Az ENSZ felszólította Budapestet: vonja vissza a migrációs törvényt

A menekültek számára uniós támogatással fenntartott Infomigrants híroldal adta közre az ENSZ Menekültügyi Biztosságának az álláspontját, amely szerint a magyar kormányt a június 16-án hozott törvény visszavonására szólította fel, mert az alapján most visszafordítják a határnál a menedékkérőket.

Az ENSZ megítélése szerint a nemzetközi és az európai törvényeknek valószínűleg nem felel meg a magyar jogszabály, mivel a határnál visszafordított menedékkérőknek most a szomszédos országok követségeihez vagy konzulátusaihoz kell fordulniuk kérvényükkel. Márpedig ez esetben fennáll a lehetősége annak, hogy visszafordítják őket, illetve nem megfelelően bánnak velük, ami az 1951-i menekültügyi egyezmény megsértése, ha a magyar kormány nem veszi figyelembe az emberséges bánásmódra vonatkozó előírást.

Így fogalmaz az ENSZ közleménye: a menedékkérőnek a gyakorlatban biztosítani kell a területi elérést, hogy ott adhassák át a kérelmüket. Ezzel szemben a kormány szóvivője az Infomigrants megkeresésére e-mailben tudatta, hogy szabályozott menetrend szerint így is benyújthatja kérelmét a menekült. Akik illegálisan akarnak bejönni az országba, azok mennek szembe a magyar és az uniós törvényekkel. Harmadrészt a magyarok azt akarják, hogy a kormány megvédje a schengeni határokat, és kívül tartsa az illegális bevándorlókat. A jogvédő szervezetek felhívják a figyelmet: a mostani törvényi szabályozás az eddiginél is nehezebbé teszi, hogy más uniós országokba Magyarországon keresztül eljuthassanak a menedékkérők.

Mennyire voltak szolidárisak az uniós kormányok a koronavírus kitörésekor miképp segítették egymást a váratlan helyzetek és szokatlan körülmények között? – erre kereste a választ az Külügyi Kapcsolatok Európai Tanácsának vizsgálata, a Szolidaritás-nyomkövető. Az objektív mutatók alapján megállapítható, hogy a Magyarország – Franciaországon és Németországon kívül –  másoknál több önálló kezdeményezéssel élt, amellyel szolidaritását bizonyította. Ami a korábbi tapasztalatok alapján azért meglepő – írja az elemzés –, mert általában nem ez volt a jellemző a magyar kormányra a 2015-i menekültválság kezdete óta. Ugyanakkor az is kiderül a vizsgálódásból, hogy más mintát követett a többiekhez képest szolidaritása kifejezésére. Azaz: nagyjából nem is volt köze a koronaválsághoz. Mindenesetre a magyar kormány már a járvány kitörésekor kifogásolta, hogy az Európai Unió nem volt képes a válság hatékony koordinálására. Pedig hát már a kezdeti stádiumban több tucatnyi magyar programot segélyezett mintegy 4000 millió euró értékben.  Az, hogy a kormány az olaszoknak vagy éppen a határon túli magyaroknak szájmaszkokat adományozott – az elemzés 710 ezret tart nyilván –, Orbán hosszútávú, nacionalista politikai céljait szolgálták alapvetően, illetve a migrációs politika hárítását, tehát korántsem volt önzetlen a magyar kormány részéről az első látásra nagyvonalú szolidaritás.

Az orosz 24-es tv csatorna a német megszállás idején érkezett szovjet csapatok tevékenységétől kezdve az ÁVO átalakulásán át Rákosi hatalomba ültetéséig számos történelmi pillanatot rögzített abban a dokumentumfilmben, amelyben a titkosszolgálatok szerepét mutatja be az ország szovjet megszállásának folyamatában, a kommunizmus kiépítésében, abban, hogy miként lett Magyarország a Szovjetunió szatelitországa. A történetet egészen 1956-ig, a Nagy Imre vezette forradalomig viszi végig.

„Liza, a rókatündér” nem csak itthon, külföldön is számos díjat nyert és most Indiában indulhat útjára újabb karrierje – tudjuk meg az indiai Telangana Today beszámolójából. Neha Sharma főszereplésével átültetik hindi nyelvre és az ottani viszonyokra adaptálják a filmet, aminek sikerét négy pontban foglalta össze az indiai sztár: humoros, van benne szerelem és kéjelgés, miközben horrorisztikus is. Izgalmas keveréke ez az életnek és a művészetnek.

Végül az osztrák Oberösterreichische Nachrichten cikke arról, hogy két éven át nyomoztak abban az áfacsalási ügyben, amelyben a szomszédos országok bevonásával nemzetközi bűnszervezetet, hálózatot sikerült lebuktatni hazánkban – a többi között az Europol részvételével. A rendkívül részletes beszámoló szerint az áfacsalás értéke meghaladta a 3400 millió forintot.