Az Amnesty International Magyarország eljuttatta szerkesztőségünknek az állásfoglalását a Nemzeti Alaptanterv keletkezéséről és az állampolgári ismeretek tárgyról. A dokumentumot változtatás és kommentár nélkül adjuk közre.
„Az elmúlt időszakban több szervezet elemezte már a Nemzeti Alaptanterv egyes részeinek szakmai hibáit, illetve mutatott rá annak koncepcionális problémáira is. Az Amnesty International Magyarország jogvédő és emberi jogi oktatással foglalkozó szervezetként állásfoglalásában elsősorban a NAT születésének körülményeire és az újonnan bevezetett állampolgári ismeretek tantárgy értékelésére törekszik.
Véleményünk szerint a január 31-én megjelent NAT az elfogadásának körülményei és az átfogó tartalmi változtatásai miatt az alapvető jogalkotási követelményeknek sem felel meg. A Nemzeti Alaptanterv – amelyet szeptembertől már alkalmazniuk kellene az iskoláknak – nem biztosít megfelelő felkészülési időt sem a diákok, sem a pedagógusok számára, és ezzel bizonytalanságot teremt a közoktatási rendszer egészében. A jelen állásfoglalás megfogalmazásakor még nem nyilvánosak a bevezetendő kerettantervek, amelyek alapján az intézményeknek április 30-ig felül kellene vizsgálniuk a pedagógiai programjaikat. A NAT szeptemberi bevezetéséig a pedagógusoknak fel kell készülniük az újonnan bevezetett tárgyak oktatására, az iskoláknak pedig be kell szerezniük a Nemzeti Alaptantervhez igazodó tankönyveket is.
Álláspontunk szerint mindezek teljesítését aránytalanul rövid idő alatt várja el a jogalkotó egy ilyen strukturális jellegű átalakítás esetében.
Fontos előrelépésnek tartjuk, hogy a korábbi szakmai tervezethez hasonlóan bevezették a közoktatásból eddig fájóan hiányzó állampolgári ismereteket, mint önálló tantárgyat. Megfelelően felkészült oktatókkal és megfelelő módszertannal a tárgy jelentősen hozzájárulhatna a fiatalok politikai szocializációjához, és társadalomképük alakításához. Azonban jelenlegi formájában a NAT legfeljebb a kormány politikai ideológiájához hű, szétaprózott tudás közvetítésére képes, és egyáltalán nem alkalmas a közoktatásban tanulók demokratikus nevelésére. A NAT megalkotásának körülményei előrevetítették annak szellemiségét is: a konzultáció, a részvétel, és a különböző nézőpontok ütköztetése ugyanis nemcsak az elfogadáshoz vezető folyamatból hiányoztak, de az állampolgári ismeretek tantárgy eszközei és céljai között sem kapnak igazán szerepet.
A NAT alapján az osztályteremben nem kívánatos a vita, a fiataloknak pedig lehetőleg ne legyenek saját gondolataik, amelyeket aztán társaikkal közösen megbeszélnek. Az alaptanterv szerint a tanuló mutasson ugyan érdeklődést a közügyek iránt, de azokat már ne kérdőjelezze meg, ne formáljon róluk saját véleményt. A diák nem aktívan vesz részt ebben a tanulási folyamatban, hanem úgy, hogy megtanulja, milyen a „jó állampolgár” a NAT szerzői szerint.
Összességében az állampolgári ismeretek tantárgy szellemisége és módszertana is olyan felnőtteket vetít előre, akik bár rendelkeznek bizonyos korlátozott ismeretekkel a társadalomról, ez a tudás szétaprózott, és hiányzik az átfogó társadalmi-politikai folyamatok megértésének képessége. Az emberek ahelyett, hogy jogaikkal élve, értően, kritikusan és társadalmi kérdéseket egymással megvitatva vesznek részt a közügyek intézésében, szófogadó, a hatalom narratíváját alapértelmezett igazságként elfogadó állampolgárokká válnak.
Szerintünk a Nemzeti Alaptanterv és azon belül az állampolgári ismeretek tantárgy ebben a formában nem alkalmas arra, hogy ez alapján kezdődjék meg szeptemberben a tanítás, ezért javasoljuk, hogy vonja vissza a kormány és kezdeményezze az alaptanterv újraírását. A folyamat során a készítők vegyék figyelembe a szakmai szervezetek álláspontjait, és hagyjanak elegendő időt az iskoláknak a felkészülésre.
Érdemes lenne továbbá meríteni a nemzetközi szervezetek és más országok jó gyakorlataiból, illetve figyelembe venni az Európai Unió, illetve Európa Tanács által megfogalmazott szakmai ajánlásokat is” – zárul Amnesty International Magyarország állásfoglalása.