Bár tavaly már nem költöztek annyian, mint esztendővel előtte, a belföldi vándorlás fő iránya változatlan: az otthonkeresők jellemzően nyugatra tartottak. A hagyományos célterületek vonzerejét már érezhetően mérsékelték a kitartóan emelkedő árak, viszont felbukkant néhány új nyertes megye az olcsóbb, mindaddig kevéssé csábítónak tartott vidékeken is.

Mérséklődött tavaly a covid-korlátozások feloldásával és a lakáspiac bővülésével újabb lendületet kapott költözési hullám, de – ahogy a KSH friss adatai mutatják – a járvány előtti években tapasztaltnál így is nagyobb volt a mozgás az országban. Tavaly a 2021. évihez képest mintegy 7 százalékkal kevesebben (287 ezren) változtattak állandó belföldi lakóhelyet. Ha az általuk célként kiszemelt megyéket tekintjük, akkor Pest és Veszprém látszik a legnagyobb vesztesnek (12%-kal kevesebben költöztek ide, mint egy évvel előtte), ám csak kevéssel előzik meg Fejért és Somogyot (-11%).

Vonzerejük lanyhulását jelzi, hogy a megelőző öt évi eredményük átlagát (átlagos állandó beköltözők számát) sem érték el, miáltal a csökkenés tavaly 2-3 százalék volt. Az említett négy megye a közeli múlt legkedveltebb célpontjai közé tartozott, köszönhetően az ipari beruházások mellett a Budapestről kiköltözők hullámainak éppen úgy, mint a Balaton vonzerejére épülő ingatlanfejlesztéseknek. Ezek természetesen jócskán megemelték az átlagos négyzetméterárakat is, miáltal a négy megye tavaly is a legdrágább között virított. A bizonytalanabbá vált gazdasági környezet pedig feltételezhetően hamarabb és erősebben vetette vissza a piacot ezeken a területeken.

Az említett fékező hatás ellenére a belföldi vándorlás még mindig az átlagosnál nagyobb hatású e négy megyében. Az évente újonnan letelepülők országosan a helyi lakosság 3 százalékát teszik ki, ezzel szemben Pest még tavaly is 4,1 százalékkal tartotta a rekordot, s a másik három megyében is az országos átlag feletti volt (3,3-3,5%) a beköltözők aránya. Hasonlóan magas aránnyal ezek mellett még Nógrád, Zala és Heves szerepeltek.

Tavaly sokan voltak a vesztesek, mindössze egyetlen megye tudta növelni 2021-hez képest a nála új otthonra találók számát. Szabolcs-Szatmár-Bereg 16 146 költözője mintegy 2 százalékos növekedéssel ér föl, s a megelőző öt év átlagához képest pedig 10 százalékot is meghaladó a többlet.

Az egyes megyék között azonban abban is látványos a különbség, hogy honnan érkeznek, akik éppen az adott évben találnak náluk új otthont. Az országos átlag sok év óta változatlanul azt mutatja, hogy a belföldi költözők fele a megyéjét sem hagyja el. Kivételnek csak Pest számít, ahova tavaly az új otthont találók kétharmada „kívülről” érkezett. A kedveltek között második (51%-kal) Fejér, a harmadik Jász-Nagykun-Szolnok (48%) megye.

Velük szemben kitűnik a mezőnyből három olyan megye, ahol a kívülről beköltözés aránya még az egyharmadot sem éri el: Borsod-Abaúj-Zemplén (24%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (25%), valamint Baranya (28%). Ezekben közös, hogy az átlagos négyzetméterárakat tekintve vonzóbbak ugyan, de a térségükből hiányoznak azok a fejlesztések, amik távolabbról is vonzhatnának letelepülőket.

A költözések mérlegét megvonva az látszik, hogy a megyék többsége profitált a belföldi vándorlásból, e forrásból is tudta növelni lélekszámát. A Közép- és a Nyugat-Dunántúl valamennyi megyéje a gyarapodók közé tartozik, ezzel szemben az Észak-Alföldhöz tartozók mindegyikéből többen költöztek el, mint oda. A többi régióban nyertes és vesztes megyék is találhatók, a főváros lélekszámát immár hetedik éve apasztja a vándorlás, ezúttal közel hatezerrel. Népességarányosan a legnagyobb nyereséget Pest (0,8%) érte el, azt követte Győr-Moson-Sopron (0,4%), valamint Fejér (0,3%) megye. A vesztesek sorát Szabolcs-Szatmár-Bereg vezeti (-0,6%), nyomában Borsod-Abaúj-Zemplén (-0,5%), majd jön azonos eredménnyel (-0,3%) Hajdú-Bihar, Békés, illetve a már említett Budapest.

A megyék többségének vannak jobb és rosszabb évei, de néhány már az ezredforduló óta ugyanolyan képet mutat. Így például Pest 2001 óta minden évben gyarapszik a belföldi költözések eredményeként. Hasonlóan állandó nyertes Győr-Sopron-Moson, viszont végig veszített Baranya, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg. Nógrádnak 2022 jó éve volt: két évtized után sikerült újra gyarapodnia a költözésekből, igaz, kevesebb, mint ötven polgárral.

Hasonlóan figyelemre méltó Zala, ami az előző évi lakosságszám-nyereségének csaknem másfélszeresét érte el tavaly, a megelőző öt évben átlagosan elért eredményét pedig bőven megnégyszerezte.