A választási kampányban gyakran elhangzott az a vád a Fidesz részéről, hogy a pedagógusok tiltakozása a baloldal kampányának a része. Vagyis – e logika szerint legalábbis –, a tanároknak igazából nem volna semmi bajuk, elégedettek a fizetésükkel és a munkakörülményeikkel, csak a baloldali ellenzék addig hergelte őket, míg végül beadták a derekukat és tiltakozni, majd sztrájkolni kezdtek. (A nyitó kép forrása: poprtfolio.hu)
Mindezt az Állami Számvevőszéknek a Népszava nyomán a Hírklikk által is ismertetett felmérése is alátámasztja. Az ÁSZ különös módon, épp a tanárok sztrájkja idején látta alkalmasnak a helyzetet arra, hogy felmérje a pedagógusok anyagi viszonyait, és meglepő megállapításokra jutott. Eszerint a tanárok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással, és a megtakarítók mintegy háromnegyede nemcsak esetenként, de rendszeresen is képes félre tenni pénzt.
Hogy mennyi a tanárok megtakarítása, arra nem tér ki a Domokos László vezette intézmény által készített kutatás. Azt viszont joggal feltételezhetjük, hogy az ÁSZ nem a levegőbe beszél, amikor a pedagógusok zsebében kutakodik. Vezetője, az erős fideszes kötődéssel rendelkező Domokos László ugyanis a legjobban kereső magyar hivatalvezető, néhány hónapja még a korábbi éllovast, Matolcsy György jegybankelnököt is sikerült letaszítania a dobogó legfelső fokáról.
Igaz, Domokos úrnak sem ment mindig ilyen jól: 2016-ban még be kellett érnie havi mindössze 2 200 000 forintos fizetéssel, de ellátmánya 2019-ben szépen javult. Ekkor a korábbi 9-szeres szorzó helyett 14-szeres szorzóval állapították meg a fizetését, ami havonta 1,4 millió forint többlettel járt. És akkor még mindig le volt maradva a fizetési listát vezető Matolcsy György havi 5 000 000 forintos fizetésétől, ám ez az áldatlan állapot szerencsére csak ez év márciusáig tartott – nemrég Domokos úr fizetését 5 200 000 forintra emelték, hogy ne kelljen szégyenkeznie, ha a javadalmazása felől faggatják.
Domokos László egyébként nem először tesz tanúbizonyságot nagy fokú szociális érzékenységéről. 2020 áprilisában az ÁSZ honlapján osztotta meg gondolatait a nagyközönséggel, a többi között életvezetési alapismeretekkel is gazdagította őket. „Költsenek kevesebbet, mint amennyi a bevételük”, tanácsolta azoknak a honfitársainak, akik nem jöttek ki a fizetésükből, „a különbözetet pedig tegyék félre”. Mindehhez még azt is hozzátette, hogy minden családnak legyen pénzügyminisztere, aki rendszeresen átnézi a számlákat és „meghúzza a családi kiadásokat”.
Domokos László ezzel a javaslattal nem kevesebbet állított, mint hogy a magyar családok jövedelme elegendő a normális életvitelre. Ha mégis gondjaik vannak, annak az az oka, hogy nem tudják a pénzüket beosztani. Amikor pénz áll a házhoz, legyen az fizetés, nyugdíj stb., rögvest elköltik mindenféle hiábavalóságokra. Befizetik a gázszámlát, a villanyszámlát, ennivalót vesznek, aztán csodálkoznak, ha a hó vége felé közeledve, nem marad egy fillérjük sem.
Dr. Pálmai Gergely, az Állami Számvevőszék szabályozási és igazgatási vezetője arra kérte szerkesztőségünk, hogy az alábbiakkal egészítsük ki a fenti jegyzetet. Kérésének betű szerint eleget teszünk:
„A tanárok pénzügyi kultúrájának felmérése című T/558 sorszámú elemzés elkészítésében az Állami Számvevőszéken kívül további nyolc kutatásban résztvevő szervezet működött közre. Az elemzés rögzíti, hogy az a Pénziránytű Alapítvány, a Budapesti Metropolitan Egyetem, a Gál Ferenc Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az OTP Fáy András Alapítvány, az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és az Állami Számvevőszék közös kutatásán, pénzügyi kultúrával kapcsolatos felmérésén alapul. Az Állami Számvevőszék és a résztvevő szervezetek közös kutatása egy pénzügyi kultúrával kapcsolatos felmérés volt, amely a különböző szakon végzett pedagógusok pénzügyi ismereteinek, attitűdjeinek, magabiztosságának, viselkedésének és motivációinak feltárására irányult, és általánosságban nem a tanárok anyagi helyzetét vizsgálta. Az elemzés rögzíti, hogy a kutatás részeként a pedagógusok anyagi helyzetét „a megtakarítási lehetőségen, illetve szokásokon keresztül közelítette meg”. Az elemzés vezetői összefoglalójában rögzíti, hogy a felmérés kapcsán „másik fontos eredmény, hogy bár a tanári átlagfizetés köztudottan alacsony, mégis a megkérdezettek 86%-ának van megtakarítása”.
Az elemzés megállapításai kérdőíves felmérés eredményein alapulnak. A kérdőíves felmérés több mint 700 pedagógus önkéntes, anonim részvételével történt. Az elemzés már a vezetői összefoglaló részében rögzíti, hogy „az oktatókra vonatkozó kutatás hiánypótló jellegét az is mutatja, hogy az eredmények a feltételezettnél magasabb szintű pénzügyi tudatosságot jeleznek, feltárva, hogy a felmérésben részt vevő tanárok pénzügyi tájékozottsága jobb, mint a felsőoktatásban, leginkább gazdasági-pénzügyi ismereteket tanuló hallgatóké”. A tanárok példaértékű, magas szintű pénzügyi tájékozottsággal és tudással rendelkeznek, amelyre érdemes építeni az oktatásban.”