A képviselők növelnék a 2024-i uniós büdzsét az Ukrajna elleni orosz háború kezelése, a kkv-k, a fiatalok és a kutatás, valamint az EU stratégiai autonómiájának támogatása végett. Elfogadták a Parlament álláspontját a 2024-i uniós költségvetésről a tagállamokkal folytatott tárgyalások előtt.

A képviselők a tervezett kiegészítésből támogatnák az EU stratégiai autonómiájának javítását célzó kezdeményezéseket 2024-ben, de a humanitárius segélyek, a migráció és a külső segítségnyújtás kiadásait is. Úgy vélik, hogy „a felülvizsgált pénzügyi keretről szóló rendeletnek kell megteremtenie a 2024-i költségvetés keretét”. A tagállamoknak még meg kell állapodniuk a felülvizsgálattal kapcsolatos saját, közös álláspontjukról.

A Tanács saját tárgyalási álláspontjában végrehajtott csökkentéseket (772 millió euró) a Parlament a Bizottság által javasolt eredeti költségvetési tervezet szintjére állítaná vissza. Emellett megnövelnék az olyan programok és szakpolitikák finanszírozását, amelyeket létfontosságúnak tartanak az ukrajnai háború és a magas energiaárak következményeinek kezeléséhez. Ezek tovább segítik a járvány utáni helyreállítást és megerősítik a zöld fordulatot. A fiatalokat az Erasmus+ támogatásának növelésével támogatnák, figyelembe véve a magasabb inflációt és a magasabb megélhetési költségeket, hogy mindenki számára elérhetővé tegyék a programot.

A Parlament pozícióját ez az állásfoglalás foglalja össze, amelyet 424 szavazattal, 101 ellenszavazat mellett és 102 tartózkodással fogadtak el.

A szavazás eredményéről sajtótájékoztatót tartottak a Parlament strasbourgi sajtótermében. Siegfried Mureşan (EPP, Románia), az EU 2024-i költségvetésének általános jelentéstevője: „A Parlament ma határozott álláspontot fogadott el a 2024-i uniós költségvetéssel kapcsolatban, amely széles körű támogatást kapott az Európa-párti képviselőcsoportoktól. Egységes frontunk prioritásként kezeli a kutatás, az innováció és az Erasmus+ ösztöndíjak fellendítését, a keleti szomszédságra és az ukrajnai orosz agresszióra adott válaszlépésekre szánt források növelését, valamint a hagyományos területek, például a mezőgazdaság megerősítését, különösen a fiatal mezőgazdasági termelők számára. Álláspontunk alapja az EU hosszú távú költségvetésének felülvizsgálatával kapcsolatos álláspontunk, és készen állunk arra, hogy tárgyalásokat folytassunk az erre a felülvizsgálatra épülő 2024-i költségvetésről.”

Nils Ušakovs (S&D, Lettország), jelentéstevő szerint: „A Parlament hangsúlyozza, hogy valamennyi uniós intézménynek elegendő forrással kell rendelkeznie ahhoz, hogy eleget tegyen jogi és szerződésbeli kötelezettségeinek, és teljesítse megbízatását. Elismerve a 2024-i költségvetéssel kapcsolatban tanúsított visszafogottságot, a képviselők gondoskodnak arról, hogy az intézmények hatékonyan működhessenek.”

A plenáris ülés szavazása után megkezdődnek a Tanáccsal folytatott háromhetes „egyeztető” tárgyalások, amelyek célja, hogy a két intézmény között időben megállapodás szülessék a jövő évi költségvetésről, amit a Parlament megszavaz, és az elnök még az év vége előtt aláír.

Az EU költségvetésének több mint 90 százalékát az uniós országokban és azokon túl költik el. A források a polgárok, a régiók, a városok, a mezőgazdasági termelők, a kutatók, a diákok, a nem kormányzati szervezetek és a vállalkozások rendelkezésére állnak. Az EU költségvetése egyedülálló. A nemzeti költségvetésekkel ellentétben, amik nagyrészt a közszolgáltatások nyújtására és a társadalombiztosítási rendszerek finanszírozására szolgálnak, az uniós költségvetés elsősorban beruházási költségvetés.

Mit jelentenek a kötelezettségvállalások és a kifizetések?

A kötelezettségvállalások az adott évben teljesíthető jövőbeli kifizetésekre vonatkozó szerződéses kötelezettségek teljessége. A kötelezettségvállalásokat azután kifizetésekkel kell teljesíteni, vagy ugyanabban az évben, vagy – különösen a többéves projektek esetében – a következő években. A kifizetések az adott évben az EU költségvetéséből a folyó és az előző évek kötelezettségvállalásainak fedezésére ténylegesen kifizetett pénzösszegek.

Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (2023.10.18.) –EP Kutatószolgálat: A 2024-es költségvetés parlamenti olvasata (2023.10.11., angolul) –Tájékoztatók az Európai Unióról – A költségvetés eljárás –Költségvetési Bizottság

Az EU stratégiai versenyképességének támogatásáról szavaztak az EP-képviselők

A Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) akár 160 milliárd eurónyi beruházást is becsatornázhat. Az eredetileg javasolt költségvetés 10 milliárd euró, az európai parlamenti képviselők további 3 milliárd eurót javasolnak. A program támogatja a digitális, a karbonsemleges és a biotechnológiák bevezetését

A Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) nevű eszköz célja a digitális és a biotechnológiák fellendítése, a munkaerő- és készséghiány kezelése, valamint az innováció támogatása.

A Parlament elfogadta álláspontját a Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) nevű eszköz létrehozásáról, amelynek célja a kritikus stratégiai technológiák fellendítésére pénzügyi támogatást biztosítani a „Szuverenitás Pecsét” és a „Szuverenitás Portál” révén.

A STEP célja a különböző uniós programok és alapok megerősítése, valamint akár 160 milliárd euró új beruházásokba történő becsatornázása a kohéziós politikai ösztönzők és a helyreállítási eszköz (RRF) mellett. A platform elősegíti a digitális gazdaság, a karbonsemleges iparágak és a biotechnológiák kulcsfontosságú technológiai értékláncainak növekedését, valamint a munkaerő- és készséghiány kezelését és az innováció támogatását. A képviselők módosításaikban a Bizottság által javasolt 10 milliárd eurón felül további 3 milliárd eurót szorgalmaznak, így a STEP költségvetése 13 milliárd euróra emelkedne.

A STEP-nek emellett „a következő többéves pénzügyi keret időszakában egy teljes jogú szuverenitási alap kísérleti terepeként kellene működnie”. A képviselők arra kérik a Bizottságot, hogy 2025-ig készítsen időközi értékelést, amely tartalmaz egy javaslatot a STEP módosítására vagy egy új, teljes körű európai szuverenitási alapra vonatkozó javaslatot.

A képviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy a STEP-ről, valamint az uniós költségvetés hosszú távú felülvizsgálatáról minél hamarabb megállapodás szülessék, mivel a csomagot be kell építeni a 2023 novemberében megtárgyalandó jövő évi éves költségvetésbe.

„A STEP-et egykor új Európai Szuverenitási Alapnak tervezték, de nem az. A STEP-pel a Bizottság megpróbál négyszöget zárni egy politikai körben, de a javaslat három egymással versengő céltól szenved: az éghajlati céljaink eléréséhez szükséges technológiák előállítása, Európa szuverenitásának növelése más régiókkal szemben, valamint az uniós tagállamok közötti kohézió erősítése” – mondta Christian Ehler (EPP, Németország), az ipari, kutatási és energiaügyi bizottság vezető európai parlamenti képviselője.

„A stratégiai beruházások létfontosságúak autonómiánk megerősítéséhez és a geopolitikailag egységes Európához való hozzájáruláshoz” – mondta José Manuel Fernandes (EPP, Portugália), a költségvetési bizottság társjelentéstevője. „A STEP kezdeményezés átfogó, és olyan meglévő programokat használ fel, mint az InvestEU program és a Horizont Európa keretprogram. Mi 13 milliárd eurót javasolunk – a Bizottság által javasolt 10 milliárd helyett – e stratégia fellendítésére, biztosítva, hogy a projektek ne csak helyben, hanem az egész EU-ban hozzáadott értéket teremtsenek. Alapvető fontosságú, hogy ezek között a pénzügyi alapok között szinergiák, földrajzi egyensúly és átláthatóság legyen. Ebben az általunk kért STEP-bizottság kulcsfontosságú szerepet tölt be, elkerülve a további bürokráciát és a projektek gyors végrehajtására összpontosítva” – tette hozzá.

A jogszabálytervezetet 385 szavazattal 85 ellenében, 151 tartózkodás mellett fogadták el. Ezután megkezdődhetnek a tagállamokkal folytatott tárgyalások, amint a tagállami kormányokból álló Tanács megállapodott a közös álláspontjáról.

A Stratégiai Technológiák Európai Platformja nevű eszköz célja, hogy megerősítse az európai verseny- és ellenállóképességet a stratégiai ágazatokban, valamint csökkentse a függőséget a külföldi ellátási láncoktól. A platform a kritikus technológiák fejlesztésének és gyártásának támogatását irányozza elő, és foglalkozik a munkaerő- és készséghiánnyal.

Az EP-képviselők ma megszavazták a schengeni vízumok digitalizálását célzó új jogszabályt, ami biztonságosabbá és hozzáférhetőbbé teszi őket. Az eddiginél biztonságosabbá és nehezebben hamisíthatóvá válnak a vízumok. A képviselők a fogyatékosságtól, nyelvtudástól vagy gyenge interneteléréstől függetlenül a hozzáférhetőséget szorgalmazták. A Tanáccsal júniusban kötött megállapodás után a Parlament 537 igen szavazattal, 36 nem ellenében és 16 tartózkodással (a vízumeljárás digitalizálása), illetve 548 igen szavazattal, 37 ellenében és 9 tartózkodással (a vízumbélyeg-rendelet) jóváhagyta a schengeni szabad mozgástér digitalizált vízumeljárását.

A vízumkérelmezési eljárás digitalizálásával a jogalkotók célja, hogy csökkentsék a vízumkérelmek benyújtásához szükséges költségeket és erőfeszítéseket, miközben Európa-szerte harmonizált gyakorlatot biztosítanak és javítják a biztonságot. A vízumkérelmek feldolgozása egyetlen online platformon történne, amely azt is megmondaná a kérelmezőknek, hogy melyik ország kapja meg a kérelmüket (több országba történő utazás esetén). Az új, kriptográfiai aláírással ellátott vízumok biztonságosabbak és nehezebben hamisíthatók is. A képviselők a Tanáccsal folytatott tárgyalások során biztosították, hogy az új rendszer mindenki számára hozzáférhető legyen, függetlenül a nyelvi problémáktól, fogyatékosságtól vagy a gyenge internet-lefedettségtől.

A szavazást megelőző vitában az előadó Matjaž Nemec (S&D, Szlovénia) elmondta: „Európa jelenleg le van maradva társainktól a digitális vízumeljárások terén. Ezzel a reformmal felzárkózunk, és az egész folyamat olcsóbbá és egyszerűbbé válik a kérelmezők számára. A rendszerrel való visszaélést is megnehezíti, és biztonságosabbá teszi az eljárást. Ez az egységes platformon működő egységes uniós vízum a földrajzi egységként működő Európa egyik építőköve lesz.” Amint a Tanács hivatalosan is elfogadta a jogi aktust, azt az EU Hivatalos Lapjában ki lehet hirdetni. A jogszabály a kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. A Vízuminformációs Rendszer (VIS) és más bel- és igazságügyi adatbázisok elindítását követően az EU-ban a vízumeljárás egyes részeit digitalizálták, de a vízumkérelmek és a sikeres kérelmezőknek kiadott matricák továbbra is analóg formában maradtak.

Az EU Vízumkódexének legutóbbi felülvizsgálata kifejezetten előírta a kérelmek elektronikus aláírásának lehetőségét, megnyitva az utat a teljesen digitalizált vízumkérelmi eljárás előtt. A jogszabály elfogadásával a képviselők az Európa jövőjéről szóló konferencia következtetéseiben megfogalmazott, a közszolgáltatásokhoz való digitális hozzáférés javítására irányuló polgári kívánságnak tesznek eleget (31. javaslat (6) bekezdés).

Új uniós eszközről szavaztak Ukrajna forráshiányának hosszú távú fedezésére     • A 50 milliárd eurós összköltségvetésű Ukrajna-eszköz a 2024 és 2027 közötti időszakra szól • Nem késlekedhet az eszköz elfogadása és ezzel együtt az uniós költségvetés kiigazítása • Az eszközzel kapcsolatban nagyobb átláthatóságot és demokratikus elszámoltathatóságot kérnek a képviselők • Ukrajna újjáépítésére kellene felhasználni a lefoglalt orosz vagyont.

A Parlament módosításokkal megszavazta azt a javaslatot, melynek nyomán az EU 2024-től 50 milliárd euróval támogatja Ukrajna helyreállítását, újjáépítését és modernizációját. A képviselők 512 szavazattal, 45 ellenében és 63 tartózkodás mellett fogadták el az Ukrajnát támogató eszközről szóló javaslatról kialakított álláspontjukat. Módosításaikkal növelik a demokratikus elszámoltathatóságot, valamint ösztönzést adnak a többpárti demokráciának és az uniós csatlakozáshoz szükséges jogharmonizációnak.

Nem késlekedhet az eszköz elfogadása és ezzel együtt az uniós hosszú távú költségvetés kiigazítása Az Ukrajna-eszköz bevezetése együtt jár az uniós költségvetés folyamatban lévő felülvizsgálatával. A kiigazításokat az indokolja, hogy a 2021 óta egymást érő válságok jócskán kimerítették a közös kasszát. A képviselők mielőbbi megállapodást sürgetnek mind az eszközről, mind a költségvetési kiigazításokról, mivel 2024-től már hatályukat vesztik az Ukrajna megsegítésére hozott jelenlegi uniós rendelkezések. A támogatási csomagot be kell építeni a jövő évi uniós költségvetésbe is, amelyről novemberben esedékesek a tárgyalások.

Újjáépítés orosz vagyonból, küzdelem a korrupció ellen A képviselőknek az volt az egyik legfőbb követelésük, hogy az Oroszországi Föderációtól, illetve az oroszországi agresszióval közvetlenül kapcsolatba hozható magánszemélyektől vagy más entitásoktól elkobzott vagyoni eszközöket használják fel Ukrajna újjáépítésére. A Parlament emellett megerősítette azokat a rendelkezéseket, amelyek a csalás és a korrupció elleni küzdelmet szolgálják, és segítenek kivédeni az uniós alapok felhasználásának szabálytalanságait és az összeférhetetlenségeket. A képviselők szerint nem juthat uniós forrásokhoz az a vállalkozás, amely oligarchák befolyása alatt áll.

Nagyobb átláthatóság, nagyobb szerep a Parlamentnek Annak érdekében, hogy átláthatóbb legyen a források felhasználása, a képviselők különböző elemekkel egészítették ki az eredeti javaslatot: webes portált hoznának létre például, hogy nyomon lehessen követni a pénzügyi műveleteket és a támogatás feltételéül szabott „mérföldkövek” teljesítését. Láthatóvá kívánják tenni emellett a harmadik országoktól és a nemzetközi szervezetektől Ukrajnába érkező támogatásokat is.

Az uniós támogatásból megvalósítandó reformokat és beruházásokat részletező terv pontos tartalmát az ukrán törvényhozással, a Verhovna Radával folytatott hatékony konzultációval és az Európai Parlament részvételével kell meghatározni (felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén). Amint a Tanács kialakította közös álláspontját, megkezdődhet a tárgyalás a tagállamokkal az eszköz végleges formájáról Michael Gahler (EPP, Németország), a Külügyi Bizottság társjelentéstevője elmondta:

„Az Európai Parlament az ukrán eszközzel határozott lépéseket tesz, 50 milliárd eurót irányítva a mélyreható társadalmi átalakulás felé. Növeljük az eszköz elszámoltathatóságát, biztosítva, hogy nemcsak az ellenálló képességet és a jólétet segíti elő, hanem mindezt páratlanul átlátható módon teszi. Ahogy Ukrajna elindul ezen a kritikus úton, közös éberségünk meg fogja védeni integritását az európai integráció felé tett minden egyes lépésnél.” Eider Gardiazabal Rubial (S&D, Spanyolország) a Költségvetési Bizottság részéről hozzátette: „Az EU az 50 milliárd eurós eszközzel megerősíti Ukrajnával való szolidaritását, támogatva az ország ellenálló képességét az agresszióval szemben, és segítve a reformokat a lehetséges uniós csatlakozással összefüggésben. Sürgetjük a tagállamokat, hogy engedélyezzék a befagyasztott orosz eszközök felhasználását Ukrajna újjáépítésének finanszírozására, és hangsúlyozzuk a Verhovna Rada és az ukrán civil társadalom bevonásának fontosságát az uniós pénzügyi támogatás előkészítésébe.”

Az Ukrajna-eszköz létrehozására az Európai Bizottság 2023. június 20-án tett javaslatot. Az eszköz a 2024 és 2027 közötti időszakban összesen 50 milliárd eurót tenne hozzáférhetővé támogatások és hitelek formájában. Az EU jelenleg kétoldalú alapon nyújt támogatást Ukrajnának a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) és a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatási program keretében. Mivel ezek csak 2023 végéig állnak Ukrajna rendelkezésére, más finanszírozási forrásra van szükség. Az új eszköz azokat a forrásokat is magában foglalja majd, amelyekben az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) révén részesülne Ukrajna.