Az emberiség 1 százaléka menekült

Az UNHCR, az ENSZ menekültügyi szervezete felhívással fordul a világ országaihoz: tegyenek sokkal többet azért, hogy otthont találjanak a menekültek és a konfliktusok, üldöztetés vagy a közrendet súlyosan megbontó események által otthonukból elűzött emberek számára.

Teszi ezt akkor, amikor a szervezet ma megjelent legfrissebb jelentése szerint a menekültsors napjainkban az emberiség több mint 1 százalékát érinti – minden 97 emberből 1 háború és erőszak miatt volt kénytelen hátra hagyni az otthonát –, és a menekültek között egyre kevesebben vannak azok, akik idővel hazatérhetnek.

Az UNHCR Global Trends című éves jelentésében, amely az idén két nappal június 20-a, azaz a Menekültek Világnapja előtt jelenik meg, az áll, hogy 2019 végén minden korábbinál többen, 79,5 millió az otthonából erőszakkal elűzött ember élt szerte a világon. Közel hét évtizedes története során az UNHCR még sosem számolt be ehhez foghatóan nagy számról.

A jelentés egyben arra is rámutat, hogy a menekülteknek napjainkban egyre halványabb a reményük arra, hogy belátható időn belül véget érnek a megpróbáltatásaik. Az 1990-es években évről évre átlag 1,5 millió menekült tudott hazatérni. A múlt évtizedben azonban ez mintegy negyedére, 385 ezerre csökkent, azaz tisztán látható, hogy az otthonukból erőszakkal elűzöttek száma napjainkban mesze nagyobb ütemben nő, mint ahogyan megoldást sikerül találni a menekültválságokra.

„Jócskán megváltozott hétköznapi valóság szemtanúi vagyunk manapság, hiszen nem csupán arról van szó, hogy az otthonukból erőszakkal elűzöttek szinte mérhetetlenül többen vannak ma szerte a világon, hanem arról is, hogy a menekültlét többé nem egy rövid távú és átmeneti jelenség – mondta Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. – Az emberektől nem lehet elvárni, hogy éveken át éljenek egy sarkaiból kifordult világban, anélkül, hogy szemernyi esélyük lenne a hazatérésre vagy reményük arra, hogy új jövőt teremthetnek maguknak ott, ahol biztonságra találtak. Egy gyökeresen új és a jelenleginél befogadóbb hozzáállásra van szükség a háborúk és az erőszak elől menekülők irányában, egyben sokkal nagyobb eltökéltségre annak érdekében, hogy véget vessünk azoknak a fegyveres konfliktusoknak, amelyek már évek óta zajlanak, és amelyek mindezt a temérdek szenvedést okozzák.”

Az UNHCR Global Trends jelentése azt mutatja, hogy abból a 79,5 millió emberből, aki a múlt év végén az otthonából elűzve élt, 45,7 millió volt, aki a saját országa más területeire menekült. A többiek a hazájukon kívül kerestek biztonságot – közülük 2020 végén 4,2 millión voltak a menedékkérők, 29,6 millióan pedig a már elismert menekültek.

A csaknem 9 milliós növekedés egyetlen év alatt a 2018. végi 70,8 millióról két fő tényező eredménye. Mindenekelőtt egy sor válság űz el új és újabb menekülteket az otthonukból a Kongói Demokratikus Köztársaságtól a Száhel-övezeten át Jemenig és Szíriáig. Utóbbi válság immár a tizedik évében jár, és csak Szíria önmagában 13,2 millió menekültért, menedékkérőért és belső menekültért felelős. Ez a világ egészére vonatkozó 79,5 millió hatoda.

Másodsorban pedig a Venezuelából menekülők helyzete ma sokkal több figyelmet kap, jóllehet sokan közülük hivatalosan nem regisztráltatták magukat menekültként vagy menedékkérőként, a nemzetközi közösség védelmére viszont nagyon is szükségük van.

A számok mögött számtalan egyéni és rendkívül személyes válság húzódik meg. Annyi gyermek van például az otthonukból elűzött emberek között – becslések szerint mintegy 30-34 millió, közülük pedig tízezrek olyanok, akiknek felnőtt hozzátartozók, kísérők nélkül kell szembenézniük a menekültlét kihívásaival –, mint Ausztrália, Dánia és Mongólia teljes lakossága együttvéve. A 60 évesnél idősebbek aránya alig 4 százalék, ami jóval alatta marad a világ népességén belüli 12 százalékos arányuknak.

Ezek nem pusztán statisztikai adatok. A számok szinte felfoghatatlan mértékű fájdalomról, kétségbeesésről, áldozatról, a szeretteiktől elszakított emberek millióiról beszélnek.

Amit tudnod kell a menekültekről

# 100 millió – legalább ennyi embert űzött el az otthonából az erőszak a múlt évtizedben; egy részük a saját hazájában, mások azon kívül próbáltak menedékre találni. Azaz a múlt tíz évben több ember vált menekültté, mint a világ tizennegyedik legnépesebb országa, Egyiptom teljes lakossága.

# Az otthonukból elűzöttek száma közel megkétszereződött 2010 óta (akkor 41 millióan voltak, ma pedig 79,5 millióan).

# 80 százalék – a világ menekültjeinek és menedékkérőinek ekkora hányada él olyan országban vagy régióban, ahol súlyos élelmiszerhiány van és az emberek gyengén tápláltak. Ezek a többségében az éghajlatváltozás káros következményeinek és más természeti katasztrófáknak leginkább kitett országok.

# A világ menekültjeinek csaknem negyede (77 százalék) elhúzódó menekültlétre van kárhoztatva – az afganisztáni válság például immár az ötödik évtizedében jár.

# Minden száz menekültből 85 százalék a fejlődő világ országaiban él – általában egy olyan országban, amely a saját hazájával szomszédos.

# Mindössze öt ország adja a hazájuk határain túlra menekültek kétharmadát: Szíria, Venezuela, Afganisztán, Dél-Szudán és Mianmar.

# A Global Trends jelentés összesíti a világ valamennyi számottevő menekült-populációját, beleértve azt az 5,6 millió palesztin menekültet, akiről ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala (UNRWA) gondoskodik.

# A 2030-i fenntartható fejlődési célkitűzéseknek az a vállalása, amely szerint „senkit nem hagyunk hátra”, ma már magában foglalja a menekülteket is, köszönhetően a menekültekről szóló új mutatószámnak, amelyet az ENSZ Statisztikai Bizottsága az idén márciusban fogadott el.

Az UNHCR Global Trends jelentése egyszerre jelenik meg a szervezet éves Global Report című dokumentumával, amely az UNHCR-nek azokat a tevékenységeit foglalja össze, amelyeket a szervezet az otthonukból erőszak elől elmenekült emberek, illetve az állampolgárság nélkül élő hontalanok érdekében végez.