Ankara és Minszk: mi lehet a megoldás?

A Reuters hírügynökség brüsszeli beszámolója szerint megfeneklettek az Európai Unió arra irányuló diplomáciai törekvései, hogy rendezzék a földközi-tengeri térséggel kapcsolatos, Törökországgal fennálló vitát. Az EU-tagállamok ahelyett, hogy egységes frontot alkotnának Ankarával szemben, egymásnak ellentmondó kezdeményezésekkel álltak elő, csúcstalálkozójuk előtt mindössze egy bő héttel.  

Az, hogy a tagországok nagykövetei képtelenek voltak kivezetni az uniót ebből a zsákutcából, azzal is jár, hogy nincs megállapodás egy ezzel semmiben össze nem függő kérdésben, nevezetesen a belarusz rezsim elleni szankciók ügyében. Egy magas rangú tagállami diplomata azt mondta a Reutersnek, hogy most ez a probléma aggasztja leginkább az uniót.

A NATO-tag és EU-tagjelölt Törökország azzal keltett feszültséget, hogy egyre intenzívebben kutat földgáz után Ciprus partjai közelében, és formál jogot olyan tengerrészekre, amelyeket Görögország, illetve Ciprus is saját területi vizeinek tekint. Ankara ezen a héten visszavonta saját kikötőjébe egyik kutatóhajóját, amivel megnehezítette, hogy a 27-ek egységes választ adjanak magatartására. A hírügynökség által megkérdezett másik uniós diplomata szerint Törökország igyekszik éket verni az EU-országok közé.

Az ügy rávilágít annak a súlyára, amit Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is szóvá tett az unió helyzetéről e héten az Európai Parlament előtt elmondott beszédében: az EU-ban a külpolitikai kérdésekben a tagállamok közti teljes egyetértés kell a határozathozatalhoz. Von der Leyen azt szeretné, ha áttérnének a többségi döntéshozatal elvére.

A mostani konkrét ügyben a Reuters által vázolt álláspontok szerint Németország több időt akar hagyni a törökökkel való alkudozásra, míg Franciaország, Ciprus és Görögország büntető intézkedéseket sürget Ankarával szemben. Magyarország amiatt aggódik, hogy ha élesen Törökország ellen fordulnak, akkor meghiúsítják a 2016-i migrációs megállapodást, amit az EU Ankarával kötött, és amelynek értelmében a törökök uniós pénzbeli támogatás fejében hajlékot biztosítanak a szíriai menekülteknek. Más EU-tagországok a „mézesmadzag és furkósbot” egyidejű alkalmazását javasolják, ahol a mézesmadzagot az jelentené, hogy szorosabb kereskedelmi, illetve vízumkapcsolatok kialakítását lehetne kilátásba helyezni Ankarának a helyzet lecsillapítása végett.

Eközben viszont Ciprus azt kérte, adjanak neki több időt, hogy átgondolhassa, támogat-e külön szankciókat Fehéroroszországgal szemben, a belaruszok demokratikus mozgolódásának jegyében. Egy harmadik uniós diplomata a Reuters tudósítójával beszélgetve alapvetően elhibázott dolognak mondta, hogy a ciprusiak összekapcsolják Törökország és Belarusz kérdését, mert ezzel lehetetlenné teszik a gyors uniós választ a minszki rezsim elnyomó intézkedéseire. Ciprus viszont hivatalosan azt sem ismeri el, hogy a maga részéről ilyen árukapcsolást próbálna érvényesíteni.

Hétfőn összeülnek az uniós országok külügyminiszterei, de a Reuters úgy értesült, hogy valószínűleg csak a csütörtök-pénteki EU-csúcstalálkozón születhet majd megállapodás, feltéve, ha Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia köztársasági elnök közös nevezőre tud jutni.

Ami a belarusz kérdést illeti, erről az RT (Russia Today) angol nyelvű orosz állami hírcsatorna – egy bizonyos Bradley Blankenship nevű, Prágában dolgozó, szabadúszó amerikai újságíró tollából – olyan helyzetelemzést közöl, amely szerint az EU álláspontja egyáltalán nem annyira éles, miként az első pillantásra látszik. Az tény ugyan, hogy Brüsszel nem ismeri el az augusztus 9-i elnökválasztás hivatalosan kihirdetett eredményét, és ennek megfelelően Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője európai parlamenti képviselők előtt illegitimnek minősítette Aljakszandr Lukasenka elnökségét, de nem biztosította támogatásáról Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelöltet, csupán új választást sürgetett.

A múlt héten ráadásul Andrej Babiš cseh miniszterelnök megvétózta Cihanouszkaja részvételét a visegrádi négyek csúcstalálkozóján – folytatódik az orosz hírportál cikke, amelynek szerzője megjegyzi azt is: maga Babiš azt állítja, hogy a belarusz ellenzéki politikusnőnek a lengyel kormányfő által kezdeményezett meghívását nemcsak ő maga, hanem a magyar és a szlovák fél is ellenezte. A cseh kormányfő elsietettnek tartotta volna, ha a négyek együtt tárgyalnak Cihanouszkajával – közös uniós álláspont hiányában. Az RT elemzője szerint az EU-ban kisebbségben vannak a Minszkkel szemben „héja” álláspontot valló országok, az pedig, hogy a NATO és Oroszország között teljes konfrontáció robbanjon ki, „rendkívül valószínűtlen”.

Lukasenka egyelőre valószínűleg nem távozik, és sok múlhat az általa kezdeményezett, Moszkva által támogatott alkotmányreformon – olvasható az orosz hírportálon.