Amivel Orbánék nem dicsekednek: az EU-belül nálunk a leggyorsabb az infláció

A magyar központi bank tegnap egy évtized után első alkalommal megemelte – 0,6 százalékról 0,9 százalékra – az alapkamatot, hogy megfékezze az Európai Unión belül jelenleg leggyorsabb, tehát a magyarországi inflációt, és azt ígérte, hogy az emelés havonta fog ismétlődni, mindaddig, amíg az áremelkedési kilátások ezt indokolják – írja a Bloomberg.

Mikołaj Raczynski, a varsói Noble Funds TFI SA alapkezelő vezetője ezt úgy értékelte az amerikai üzleti hírügynökségnek nyilatkozva, hogy a lépés rendszerváltással ér fel a Magyar Nemzeti Banknál, amely eddig a leginkább galamblelkűnek mutatkozott az úgynevezett feltörekvő piacok központi bankjai körében.

A hitelezési költségek mostani emelése, vagyis az a szigorítás, amit a Bloomberg által használt szakmai zsargon héjaszerű üzenetként értelmez, ma követőre találhat a Cseh Köztársaság központi bankjának esedékes kamatdöntésével – vélekedik a portál. A magyar helyzet alakulását illetően a Bloomberg olyan piaci vélekedéseket idéz, amely szerint szeptemberig több mint 50 bázispontos emelés révén akár másfél százalék közelébe emelkedhet az alapkamat szintje.

Német futballklubok társulnak egymással azzal a céllal, hogy felmutassák a szivárványszínt, miközben nemzeti tizenegyük a magyarok ellen játszik ma este Münchenben a labdarúgó Európa-bajnokság keretében – írja az AP amerikai hírügynökség, a The Washington Post által is átvett beszámolójában. A fejlemény előzménye, hogy az UEFA megtiltotta a német–magyar meccsnek helyet adó Allianz Aréna szivárványos kivilágítását, amit a bajor főváros vezetése kérelmezett, miután Magyarországon olyan pedofilellenes törvényt fogadtak el, amely hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a melegekkel szemben is, amennyiben tiltja a fiatalkorúak körében a homoszexualitás, illetve a nemváltás bemutatását, mint annak úgymond „népszerűsítését”.

Az UEFA elutasító döntésére válaszul berlini, frankfurti, kölni, wolfsburgi, augsburgi, brémai és düsseldorfi futballklubok úgy döntöttek, hogy a válogatott összecsapás idejére szivárványszínt ölt saját stadionjuk. „Ha Münchennek nem engedik szerdán, akkor az ország többi stadionja fogja felmutatni a színeket” – hangzott az Eintracht Frankfurt szolidaritási felhívása a Twitteren. Elsőként Köln csatlakozott, majd sorra a többiek. 

Az Európai Labdarúgó Szövetség azzal indokolta elzárkózását, hogy megérti ugyan a müncheni városi tanács kérelme mögötti szándékot, de kötelessége elutasítani a kérést, annak politikai összefüggései miatt, hiszen a szivárványos kivilágítás üzenete a magyar parlament egyik döntését venné célba.

Dieter Reiter, München polgármestere szégyenletesnek nevezte az UEFA döntését, Jens Grittner UEFA-szóvivő azon javaslatát pedig, hogy a magyarok látogatása után ki lehetne világítani szivárványszínűre az Allianz Arénát, nevetségesnek minősítette.

Július másodikán egyébként az Európa-bajnokság egyik negyeddöntőjét a müncheni arénában rendezik meg. A város polgármesterének döntése értelmében mindenesetre ma este, a mérkőzés alatt szivárványszínű fényárba borul a müncheni városháza, valamint az a szélturbina is, amely a stadion közelében található. „Minket, münchenieket, nem fognak elrettenteni attól, hogy világos üzenetet küldjünk Magyarországnak és a világnak” – nyilatkozott Dieter Reiter.

A Bajor Leszbikusok és Melegek Szövetsége a magyar törvény elleni tiltakozó megmozdulásra készül a müncheni stadionon kívül és azon belül egyaránt. Az LMBTI-közösség több szervezete 11 ezer szivárványos zászlócskát tervez kiosztani a német–magyar mérkőzésre érkező szurkolóknak.

A The Washington Post által átvett AP-tudósítás kitér arra is, hogy Szijjártó Péter úgy nyilatkozott: Magyarország törvényt alkotott a gyermekek védelmében, és most Nyugat-Európában egy sporteseménybe akarnak politikát keverni.

A Münchenben megjelenő, egyébként is gyakran idézett Süddeutsche Zeitung kommentárt is szentel a szivárványos témának. A lap megállapítja, hogy a jobboldali konzervatív magyar kormány szemében a szivárványszínek provokációként hatnak. Az írás valóságos szivárvány-kultúrtörténettel szolgál, így megemlíti, hogy a szivárványszínű zászló már a német parasztháborúk idején az újrakezdés jelképe volt, az 1960-as évek elején pedig az olasz békemozgalom választotta szimbólumának. Őket követték a leszbikusok és melegek, valamint környezetvédő szervezetek is.

Talán a bármiféle változástól való félelem teszi egyesek szemében fenyegetővé a színek kavalkádját – töpreng a Süddeutsche Zeitung publicistája.