Orbáni modellre épül Trump tekintélyuralma

Obama elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója, Ben Rhodes Orbán Viktor példáján keresztül mutatja be az The Atlantic folyóiratban, miként vezet az út a demokráciától az autokráciáig, ami előtt Amerika is áll, ha Trump elnököt újraválasztanák novemberben.

Nem csupán a politikai berendezkedése, de kultúrája is az Orbán által megteremtett rendszerhez fog hasonlítani. Az illiberális demokráciát megalapozó 2014-i beszédtől kezdve egészen a nacionalista gyökerekig lenyúló fejlődésmenetig eljutva a szerző összegzi: Orbán Viktor úgy döntött, a nemzet identitásának az ő saját identitásával kell megegyeznie, ekként hosszú finomhangolás eredményeképpen a demokratikus intézményeket a maga képére formálta.

Gazdaggá tette a haverjait és az így létrejött üzleti elit finanszírozza és tartja fenn a rendszerét. A Fidesz külpolitikáját egykoron meghatározó oroszellenesség Putyin-imádatba fordult, ami magával hozta a korrupciót is.

Az amerikai republikánus párt is hasonló úton jár a 2008-i válság óta: a saját meggazdagodásával törődve, csak az újraválasztásra hajt, politikájának meghatározó jegye a bíróságok feltöltése saját embereivel, a Fox News birodalmon keresztül minden médiaműfajt igyekszik uralni, s oldódik orosz-ellenessége is.

Orbán modellje alapján Trumpék is kialakították a „mi és ők” ellentétét, elértéktelenítik a demokratikus intézményrendszert, ellenfelei után nyomoznak és lejáratják őket, gyakorlatilag a kongresszusi ellenőrzés megszűnt az elnöki rendszer felett. Legalábbis a republikánusok részéről. De például a történelmi bűnök tekintetében hasonló utat jár most be, mint ahogy Orbán is a holokausztban tanúsított bűnrészességet igyekezett tisztára mosni.

És miként Orbán harmadik megválasztásához is elég volt kevesebb, mint a szavazatok fele, akként Trumpot is megválaszthatják hasonló szabályok szerint. Elég egyértelmű, hogy Trump második elnöki időszaka az Orbánét fogja másolni. Hacsak a szavazók rá nem jönnek, hogy sem Trump, sem Orbán nem tudta a jelenlegi válságot kezelni és még sötétebb jövő vár a társadalomra.

Optikai csalódás a veszélyhelyzet megszüntetéséről alkotott jogszabály – vélik Orbán kritikusai, mert az egészségügyi válsághelyzetben ugyanúgy lehet rendeleti kormányzással igazgatnia az országot, s az is hat hónapos átmeneti időszak után korlátlan ideig kiterjeszthető – elemzi a helyzetet civil érdekvédőkkel az Euobserver.

A másik oldalt is „megszólaltatja” az írás, hisz’ Orbánék szerint hisztériakeltés és összehangolt politikai kampány folyt a kormány ellen. Itt az ideje tehát a bocsánatkérésnek, mert mégis csak véget vetett Orbán a korlátlan hatalomgyakorlásnak. A cikk emlékeztet, hogy az Európai Bizottság valóban nem indított vizsgálatot az elfogadott jogszabály miatt, de ezzel kapcsolatos aggályait minduntalan hangoztatta, ami egyben figyelmeztetés is volt Orbánék számára. Orbán még levelet is írt az Európai Néppártnak, támadását aljasnak és cinikusnak tekintve. A pandémia válságos időszakában a kormány mintegy 100 intézkedést hozott, amelynek többsége változatlan marad.

A közel-keleti The National szerint az orbáni veszélyhelyzeti kormányzás precedenst teremtett mások számára a hatalomgyakorlás mikéntje tekintetében, azaz: miként képes korlátozni egy migráns- és muszlimellenes kormányfő az emberek szabadságát. A cikk arra helyezi a hangsúlyt, hogy amint elfogadták az új törvényt, azt rögtön vizsgálni kezdte az unió: folytatódik-e a demokrácia lebontása? Tizenhárom tagállam már márciusban felhívta a figyelmet ezzel kapcsolatos aggályára. A cikk azzal zárul, hogy az amerikai John Hopkins Egyetem adatai szerint a koronavírus-fertőzés és halálozási arány az uniós országokhoz, még a nyugatiakhoz képest is, sokkal alacsonyabb.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung cinizmusa cikke címében is kifejeződik: „Viszlát, veszélyhelyzet – Helló egészségügyi válsághelyzet!” Egyértelműen nyilatkoznak a jogvédők arról, hogy tulajdonképpen a hátsó lépcsőn mégiscsak a kvázi-diktatúra felé oson az Orbán-kormány.

A Deutsche Wellét sem lehet beetetni. Azt írja: rendkívüli helyzet után és rendkívüli helyzet előtt. Illetve: egyik veszélyhelyzetből a másikba megy át a kormány.

Az orosz Gazéta a maga demokrácia-indexét állította össze, s ebben megállapítja, hogy ma már a nyugati demokráciák lakosságának 43%-a gondolja úgy, nem él demokráciában. Ezen az orosz listán meglepetésre megjelent Olasz- és Franciaország, sőt, az Egyesült Államok is. Az antidemokratikus országok között Magyarország is a szégyenlistán szerepel: a magyar és a lengyel lakosság kis híján kétharmada, 64%-a nem érzékeli a demokráciát, a spanyoloknál és az amerikaiaknál 52% az arány. Utóbbiakat a németek és az osztrákok, sőt, még a dánok is élesen bírálják.

Az orosz elemzés szerint oda jutott a világ, hogy európaiak bírálják az amerikai demokráciát, illetve annak leépítését.