Az angolna síkos


Végigszenvedtem Orbán mai nemzetközi sajtótájékoztatóját. Szenvedtem, mert kiderült, hogy az igen tisztelt hazai és külföldi kollégák (feltehetően meghatódottságuk okán) képtelenek voltak konkrét, tömör, velős kérdéseket intézni a házigazdához.


Holott lehetett volna, és akkor az előadó nem kapott volna lehetőséget arra, hogy hosszas (egyik-másik a 10 percet is meghaladta) fejtegetésekbe bocsátkozzék a konkrét válasz helyett. Kedves és tisztelt Kolléganők, Kollégák, szíveskedjetek sürgősen megtanulni kérdezni, mert a mai teljesítményetek, bizony, minősíthetetlen volt. Sajnálom, hogy ez kellett írnom, de nem rejthettem véka alá szakmai véleményemet.

Radnai György: Ma „rendkívüli” és kimerítően hosszú, több mint két és fél órás sajtóértekezletet, un. kormányinfót tartott Orbán Viktor miniszterelnök. A rendkívüli az volt, hogy a korábbi megszokott gyakorlattal szemben nemcsak a rezzenéstelen „arcú” mikrofonállványok kérdezhettek, hanem a gondosan kiválasztott meghívottak közül bárki, pontosabban szólva, akire a Magyar Foci Állócsillaga (MaFoÁll) és a volt CEU-s (állandóan hazudozó) kolléga engedékenyen rámosolygott.
Az Infó „LOPTOK”-tábla-mutogatás, pulpitus-foglalás, fülsértő füttyszó, Kövér László féle rendre utasítás és szómegvonás, magyar zászlóval történő eltakarás és más megszokott botrány nélkül lezajlott.
A hazai és a nemzetközi sajtó képviselői rendben és békésen elhagyták a kolostor épületét, miközben a kremlinológusok nyakatekert értékelésekbe kezdtek, hogy még a lapzárta előtt leadhassák elemzésüket.
A „Nélküled” dal az eseményen NEM hangzott el.
Megint bebizonyosodott: “ne azt figyeljék, amit mondok…

Horváth G. György: Nem szerepeltek túl jól (eufemizmus) az un. ellenzéki újságírók. Ők azok, akik rendszeresen tanítanak bennünket és a pártokat, hogyan kell integrálni az erőket a fennlló hatalom ellen – de ők maguk mintha nem lennének képesek. Bizonyára mindegyikük úgy gondolta, hogy na, azután az ő kérdései igazán ütősek – de Orbán lényegében leiskolázta őket: ha kellett, hazugsággal, ha kellett, mellébeszéléssel – de őt azután így megfogni nem lehet. Sokkal jobban össze kellett volna hangolniuk a fellépéseiket. Egy példa, a szokásos hazugsággal csúszott ki az érdemi válasz elől: “Semmit sem írtam alá, ami a KESMA létrehozásáról döntött volna – folytatta az Indexnek adott válaszát a miniszterelnök. Ez egy magánalapítvány, aminek a működését nem a kormány feladata értékelni. Orbán így ezt a kérdést szeretné eltolni magától.”
Ezek után a következő kérdezőnek erre kellett volna visszatérnie. Akár úgy, hogy mit gondol a miniszterelnök, ki veszi be ezt a maszlagot – vagy csak úri modorban felsorolni, hogy ezek a lapok a fogadott családhoz tartoznak, milyen magánszemély az, aki a lapját ingyen ajánlja fel – s miért kellett nemzetstratégiai ügynem minősíteni, ha nem azért, hogy még a baráti versenyhivatal se vizsgálhassa az ügyet.
S azután ezt a témát lehetett volna átkötni a Tiborcz ügyre. Jól tudható, hogy Orbán bevállt kommunikációs panelje, hogy dehogy van itt korrupció, ő azután nem tűrné, hogy a gazdaság beavatkozzon a politikába – ami így persze igaz, hiszen épp az a helyzet, hogy a politika (Orbán) teremti meg a maga gazdasági hátországát.
Az angolna síkos, kézzel nem – csak hálóval lehet megfogni. Jövőre pedig lehet újra próbálkozni…

Hírklikk: Készen állok a következő miniszterelnök-jelöltségre – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő kérdésre válaszolva évindító nemzetközi sajtótájékoztatóján csütörtökön, Budapesten.
Közölte: bár a Fideszben még nincs döntés a nagyobbik kormánypárt 2022-es országgyűlési választásokon induló miniszterelnök-jelöltének személyéről, „én viszont készen állok”.
Azt mondta, 2019 az európai parlamenti és az önkormányzati választás éve volt, azonban a kampányidőszak véget ért. A kormány politikai kampányban legközelebb 2022 januárja után vesz részt, addig minden idejét a kormányzásra, az „aprómunkára” összpontosítja.

24.hu – Pető Péter: A miniszterelnök által tartott évindító nemzetközi sajtótájékoztatóra – az idei első kormányinfóra – azok a belföldi szerkesztőségek kaptak meghívást, melyek munkatársai rendszeres meghívottai, résztvevői az év közben megtartott Kormányinfóknak– írja Havasi Bertalan a közleményében. A miniszterelnök sajtófőnöke arra reagált, hogy az évente egyszer megtartott Orbáninfóra (hasonlóan a Direkt36, az Átlátszó és a Mérce tudósítóihoz) nem engedték be a 24.hu munkatársait, majd Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár a tájékoztatón azt hazudta, ennek oka az volt, hogy munkatársaink nem értek időben a helyszínre.Havasi kiadott nyilatkozatának indoklásával tehát legalább azt megerősítette, hogy Kovács a széles nyilvánosság előtt hazudott arról, miért nem mehettek be kollégáink, hiszen a sajtófőnök egészen más okot jelöl meg indokként arra, ha valakit nem hívtak meg. Ez pedig a rendszeres részvétel hiánya az évközi, Gulyás Gergely által celebrált Kormányinfókon.Tehát a miniszterelnök sajtóirodája azt gondolja sajtószabadságnak, hogy

  • egy médium nem döntheti el autonóm módon, mikor, milyen formában kíván tájékoztatni egy adott eseményről. Bár a 24.hu rendszeresen beszámol a Kormányinfókról, mivel ezt rendszerint nem a helyszínről teszi, nincs joga arra, hogy Orbán Viktor évi egyetlen, nem kizárólag a kormánymédiát helyzetbe hozó sajtótájékoztatóján feltegye a kérdéseit.
  • Az adott médium nem döntheti el, mikor kíván kérdezni, így azt sem mérlegelheti, hogy Gulyás heti performanszát egyenrangúnak tartja-e a miniszterelnök ritkaságszámba menő megszólalásaival.
  • A miniszterelnök sajtóirodája nem azért van, hogy gondoskodjon arról, hogy a lehető legtöbb embert elérő médiumok jelen lehessenek az eseményen, hanem azért, hogy kiválassza az év közben szerinte megfelelően viselkedő médiumokat, amelyeket aztán telefonon értesít a miniszterelnök sajtótájékoztatójáról. Ahol végül számos médium munkatársa annak ellenére sem tehette fel a kérdéseit, hogy végigülte a tájékoztató – szemben azzal, amit Havasi Bertalan állít, hogy „senki nem maradt le semmiről”.
  • Évente egyszer válaszol kérdésekre a miniszterelnök, s érdemeként említhető többórás kitartása, mintha elméletileg lenne kizárt, hogy akár csak negyedévente megtisztelje a magyar embereket azzal, hogy felel valódi újságírói kérdésekre, amelyeknek köszönhetően kiderülhetne, mit gondol létező politikai konfliktusokról, botrányokról, az országot évtizedig vezető párt helyzetéről és így tovább.

Nyilván mi mást gondolunk a sajtó szabadságáról, ám ez eszmei vita. Arról azonban lehetetlen vitázni, hogy szabad-e hazudni.

A miniszterelnök által tartott évindító nemzetközi sajtótájékoztatóra – az idei első Kormányinfóra – azok a belföldi szerkesztőségek kaptak meghívást, melyek munkatársai rendszeres meghívottai, résztvevői az év közben megtartott Kormányinfóknak– írja Havasi Bertalan közleményében. A miniszterelnök sajtófőnöke arra reagált, hogy az évente egyszer megtartott Orbáninfóra (hasonlóan a Direkt36, az Átlátszó és a Mérce tudósítóihoz) nem engedték be a 24.hu munkatársait, majd Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár a tájékoztatón azt hazudta, ennek oka az volt, hogy munkatársaink nem értek időben a helyszínre.Havasi kiadott nyilatkozatának indoklásával tehát legalább azt megerősítette, hogy Kovács a széles nyilvánosság előtt hazudott arról, miért nem mehettek be kollégáink, hiszen a sajtófőnök egészen más okot jelöl meg indokként arra, ha valakit nem hívtak meg. Ez pedig a rendszeres részvétel hiánya az évközi, Gulyás Gergely által celebrált Kormányinfókon.Tehát a miniszterelnök sajtóirodája azt gondolja sajtószabadságnak, hogy

  • egy médium nem döntheti el autonóm módon, mikor, milyen formában kíván tájékoztatni egy adott eseményről. Bár a 24.hu rendszeresen beszámol a Kormányinfókról, mivel ezt rendszerint nem a helyszínről teszi, nincs joga arra, hogy Orbán Viktor évi egyetlen, nem kizárólag a kormánymédiát helyzetbe hozó sajtótájékoztatóján feltegye a kérdéseit.
  • Az adott médium nem döntheti el, mikor kíván kérdezni, így azt sem mérlegelheti, hogy Gulyás heti performanszát egyenrangúnak tartja-e a miniszterelnök ritkaságszámba menő megszólalásaival.
  • A miniszterelnök sajtóirodája nem azért van, hogy gondoskodjon arról, hogy a lehető legtöbb embert elérő médiumok jelen lehessenek az eseményen, hanem azért, hogy kiválassza az év közben szerinte megfelelően viselkedő médiumokat, amelyeket aztán telefonon értesít a miniszterelnök sajtótájékoztatójáról. Ahol végül számos médium munkatársa annak ellenére sem tehette fel a kérdéseit, hogy végigülte a tájékoztató – szemben azzal, amit Havasi Bertalan állít, hogy „senki nem maradt le semmiről”.
  • Évente egyszer válaszol kérdésekre a miniszterelnök, s érdemeként említhető többórás kitartása, mintha elméletileg lenne kizárt, hogy akár csak negyedévente megtisztelje a magyar embereket azzal, hogy felel valódi újságírói kérdésekre, amelyeknek köszönhetően kiderülhetne, mit gondol létező politikai konfliktusokról, botrányokról, az országot évtizedig vezető párt helyzetéről és így tovább.

Nyilván mi mást gondolunk a sajtó szabadságáról, ám ez eszmei vita. Arról azonban lehetetlen vitázni, hogy szabad-e hazudni.

(Az írás elsőként itt jelent meg.)