„Hihetetlen, de lassan európai érték lesz a korrupció”, mondta a parlamentben napirend előtti hozzászólásában Varga Judit. A volt igazságügyi miniszter szerint „a 2024 második felében felálló magyar EU-elnökség egyik célja, hogy a jogállamiság elveit az intézmények működésén is számon fogja kérni.”

Rend lesz tehát Európában, megszűnik az összevisszaság, helyreáll a jogállamiság, és ha minden igaz, jól érzékelhető mértékben visszaszorul a korrupció. Erre lehet számítani, nem csoda, ha az uniós országok már most tartanak a jövő évben esedékes magyar elnökségtől. Tudják a vezető politikusainkról, hogy egytől egyig tiszta kezűek, soha nem nyúlnának ahhoz, ami nem az övék. Varga Juditot sem azért küldte Brüsszelbe Orbán Viktor, amit idehaza sokan gyanítanak, vagyis, hogy eltüntessék a nyilvánosság elől, mert túlságosan besározódott a Völner Pál volt államtitkár nevével fémjelzett vesztegetési ügyben. Szó sincs ilyenről, van helyette hivatalos magyarázat, kéretik azt tudomásul venni. Ez utóbbinak az a lényege, hogy az egykori igazságügyi miniszternek küldetése lesz: az lesz dolga „a korrupció fővárosában”, hogy az eddiginél is sikeresebben képviselje a magyar érdekeket.

A kormány nevében egyébként nem Varga Judit utódja, Tuzson Bence igazságügyi miniszter, hanem Zsigmond Barna Pál, az európai uniós ügyek minisztériuma parlamenti államtitkára válaszolt, de ő sem fogta vissza magát, amit mondott, azt az unióban nem teszik ki a kirakatba. Az államtitkár ugyanis nem kevesebbet állított, minthogy Brüsszelben a korrupció már odáig fajult, hogy nem lepődnék meg, ha baloldali brüsszeli politikusok „a csillagokat is eladták volna az unió zászlójáról”.

Mielőtt megnyugtatnánk Zsigmond Barna Pált, hogy az uniós zászlón megvannak a csillagok, emlékeztetnénk arra, hogy szép dolog másokat kioktatni, de talán nem árt, ha előbb a saját házunk előtt söprögetünk. Már csak azért is, mert a Transparency International az idén januárban napvilágot látott korrupciós jelentése szerint „Magyarország az Európai Unió legkorruptabb országa”. A világranglistán ennél azért jobban állunk, ott nekünk „csak a 77. hely jutott”, holtversenyben olyan versenyzőkkel, mint Kelet-Timor, Trinidad és Tobago, Burkina Faso, Kuvait, a Salamon-szigetek, vagy például Vietnám. (Az EU-n belül tavaly még megelőzött minket Bulgária, azóta viszont sikerült hátunk mögött hagnunk.)

Varga Judit egyébként maga sem panaszkodhat: a már említett – Völner Pál volt államtitkár nevével fémjelzett – vesztegetési ügyben az ő neve is előkerült, az ügy dokumentumaiból kiolvasható, hogy több alkalommal is találkozott a vád szerint vesztegetési pénzeket átadó Schadl Györggyel, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar jelenleg letartóztatásban lévő egykori elnökével.

Schadl amúgy sajátos érzelmekkel viseltetett a miniszter asszony iránt. Volt, akinek azt mondta, hogy „jó miniszter asszonyról van szó”, a feleségével viszont azt közölte, hogy „nincs nagy szerelem közte és a néni között.” A lenénizett jó miniszter asszony és a nála mindössze két évvel fiatalabb Schadl nemigen kedvelték egymást, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lett volna szükségük egymásra. Főleg Schadl kereste a jó miniszter asszony társaságát, utóbbi – az ártatlanság vélelme mindenkit megillet – bizonyára nem vett részt a piszkos ügyletekben, ugyanakkor nem életszerű, hogy ne tudott volna róluk.

Volt egy másik kellemetlen ügye is a jó ex-miniszter asszonynak, ami valóban alkalmassá teheti arra, hogy a jog és a törvény alapján ne csak idehaza, de uniós viszonylatban is a közélet tisztaságán őrködjék. Varga Judit és volt férje 2021 januárjában azzal került be a hírekbe, hogy kiderült: 200 millióért vásárolt ingatlanokat a budai XII. kerületben, mégpedig oly módon, hogy 192 millió forintért vettek fel hozzá bankhitelt. Ezzel egyidőben az is kitudódott, hogy Vargáék felvették a 10 milliós falusi CSOK-támogatást a balatonhenyei házukra. Azt a CSOK-ot, amit nyaralóra nem lehetett volna igénybe venni, csak családi házra, arra is csak azzal a feltétellel, ha abban legalább tíz évig gyermekeivel együtt él a támogatást igénylő család. A jó ex-miniszter asszony magyarázata szerint azért nem költöztek végül oda, mert férjével együtt Budapesten kaptak munkát. Ígérete szerint, ha az ötéves moratórium leteltével sem költöznek a faluba, akkor kamatokkal együtt visszafizetik a 10 milliós támogatást. (A botrány hatására visszafizették az őket nem megillető 10 millió forintos támogatást.)

Ezzel a makulátlannak csak jóindulattal mondható előélettel vág neki az uniós rendcsinálásnak Varga Judit, valamint a jövő évi uniós választáson Brüsszelben tevékenykedő többi fideszes képviselő. Nem lesz könnyű dolguk, különös tekintettel Lánczi Tamás megfogalmazására, aki 2015-ben, még a Századvég Alapítvány elnökeként arról beszélt, hogy amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája.