Életünk minden területét igyekszik meghódítani a mesterséges intelligencia (MI). Hol kezdődik a szabad akarat, és hol kapcsolódik be az MI? Felváltja-e majd az emberi igyekezetet vagy „csak” támogatni fogja? Az alábbiakban Kész Ákos Tamásnak, a Königsberg Consulting elemzőjének tájékoztatása alapján készült tudósításunkat adjuk közre.

Aki vásárolt már az Amazonon, netán rákeresett a Google Maps-en, hogy megtudja: hol a legközelebbi benzinkút, vagy megnézett egy Netflix által ajánlott filmet, akkor már elmondhatja magáról, hogy kapcsolatba került a Mesterséges Intelligenciával (továbbiakban MI-val). Az MI olyan technológia, amely az emberekre jellemző intelligenciát tükröz, nem csak robotokból és chatbotokból áll, tehát pl. amikor egy számítógép lemásolja az emberi viselkedést, akkor az a cselekedet mesterséges intelligenciának számít.

Az 1950-es évektől számítható az MI alapja, mára az egyik meghatározó technológiai vívmánnyá lépett elő. Számtalan ember, sajtóorgánum, szakértő kezdett el foglalkozni a mesterséges intelligenciával: az oktatástól az egészségügyön át a gazdaság sok-sok területén az utóbbi néhány hónapban kipróbálhatóvá vált MI-rendszerekkel.

Az üzleti életben és az egészségügyben is jó ideje jelen lévő mesterséges intelligencia immár a közigazgatásban is egyre nagyobb szerepet kap. Egyértelműen érezhető ez a stratégiai irányok kijelölésénél, az európai uniós források felhasználását meghatározó szakpolitikai dokumentumok tartalmán. Az MI-alapú rendszerek legfontosabb tulajdonsága, hogy képesek nagy adatmennyiséget gyorsan feldolgozni, ez pedig igazán hatékonnyá teszi – a többi között – az állami szervezetek működését, lehetővé válik számos folyamat automatizálása. Az MI által vezérelt rendszerek átírhatják a közigazgatás jövőjét, miközben megkönnyítik az emberek mindennapjait.

Az MI által vezérelt rendszerek egyik előnye, hogy a lehető legjobbnak vélt megoldást javasolják, csökkentve a hibák és az emberi tényező okozta problémák lehetőségét. Általuk az eddigieknél is pontosabb előrejelzéseket kaphatunk a költségekről és a bevételekről, ami lehetővé teszi az állami szervezetek számára a hatékonyabb működést.

A mesterséges intelligencia egyik kedvelt iránya a generatív MI. Olyan rendszerekről van szó, amelyek a használója által beírt kérések/paraméterek (promptok) alapján gyártanak szöveget (pl. ChatGPT) vagy képet, videót (pl. Dall-e 2). Az OpenAI generatív előtanítású (GPT) nyelvi modelljének segítségével a ChatGPT értelmezi és reprodukálja az emberi nyelvet szöveg vagy beszéd formájában. Óriási adatkészlet alapján tanul, amit felhasznál az emberi válaszokhoz hasonló szövegek előállításához kérdésekre vagy feladatokra adott válaszok formájában. Az MI fejlődését tekintve különösen fontos lépés, mert rajtuk keresztül valósult meg első alkalommal, hogy nem technikai tudású szakemberek kezdték használni az MI-t.

A végeredmények egyesek szerint bámulatosak, mások szerint egy idő után unalmasak, de az ilyen és ehhez hasonló generált tartalmak majdnem mindenki szerint forradalmasítani fognak számos területet, köztük a közigazgatást is. Bár ezek a nyelvi alkalmazások még fejlődnek, máris sok helyütt alkalmazzák, pl. a robotizált folyamatautomatizálásban, tehermentesítendő a kormányzati alkalmazottakat, a vevőszolgálatok (ro)botokkal felváltásában, előrejelző elemzésekhez bűnügyi statisztikákban.

A mesterséges intelligencia fejlődésével a mostaninál még kifinomultabb és hatékonyabb rendszerek jelennek majd meg a jövőben. Ezzel egyidejűleg azonban az MI alkalmazása kihívásokat is jelent, például az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartását, a biztonsági kérdéseket és az emberi tényezőket illetően. Kiemelt kockázat az adatbiztonság, hiszen a bevitt adatokon keresztül tanul a rendszer, ezáltal számos bizalmas információ kerülhet nyilvánosságra. Ide tartozik még az értelmezhetőség hiánya, ugyanis a ChatGPT döntéshozatali folyamata nehezen érthető, indokolható vagy magyarázható.

A ChatGPT tanulása egy nagy szöveges adatkészleten alapszik, ami ha nem kellően sokszínű, a modell nem érti vagy nem megfelelően reagálhat különböző perspektívákra.

Az Európai Unió azt tervezi, hogy a hamarosan megjelenő, átfogó MI-rendeletét (AI Act) olyan szabályokkal frissíti, amik arra kötelezik az MI-t fejlesztőket és alkalmazókat, hogy nyilvánosságra hozzák modelljeik belső működését. A szabályozást valószínűleg idei második félévben fogadják el, és ezt követően a vállalatoknak meg kell felelniük az abban foglaltaknak, ha MI-termékeket akarnak értékesíteni vagy használni az EU-ban, különben akár a teljes világméretű éves forgalmuk 6%-ának megfelelő bírsággal kell számolniuk.

A mesterséges intelligencia csábító lehet az előnyei – a skálázhatósága, a rugalmassága és a jobb eredmények ígérete – miatt is. Egyre több helyen használjuk, de ha ezt a tágabb felhasználói kontextus és motiváció figyelembevétele nélkül tesszük, fennáll a veszélye annak, hogy célt tévesztünk. Az egyéneknek és a szervezeteknek nem szabad a ChatGPT vagy a mesterséges intelligenciával támogatott munkaerő-képességeket beépíteniük a működésükbe anélkül, hogy ne értenék, hogyan működnek ezek, mit tudnak jól, és hol vannak még korlátok vagy kockázatok.

A közigazgatásban különösen fontos, hogy felelősen használják ezeket a technológiákat, hiszen ott kiemeltem védeni kell az állampolgárok adatait és érdekeit.