Az EU lojális együttműködést vár

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) kül- és biztonságpolitikai szakosztályának szervezésében az érdeklődő kollégákat fogadta és tájékoztatta Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, aki – mint fogalmazott – magánemberként nehezen éli meg az EU-val kapcsolatos közbeszédet, de szakpolitikai szinten jól mennek a dolgok.

Az öt szakosztályt képviselő újságíróknak Zupkó Gábor bevezetőjében rámutatott: távolabbi perspektívából megközelítve „szinte ideális” Magyarország uniós tagsága, hiszen az Európai Unió támogatottsága igen magas hazánkban. „Ez, mondhatnám, már Szent István óta így van” – tette hozzá tréfásan. Hangsúlyozta: ez a támogatottság a politikai felépítményről is elmondható, hiszen a magyar parlamentben nincs olyan párt, amelyik az EU-ból való kilépést akarná.

Ami a kormányzati erők részéről tapasztalható EU-ellenes megnyilvánulásokat illeti, az Európai Bizottság kvázi „nagykövete” leszögezte: az általa képviselt európai szervezet a tagállamok belpolitikai kérdéseiben nem illetékes, a belpolitikai kommunikációban ezért nem vesz részt, ezeket az ügyeket az adott tagországoknak maguknak kell megoldani. A Bizottság legfeljebb véleményt nyilváníthat, mint ahogy tette legutóbb, a nemzeti konzultáció kapcsán, melynek kérdései nyilvánvaló tévedéseket tartalmaznak és félreérthetők, félrevezetők.

Erre a sajtón keresztül a képviselet igyekszik is felhívni a figyelmet – mondta el Zupkó Gábor, rámutatva, hogy a nemzeti konzultációnak az Európai Parlament nagy pártjainál is rossz visszhangja volt. A Bizottság a felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatban is véleményt nyilvánított, amely a törvény CEU-t illető részére szintén vonatkozik – tette hozzá.

A vitás kérdések rendezéséről – beleértve a menekültügyet is – az EU képviseletének vezetője kifejtette: a jó szándék, a konstruktív vita, a lojális együttműködés az alapvető feltétele annak, hogy az unió, mint egy klub, jól működő legyen.

Elmondta: magánemberként „nehezen élem meg az EU-val kapcsolatos magyarországi közbeszéd egyes vonatkozásait, ugyanakkor úgy ítélem meg, és Brüsszelben is így látják, hogy az Uniót érintő szakpolitikai műhelyekben és szakmai kérdésekben minden rendben van Magyarországon”. Hozzátette: az Európai Bizottságnak a megközelítése Magyarországgal kapcsolatban jó szándékú. A belpolitikai retorika nincs kihatással az EU költségvetéséből hazánknak nyújtandó összegek meghatározására – válaszolta egy kérdésre.

A Brexit kapcsán a képviselet vezetője annak a reményének adott hangot, hogy az EU jól működő partnerségi viszonyt tud kialakítani az Egyesült Királysággal.

Zupkó felhívta a figyelmet a Bizottságnak az EU jövőjére vonatkozó, öt alternatív perspektívát felvázoló javaslatára, továbbá emlékeztetett: a Római Szerződés aláírásának 60. évfordulóján, a római ünnepi csúcsértekezleten az EU-tagországok állam-, és kormányfői, valamint az uniós központi intézmények vezetői aláírták azt a közös nyilatkozatot, amelyben kiállnak az unión belüli együttműködés folytatása, az együtt maradás, EU előtt álló példátlan kihívások jövőbeni közös kezelése mellett. A nyilatkozat a nemzetközi migrációs válságot nevezi meg az EU-t érő egyik legnagyobb kihívásnak.

Kérdésekre válaszolva leszögezte: ha az Európai Bíróság elutasítja a menekültek relokációjára – vagyis „újraelosztására” – vonatkozó magyar és szlovák panaszt, akkor az ezt kimondó európai határozat kötelező lesz a tagállamok, így Magyarország számára is.

A túlzott brüsszeli bürokráciát illető bírálatokra kitérve Zupkó Gábor elmondta: az EU-költségvetésének mindössze öt százalékát fordítják az apparátus fizetésére. Az adminisztratív létszám pedig semmivel sem nagyobb, mint egy pár milliós nagyvárosé – holott az unió 500 millió lakosú.

Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy az EU strukturális alapja magyarországi felhasználásának köszönhetően hazánkban 100 ezer munkahely létesült.