A Political Capital – folytatva korábbi kutatásait –, a kártékony külföldi befolyást és az autoriter rezsimekkel szembeni fellépést vizsgálta az Európai Unióban, kiemelt figyelmet fordítva Közép-Európára. Nyomon követtük az EP-képviselők külügyi témájú szavazásait a 2019–24-i ciklus során. Az egyes nemzeti pártokat Oroszországgal, Kínával, illetve általában az autoriter rezsimekkel kapcsolatos határozathozatalokban elfoglalt álláspontjuk alapján vizsgáltuk.

Kutatásunk főbb megállapításai

  • Oroszország 2022-i ukrajnai inváziója a Krím 2014-i annexiója után ismételten felerősítette az autoriter hatalmakkal kapcsolatos törésvonalakat a parlamenti frakciók és pártok között az EP-ben. A Kremllel, Kínával és más autoriter rezsimekkel szembeni kritikusságot mérő KCI-, CCI- és CAI-indexek rangsorát a Renew frakció vezeti 94-96%-os pontszámokkal, a sor végén a szélsőjobboldali ID és a szélsőbaloldali Left frakció található jóval alacsonyabb értékekkel.

Forrás: Political Capital

  • A koronavírus-járvány intenzív szakaszának elmúltával estek ugyan valamennyit a fősodrú frakciók autoriter-ellenes pontszámai, a háború hatására a Left és az ID frakciók KCI-pontszámai jócskán (26-ról 53%-ra, ill. 35-ről 52%-ra) emelkedtek. Ebben szerepet játszhatott a szélsőjobboldalt és a szélsőbaloldalt is elérő elemi felháborodás, aminek hatására például a korábban még Putyin arcképét a pólóján viselő, a populista-radikális olasz Ligát vezető Matteo Salvini (ID-frakció) is Ukrajna pártjára állt.

A fideszes EP-képviselők szavazásai

  • A változás még szembetűnőbb, ha a magyar adatokat, elsősorban a Fidesz és a KDNP képviselőinek magatartását elemezzük. A háború előtt a magyar EP-képviselők pártállástól függetlenül következetesen támogatták a Kreml-kritikus javaslatokat, az inváziót követően azonban a Fidesz képviselői markánsan a Kreml és Peking pártjára álltak, szakítva a korábbi gyakorlattal. Két példa:
    • Az invázió 2023-i évfordulójára időzített parlamenti szavazáson a nagyrészt magyarok lakta, ukrajnai Beregszászon született Bocskor Andrea fideszes képviselő szavakban még határozottan elítélte az orosz agressziót, a szavazáson viszont – a Fidesz-frakcióval egységben – már tartózkodott.
    • Az Alekszej Navalnij ellen elkövetett politikai gyilkosságot elítélő határozatot a parlament 92%-a támogatta, míg a Fidesz képviselői tartózkodtak a szavazáson – annak ellenére, hogy Gál Kinga, a képviselőcsoport elnökeként részvétét fejezte ki.
  • A Fidesz az orosz vagy kínai rosszindulatú külföldi befolyást elítélő indítványoknál egyaránt és elsősorban a szavazástól való tartózkodással vagy távolmaradással fejezte ki „puha elutasító” álláspontját, amely lehetővé tette számára, hogy ne kerüljön azonos platformra a legszélsőségesebb frakciókkal. Ennek ellenére, a Fidesz és a KDNP Kreml-kritikus KCI-értéke (85-ről és 93-ról) 44 és 49%-ra, a Fidesz Kína-kritikus CCI-értéke pedig (51-ről) 25%-ra esett az inváziót követően, ami a gyakorlatban óhatatlanul az ID-hez közelítette a kormánypárti képviselők álláspontját.

Az ellenzéki EP-képviselők szavazásai

  • A magyar ellenzéki pártok képviselői esetében nem hozott fordulatot a háború kitörése, a Kreml és Peking befolyása ellen ugyanolyan következetességgel léptek fel: a KCI- és CCI-indexek ellenzéki értékei 86 és 91% között szóródtak. Ezek alapján
    • a Jobbik bizonyult a leginkább Kreml-kritikus pártnak (89%),
    • a Momentum pedig Kína leghangosabb kritikusának (90%), míg
    • a DK szintén magas értékei második vagy harmadik helyezést értek az autoriter-ellenes skálákon.
  • Ha az egyes képviselőket nézzük, akkor Oroszország ellen a DK-s Ara-Kovács Attila, a momentumos Cseh Katalin és a jobbikos Gyöngyösi Márton lépett fel a legmarkánsabban.

A magyar európai parlamenti képviselők rangsora a Kreml-kritikus (KCI) értékeik alapján

  • A Kína-kritikus szavazásokat Donáth Annával holtversenyben szintén Ara-Kovács Attila támogatta a leginkább (95%), őket a DK-s Rónai Sándor (91%) követte. Az egységes ellenzéki kórusból csak az MSZP, majd az Esély párt képviselőjeként Ujhelyi István lógott ki 64%-os Kína-kritikus (CCI) értékével. Ő szintén a Pekinget elítélő szavazásoktól való távolmaradáshoz, azaz a határozatok „puha elutasításához” folyamodott, vélhetőleg tekintettel a Kínával ápolt szorosabb kapcsolatára. (Ujhelyi képviselőként az Európa és Kína közötti gazdasági együttműködés elősegítésére, egyfajta hídszerepre törekszik. Ennek részeként 2023 októberétől a Shenzen-i gazdasági kamara ingyenes tanácsadójává vált, ill. részt vett az „Övezet és Út” kezdeményezés pekingi csúcstalálkozóján is.)

A magyar európai parlamenti képviselők rangsora a Kína-kritikus (CCI) értékeik alapján

A többi önkényuralmi rezsimekkel kapcsolatos pártálláspontok, azaz CAI-értékek, nagyjából a Kreml-ellenes szavazási mintázatot követték, noha a Fidesz és a KDNP nagyobb arányban támogatták ezeket a határozatokat (CAI értékük 69% és 79% volt), valószínűleg a baloldali, pl. kubai vagy venezuelai, rezsimekkel szembeni elutasító(bb) álláspontjuk miatt.

Kutatásunk az Európai Parlament frakcióinak, illetve egyes kelet-közép-európai és balkáni országok (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Ausztria, Magyarország, Románia és Bulgária) pártjainak és képviselőinek európai parlamenti szavazási magatartásán keresztül vizsgálta Kína és Oroszország, továbbá más autoriter hatalmak befolyását a parlament kilencedik ciklusában (2019-2023 decemberéig bezárólag). Ehhez három indexet hoztunk létre: (1) Kreml-kritikus index (KCI), (2) Kína-kritikus index (CCI), (3) más autoriter rezsimekkel szemben kritikus index (CAI). Az indexek 0%-tól 100%-ig terjedő értéket vehettek fel az egyes képviselők szavazási magatartásához (támogatás, tartózkodás, leszavazás, nem szavazás) rendelt pontszámok vagy értékek összesítésével. 100%-ot akkor mutatott egy index, ha az adott képviselő minden szavazáson részt vett és támogatta az autoriter befolyás elleni indítványt, és fordítva.