Az osztrák főváros egykori Aspern repülőtere helyén épülő Aspern: Die Seestadt Wien Európa egyik legnagyobb városfejlesztési beruházása, mely egyben minta is szeretne lenni az új technológiák kutatása, illetve alkalmazása területén. A húsz évre tervezett munka méretei már önmagukban is figyelemre méltóak: a 240 hektáros területen 20 ezres élet- és lakótér, valamint összesen 20 ezer munkahely jön létre, ebből 5000 a tudomány, kutatás és képzés területén.

Július elején Renate Brauner bécsi polgármester-helyettes, valamint Wolfgang Hesoun, a Siemens Österreich vezérigazgatója szándéknyilatkozatot írt alá kutatóközpont létrehozásáról Smart Living-Lab néven. “A tervezett kutatóközpont az új városrészt a fenntartható és élhető városfejlesztés mintájaként használhatja majd, a jövő iparágaira, újszerű és energiahatékony városi technológiákra helyezi a súlyt” – nyilatkozta Brauner. A technológiai kutatással, fejlesztéssel foglalkozó vállalatok letelepedésének ösztönzésére egyébként a Bécsi Gazdasági Ügynökség (Wirtschaftsagentur Wien) innovációs központot hoz létre Aspern IQ néven, amely az alkalmazott kutatáshoz szükséges infrastruktúrát teremti meg. A többi között a tóvárosban lesz a researchTUb székhelye is, mely a TU Wien, a Bécsi Műszaki Egyetem technológia-transzferrel foglalkozó vállalata.

A beruházást szívesen hasonlítják egy valós idejű laborhoz, hiszen az elképzelés szerint a különféle újító megoldásokat rögtön valós környezetben tesztelik majd. A területen geotermikus erőművet létesítenek, mely nemcsak Aspern egyes részeit, de 2015-től összesen 40 000 bécsi háztartást lát majd el földhőből nyert környezetbarát távhővel. Az 50 méteres fúrótorony felállítása után a fúrást júliusban kezdte meg a Geothermiezentrum Aspern GmbH.

Aspern kiépítése leendő lakóinak és az ott működő cégek javaslatai alapján zajlik, hiszen az alapvető célok közé tartozik, hogy egyensúlyt teremtsen a szabadidő és a munkával töltött idő között. A lakóépületek és az innovációs központok mellett helyet kap majd ott egy üzleti negyed is, azonban a fejlesztési terület fele köztér marad: jól megtervezett kerékpár- és gyalogutakkal, terekkel, parkokkal, szívében a tóval. Olyan élettér születik tehát, amely egyszerre urbánus és zöld, jó összeköttetése van a belvárossal, közlekedési rendszere klímabarát és fenntartható, épületei pedig megfelelnek az energiahatékony lakásépítés legújabb követelményeinek is.

Olvasóink figyelmébe ajánljuk, tessék kattintani.