogalmazza meg Andrej Novakov burkoltan azt, hogy nem elég a „szupermérföldkövekhez” eljutni, másképpen: az ígéreteket papírra vetni, de azokat a valóságban is teljesíteni kellene.
– Szerintem nem megosztott az Európai Tanács, mert általában irányadónak tekinti az Európai Bizottság javaslatát – folytatja a bolgár politikus. – A tagság többsége meg fogja szavazni az uniós források további befagyasztását Magyarország kárára. Ugyanakkor a személyes véleményem: egy-egy miniszter rossz döntésén nem múlhatna a magyar állampolgároknak juttatandó pénzek sorsa. Szerintem a magyar kormánnyal meg kellene egyezni arról, hogy milyen pénzek pontosan hova „könyvelődnek”. Nem szabad büntetni az állampolgárokat egy-egy rossz szavazattal.
– Például: a bolgár parlamentben is kemény vita alakult ki arról, hogy például Hollandia nem támogatja a bolgár és román schengeni csatlakozást. Egy, mondjuk, az osztrákok vétója miatt sem szabadna büntetni az országot. Nagyon jól tudom, mennyire feszült a helyzet a magyar kormány és a brüsszeli bizottság között. Ebből jó dolog nem sülhet ki. A magyar agrártermelők nem lehetnek túszai ennek a konfliktusnak.
– Késhegyre menő viták voltak a múlt években a bulgáriai korrupcióról is az Európai Parlamentben. Sőt, időnként olyan hangokat is hallhattunk, hogy önöknél még a magyar korrupciónál is rosszabb állapotok vannak. Nyilván nem akarnak maguk sem a magyar vizsgálathoz hasonló jogállami eljárást és felelősségre vonást a nyakukba…
– Nyilván. Még mindig úgy tűnik föl, elárasztja a korrupció az országot. Mint ahogy ezt mondták az elmúlt 15 évben is. Ma már számos intézményünk igenis sikeresen küzd a korrupcióval szemben, folyamatosan horogra akadnak az oligarchák. Szerintem jó úton halad a leszámolás a korrupcióval. És nem mellékesen megjegyzem: Bulgáriában a hollandok a legnagyobb befektetők. Ebből következik, hogy ők korrumpálhatják a hatóságokat, de az is lehet, hogy az eleve korrupt környezet teszi őket is azzá. Lehet, hogy egyik sem így igaz, de szimultán mind a kettő is igaz lehet. Szerintem minden országban létezik korrupció, és nálunk semmivel sem rosszabb a helyzet, mint bármelyik országban.
– Ráadásul ismét nem jutottak be a schengeni övezetbe…
– Schengenhez tartozni annyit jelent, miként tudod védeni a határodat. Meggyőződésem, hogy mi épp ugyanolyan jól védjük a határainkat, mint bármelyik uniós tagország, ha nem jobban. Hollandia nem szavazta meg a csatlakozásunkat. Legfrissebb adataink szerint naponta átlagosan 1000 menekült érkezik a határainkhoz, s ha utánaszámol, akkor karácsonnyal bezárólag félmillió menekültnek kellene lennie Amszterdamban. Mert tőlünk általában odamennek az illegális bevándorlók. De mivel nem így van, bizonyítottuk, hogy meg tudjuk védeni a határainkat… Mi történt a minap is? A szurkolók – akik Észak-Afrikából menekültek – tűzbe borítottak Brüsszelben és Amszterdamban is számos utcát.(Miután a focivébén a marokkóiak győztek a belgák ellen – a szerk. megj.) Ilyen viszont nálunk nincs. És ugyanezt tudom elmondani az eurózónához való csatlakozásunkról is: fegyelmezett költségvetést vezetünk, nem lépjük túl a még megengedett hiányt, jól haladunk a maastrichti feltételek teljesítésében. Szóval mindenhol vannak olyan problémák, mint nálunk, ezért nem értem, miért kell önkényes döntéseket hozni – lásd ez esetben Hollandiát vagy Ausztriát. Ez egyáltalán nem tesz jót az Európai Unió egységének.
– Ha már az EU egységéről beszélünk: a hét elején egyedül a magyar pénzügyminiszter nem szavazta meg az Ukrajnának szánt 18 000 millió euró hitelt az Európai Tanácsban. Ehhez mit szól?
– Sok kérdés fogalmazódott meg bennem ennek kapcsán. Azt talán meg tudom érteni, hogy Magyarország bizonyos oknál fogva nem akar katonai segítséget nyújtani Ukrajnának és nem engedi át országán a szállítmányokat, jelesül a fegyvereket. De mi baj van a hitellel? Hiszen Ukrajna vissza fogja fizetni a hitelt. És ezzel egy olyan ország újjáépítését támogatjuk, amely kénytelen elszenvedni az orosz agressziót. Őszintén: egyszerűen nem találok magyarázatot arra, miért vétózta meg Orbán a hitelnyújtást. Az Európai Parlamentben még a szélsőségesek többsége is megszavazta, vagy tartózkodott, de ellene nem szavazott. Tényleg érthetetlen.
– Mit tudnak tennie ebben a helyzetben? Van valamilyen megoldás erre? Hiszen Ukrajnának nagy szüksége van erre a hitelre!
– Szerintem Lengyelországnak juthat kulcsszerep az egyeztetésben. Mert: egyrészt ott van a legtöbb menekült, és a lengyelek voltak kénytelenek elszenvedni azt is, hogy rakéta zuhant a területükre. Tudtommal Varsó és Budapest között jó a kapcsolat. Talán a lengyeleknek sikerül meggyőzniük a magyar kormányt. Nem értem, hogy nem lehet Ukrajnát támogatni, egyszerűen nem találok rá magyarázatot.
– Ahogy hallható, olvasható elemzőktől: a magyar kormány az oroszok trójai falova, amit most szépen betol Európa szívébe. Sok mendemonda kereng Putyin és Orbán jó barátságáról is.
– Találgatásokra nem adok, a konkrét politikai kijelentések számítanak. Márpedig a magyar kormány részéről a hitelmegtagadás politikai álláspont is egyben. Én továbbra is várom a magyar kormány magyarázatát erről a vétóról, illetve arról, hogy mit tehetünk mi azért, hogy a magyar kormány tevőlegesen is megváltoztassa a véleményét.
– A konkrét magyarázat erre a kormány részéről ez volt: nem akarja, hogy eladósodjék az EU.
– Értem én, de Ukrajna is az EU tagja akar lenni és elképzelhetetlen szenvedésen megy keresztül az ország népe. Ebben e helyzetben nem segíteni és cserben hagyni őket – mivel magyarázható? Nem kellene a magyar kormánynak összekötnie a hitelt az ukránok uniós aspirációjával. Csak ismételhetem: ez maximum a hitelkamat tekintetében érintheti a tagországokat, a hitelt ugyanis Ukrajna vissza fogja fizetni.
– Végül az önök energiapolitikájáról: mennyire sikerül leválni az oroszoktól és függetlenedni tőlük? Mert Magyarország nyíltan deklarálja, hogy nem is kíván függetlenedni, és kivételeket követel magának.
– Válasszuk ketté az energiapolitikát. Az elektromos energiáról és a fűtésről Bulgária viszonylag önállóan gondoskodik. Ezek egyik felét a szénerőművek állítják elő, másik felét pedig a dunai (kozloduji) atomerőmű biztosítja; még exportálunk is. Ami viszont az olajat és részben a gázt illeti, kijelenthetem, eddig 100%-ban függtünk az oroszoktól. A múlt 12 évben viszont fokozatosan igyekszünk elszakadni Oroszországtól, és a görögöktől vesszük az LNG-t, a cseppfolyósított gázt. Jó évtizede, 2009–10 táján ugyanis az oroszok önkényesen leállították az olaj- és gázszállításokat, s a tél kellős közepén nem volt fűtés az iskolákban és a kórházakban sem.
– Szóval az elmúlt években önök valódi alternatívát dolgoztak ki?
– Nem kérdéses. Így aztán nem értem, hogy miért nem akar a magyar kormány része lenni az egységes uniós döntéseknek – zárta beszélgetésünket az Európai Néppárt bolgár képviselője, Andrej Novakov.