(Forrás: www.muosz.hu) Miközben a világ a deepfake-ek miatt aggódik, az internetet elárasztja az álhírek egy primitívebb, de láthatóan hatásos formája: a való életben, spontán készített felvételnek bemutatott, valójában színészekkel eljátszatott videó. Kezdetben ilyen videókat klikkvadászat és pénzszerzés céljából gyártottak, nemrégiben már az orosz félretájékoztató gépezet is meglátta a fantáziát a műfajban. (A nyitó kép forrása: https://cyberchasse.com)

Mindenekelőtt a deepfake-ről: az a technológia, amivel egy személy valamely ismertetőjegyét mesterséges intelligencia segítségével úgy változtatják meg, hogy az illető valaki másnak tűnjék föl. A deepfake-technikát képek, videók, akár hanganyagok készítésére használják, leggyakrabban hírességekről készült hamis felvételek készítéséhez, előfordul, hogy csaláshoz alkalmazzák. A kifejezés az angol deep learning (= mély tanulás) és fake (=hamis) szavak összetétele. A mély tanulás kifejezés onnan ered, hogy a technikához használt mesterséges neurális hálózat több egymásra épülő rétegből épül fel (azaz „mély”.

Az utóbbi hónapokban a közösségi oldalakon megszaporodtak a megrendezett videók, nem túlzás arról beszélni, hogy az álhírgyártás új műfaja van születőben. Egyesek számára a cél pusztán a kattintásvadászat és pénzkeresés, más esetekben politikai motivációk is felsejlenek: a közeli múltban az orosz propaganda az ukrán menekültek lejáratására, indiai videósok pedig a muszlim kisebbség megrágalmazására készítettek hamis videókat.

A Facebookon 130 ezer megosztásnál tart egy videó, ahol egy nő egy repülőn rendez jelenetet, amiért egy maszkot nem viselő utas mellé ültették – az eredeti felvétel bevallottan megrendezett (a készítő még IMDB-adatlapot is készített; IMBD=Internet Movie Database, melynek tulajdonosa az Amazon.com, egy online információs adatbázis filmszínészekről, filmekről, filmsorozatokról, egyéb televíziós műsorokról, reklámokról és videójátékokról), a hozzászólások alapján azonban erre a legtöbb néző nem jött rá. A videót megosztotta például a jobboldali Turning Point USA is, mondván, lám, idáig fajult a maszkőrület.

Mostanra a megrendezett virális videók gyártása már kisebbfajta nemzetközi iparággá vált. Egyes tartalomgyáros csoportok odáig mentek, hogy filmdíszletként használható repülőgépeket béreltek ki, hogy ott készítsenek „spontán mobilos videókat” – korábban ugyanis repülőgépen történt incidensekről készült videók virálissá, vírus módjára gyorsan terjedővé váltak, ezek sikerét igyekeztek reprodukálni az álvideó-gyárosok. Kínában a legnépszerűbb videómegosztó, a Douyin kénytelen volt külön jelöléssel ellátni a megrendezett videókat, miután a platformot elárasztották az ilyen tartalmak. Egy virálissá vált megrendezett videó családon belüli erőszakot, egy másik kényszerházasságot dramatizál.

A megrendezett videók különösen nagy gondot okoznak Indiában. A Factly.in tényellenőrző portál rendszeresen frissülő listát vezet a virálissá váló, megrendezett videókról, másfél év alatt több tucatot gyűjtött össze belőlük. A felvételeken a többi között megjátszott bűncselekmények, családi botrányjelenetek láthatók. Ahogy a Factly-portál is rámutat, előfordul, hogy ugyanazon színész több jelenetben szerepel különböző karaktereket alakítva. Egyes videókat az eredeti készítők még olyan apró betűs szövegekkel tettek közzé, amelyekben elismerték, hogy megrendezett jelenetről van szó, egyes tartalomgyártók magukat „humoristaként” aposztrofálják, mások pedig arra hivatkoznak, hogy videóik a tájékoztatást szolgálják, mert bár a jelenetek megrendezettek, a valóságban is történnek hasonlók. A videókat ugyanakkor sokan már az apró betűs rész nélkül osztják tovább.

Fontos tudni, hogy a Facebook (az egyik fő felület, ahol a hasonló videók terjednek) legnagyobb, egyben azonban egyik legkevésbé moderált piaca India. Az ázsiai országból 340 millió felhasználói fiókot regisztráltak a közösségi hálóra, azonban a 2021-ben kiszivárgott belső jelentések szerint az ország 22 hivatalos nyelvéből csak 5 nyelven volt gépi moderáció. Emiatt a Facebook algoritmusa gyakran ajánlott uszító, erőszakos tartalmakat – 2020-ban az ilyen tartalmak is hozzájárultak az 53 ember életét követelő új-delhi zavargások kirobbanásához.

Az elmúlt egy évben az orosz állami propaganda is többször terjesztett megrendezett videókat, az Ukrajna elleni háborúval kapcsolatos félretájékoztatás céljából. Márciusban hivatalos orosz állami források is megosztottak egy menetrögzítő kamerával készült videót, ezen ukrán katonák megállítják egy nő autóját, inzultálják, amiért oroszul beszél, majd lövések hallatszanak. Azonban több oknyomozó, köztük a Geoconfirmed nevű, háborús felvételek helyszínét nyílt források alapján azonosító csoport is rámutatott, hogy a videót valójában Donyeck városától keletre, azaz bőven az orosz megszállás alatti területen vették fel, vagyis a szereplői nem lehetnek valóban az ukrán fegyveres erők katonái, a jelenet minden bizonnyal megrendezett volt. A lebukás után az orosz külügyminisztérium eltávolította a videót közösségi oldalairól, de orosz nagykövetségek továbbra is terjesztették.

További részletek: https://atlatszo.hu/vilagterkep/2023/10/10/az-alhirgyartas-uj-formaja-klikkvadaszok-es-orosz-propagandistak-is-sorra-gyartanak-megrendezett-videokat/