Az Európai Unió kohéziós alapja több mint 218 millió eurót (csaknem 70 000 millió forintot) fordít két magyarországi projektre. Az alap 203,5 millió euróval (mintegy 65 000 millió Ft) járul hozzá a magyarországi M8-as autópálya egyik szakaszának építéséhez abból a célból, hogy az eddiginél jobb összeköttetés létesüljön Magyarország és az ausztriai Grác között. A kohéziós alap további 15 millió eurót (csaknem 5000 millió forintot) fordít Budapest és Budaörs szennyvízgyűjtő rendszereinek korszerűsítésére.
Az M8-as autópálya fejlesztésére irányuló útépítés minden eddiginél jobb összeköttetést teremt Vas megye és az ausztriai Burgenland tartomány között, egyúttal pedig a transzeurópai közlekedési törzshálózat kiépítéséhez is hozzá fog járulni. Az autópálya szóban forgó szakasza várhatóan 2021-ben készül el.
A támogatásban részesített másik beruházással korszerűsödik Budapest és Budaörs szennyvízhálózat, és ennek mintegy 33 000 lakos látja majd hasznát. Ez az a munka, amelyre az Európai Unió az előző költségvetési időszakban már 61 millió eurót költött, és előrelátható a jövő nyárra meg is valósul. A 2014–20 közötti időszakban az EU az európai strukturális és beruházási alapokból 25 000 millió eurót, vagyis mintegy 8000 millió forintot ruház be Magyarországon. Ez a szóban forgó hétéves időszakra vetítve átlagosan 2532 euróra (kb. 800 ezer forintra) rúg magyar állampolgáronként.
Uniós beruházástámogatások Magyarországon – Corina Creţu, a regionális politikáért felelős uniós biztos válaszol
Miért fogadta el a Bizottság ezt a két projektet? Milyen konkrét előnyökkel jár mindez a magyar polgárok számára?
Ezek a projektek jól példázzák: az EU sokat tesz azért, hogy előmozdítsa a regionális fejlődést Magyarországon és megkönnyítse a magyar polgárok életét. Az M8-as autópálya építése révén javulni fog a határon átívelő közúti összeköttetés a nyugat-magyarországi megyék és Burgenland osztrák szövetségi tartomány között, ami lehetővé teszi, hogy a magyar polgárok könnyebben eljussanak fontos magyarországi és külföldi gazdasági központokba, például az ausztriai Grác városába. Ezen túlmenően az említett autópálya megépülésének köszönhetően a helyi lakosok könnyebben érik majd el a TEN-T törzshálózat gyorsforgalmi útjait, ezzel pedig új munkalehetőségek nyílnak meg előttük, valamint fellendül a regionális fejlődés, az idegenforgalom és a kereskedelem. A budapesti és a budaörsi szennyvízrendszer fejlesztésére irányuló projektet illetően a számok magukért beszélnek: közel 33 000 ember fogja hasznát látni ennek az uniós projektnek, amely a tervek szerint 2020 júniusára valósul meg.
Hagyott-e jóvá az EU más fontos, nagyszabású magyarországi beruházásokat?
Az EU hatalmas beruházásokat hajt végre a magyar polgárok életminőségének javítása végett. A közeli múltban például 166 millió euró értékű finanszírozást kapott a Kohéziós Alapból a budapesti agglomeráció regionális vasúti személyszállításának korszerűsítésére. A 2007–13 közötti költségvetési időszakban a kohéziós politika révén Magyarországon elvégzett beruházásoknak köszönhetően több mint 115 000 új munkahely jött létre, 3,5 millió ember csatlakozott rá új vagy jobb szennyvízrendszerre, valamint 4000 kilométernyi közút és sínpálya megépítésére, illetve korszerűsítésére került sor.
Mi lesz a 2014–20 közötti időszakban megvalósuló uniós beruházások eredménye Magyarországon?
A 2014–20-ra szóló uniós költségvetési időszakban az EU 25 000 millió eurót ruház be Magyarországon az európai strukturális és beruházási alapok forrásaiból. Ez az említett hétéves időszakra vetítve magyar állampolgáronként átlagosan 2532 euróra rúg. Az alapokból várhatóan 61 680 magyar vállalkozás jut támogatáshoz, ráadásul e beruházásoknak köszönhetően egymillió magyar háztartás férhet hozzá széles sávú internethez. Emellett az uniós finanszírozású beruházásoknak köszönhetően több mint 1 millió ember részesül majd még hatékonyabb védelemben az árvizekkel szemben. Ez mind az EU szolidaritásának konkrét megnyilvánulása.