Amikor a közutak kátyúinak kijavítására, a vonatok működtetésére, a pedagógusok bérének emelésére nincs pénz, aligha lehet a költségvetésből visszaállamosítani a repteret – véli Bod Péter Ákos.

A volt jegybankelnök hozzátette: amikor a magyar állam visszaállamosít valamit, az így szerzett tulajdon könnyen újra magánkézbe kerül. Ahogy arról a Klubrádió is beszámolt, a repülőtér tulajdonosai úgy döntöttek, további hivatalos tárgyalásokba kezdenek Magyarországgal, miután az állam 51 százalékos tulajdonjogra adott be ajánlatot a Budapest Airportnak. Két éve már szó volt róla, hogy az akkori innovációs és technológiai miniszter, Palkovics László készítse elő a többségi tulajdon megszerzésének feltételeit, majd látszólag félbemaradt a terv.

Akkor Bod Péter Ákos közgazdász úgy fogalmazott, „Semmi jelet nem látok arra, hogy egy állami bürokrácia jobban működtessen egy repülőteret, mint egy erre szakosodott külföldi cég…Úgy hallom, nem működött jól együtt a magyar kormányzat és a mostani működtető cég. Hogy kinek a hibája, nem tudom”– mondta az új fejlemények kapcsán Bod Péter Ákos.
Az egyetemi tanár, az Antall-kormány ipari és kereskedelmi minisztere, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint sokkal fontosabb kérdés, hogy van-e elég pénz a költségvetésben a visszaállamosításra. A közgazdász szerint ez aligha lehetséges olyan esetben, amikor a közutak kátyúinak kijavítására, a vonatok működtetésére, a pedagógusok bérének emelésére nincs pénz
(sajtóinformációk szerint a tranzakció 4-5 milliárd euróba, körülbelül 1500-2000 milliárd forintba kerülne). „Ez az első kritikus vonatkozás, amelyen a dolog megbukna, ha racionális döntéshozatal lenne Magyarországon, de fejébe vette a legfőbb döntéshozó, és ilyen esetekben előbb-utóbb minden meg szokott valósulni. Kerül, amibe kerül.”

Hozzátette, ha felesben veszik, kellene találni valakit, aki ekkora összeg felével szállhat be. Bod az esetleges beruházást rizikósnak tartja annak tükrében, hogy a koronavírus-járvány idején visszaesett a reptér profitja, és enélkül is ingadozó hasznot produkál. Az is kérdéses szerinte, hogy ilyen feltételek mellett miből teremtik elő a szükséges összeget, mert a költségvetésből nyilván nagyon hiányozna. A hír megjelenésével egyidőben az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) megemelte az éves adósságfinanszírozási tervét: az eddigi 3400 milliárdos keretet jóval 4000 milliárd fölé, és kibocsátottak egy 10 évre szóló kötvényt, amelynek kamatszintje 5,5 százalékos. Ez a mérték kirívó Európában.

„Ha az így bejövő pénzből repteret vesznek, fontos kérdés, hogy lesz-e évi masszív 6 százalékos, euróban számolt nyeresége, mert csak akkor van értelme a dolognak. Ha nem, akkor gazdaságilag csak annyi értelme van a vásárlásnak, hogy a kormány portfóliójába bekerült valami, ami rendelkezést és hatalmat jelent.” Hozzátette, „amikor a magyar állam visszaállamosít, az az állami tulajdon hipp-hopp újra megint átkerül egy másik magántulajdonba”. Ebben az esetben bizonyos előítéletei, „félelmei lehetnek annak, aki körbenézett már az országban”.

Erkölcstelen a budapesti repülőtér felvásárlása ilyen gazdasági környezetben – szögezte le Bodnár Zoltán, közgazdász. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt alelnöke.

Erkölcstelen a megszorításokat elszenvedő magyar társadalommal szemben, hogy ebben a rettenetes gazdasági helyzetben az állam többségi részesedést vásárolna a Budapest Airportban – mondta Bodnár Zoltán. A jeles közgazdász hangoztatta: valószínűsíthető, hogy ez a felvásárlás is valamelyik Fidesz-közeli oligarcha gazdagodását szolgálja majd.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter véleményével ellentétben nem nemzetstratégiai érdek az, hogy az állam 4,5 milliárd euróért többségi részesedést vásároljon a Budapest Airportból – mondta az MNB volt alelnöke. –Ellenben az egészségügy, illetve az oktatás sokkal fontosabb nemzetstratégiai kérdés.
Szerinte nincs semmilyen gazdasági észszerűsége ennek a befektetésesnek, ráadásul végtelenül erkölcstelen és tisztességtelen a magyar állampolgárokkal szemben, akik a megszorító intézkedések sokaságát szenvedik el. Ha az állam kezébe kerül a repülőteret üzemeltető cég, akkor elintézhetik, hogy a Fidesz-közeli beszállítók kizárólagos szerződést köthessenek a reptérrel – mondta Bodnár. Az új beszállítók pedig így magasabb árakat szabhatnak, ennek hatására pedig a szolgáltatások díját is kénytelen lesz emelni a reptér, ezt pedig az utasok fogják megfizetni – tette hozzá. Ugyanakkor a beszállítók kedvezményezése elérhető lenne a repteret érintő jogszabályok módosításával is, nem kellene feltétlenül részvényessé válni a Budapest Airportban – magyarázta a jogász végzettségű Bodnár. A reptér állami részét az Orbán kormány valószínűleg – mint más állami befektetések esetében is – át fogja játszani „a Tiborc-gyereknek vagy a Mészáros Lőrincnek, valamelyik NER-lovagnak, orknak, oligarchának” – fogalmazott.
Elképzelhető-e, hogy a felvásárlás hátterében egy olyan terv áll, miszerint egy kínai logisztikai központtá fejlesztenénk a ferihegyi repülőteret? – tette fel a kérdést a műsorvezető, Bolgár György. Bodnár elképzelhetőnek tartana egy ilyen tervet, ugyanakkor szerinte téves az koncepció, ami szerint a Nyugattól el kell fordulni és a Kelet kegyeit kell keresni. Ráadásul Kína számára egy szabad szemmel nem látható reláció Magyarország; a magyar nemzetgazdaságnak még semmilyen előnye sem származott Kínával kötött üzletből – fogalmazott.

A szerkesztő megjegyzése: A várható és nagyon is valószínű áremelések mellett nem tudunk szabadulni attól a lehetőségtől sem, hogy hatalma megrendülése esetén Orbán a reptér (valamint a Fidesz-lieblingek által birtokolt egyéb stratégiai tulajdonok) lezárásával kész akár az ország megbénítására is.