Az Európai Néppárt nem kér Orbánék okosságából

Az európai média több orgánuma beszámol Manfred Webernek, a jobbközép irányzatú néppárti pártcsalád európai parlamenti frakcióvezetőjének a tegnapi strasbourgi sajtótájékoztatóján elhangzottakról, amely szerint a Néppárt nem fog változtatni irányvonalán a Fidesz kedvéért, miként azt Orbán Viktor, a tagsági jogaiban felfüggesztett magyar kormánypárt vezetője a pártcsaládon belül maradás feltételéül szabta a múlt héten.

Weber leszögezte, hogy nem kérnek kioktatást sem politikai, sem választási kérdésekben, és aki a Néppárthoz akar tartozni, annak követnie kell a pártcsalád által vallott értékeket. Erről nincs semmiféle alkudozás – tette hozzá a bajor keresztényszociális – vagyis CSU – pártállású politikus az APA osztrák hírügynökség tudósítása szerint. Az Euronews hírportál idézi a La Repubblica című olasz lapot, amelynek az értesülése szerint a Fidesz már csak egy lépésre áll az Európai Néppártból való kizárástól, és eközben folynak a tárgyalások a Fidesz, a Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter által vezetett, szélsőjobboldali Liga, valamint a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság között egy új európai pártcsalád létrehozásáról.

A La Repubblica úgy tudja, hogy már a frakció neve is megvan, Konzervatívok és identitás névre hallgathat majd az új európai parlamenti képviselőcsoport. Az olasz lap szerint ugyanakkor a csoport végleges összetétele még kérdéses, mert Jarosław Kaczyński ellenzi, hogy a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Tömörülést is bevegyék a blokkba. A lengyel politikus elsősorban a Vlagyimir Putyinhoz fűződő kapcsolata miatt ellenzi a Le Pennel való szövetséget.

Az osztrák hírügynökség arról is ír, hogy Sebastian Kurz kancellár holnap Prágába utazik, ahol találkozik a visegrádi csoport országainak ott tanácskozó miniszterelnökeivel. Kurz afféle hídépítőként fogja fel a saját szerepét kelet és nyugat között – olvasható az APA cikkében. A kancellár ehhez – vasárnapi brüsszeli látogatásán – megkapta Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a politikai támogatását is. A prágai találkozón szó lesz a nagy európai vitatémákról: az integráció jövőjéről, a 2021–27 közötti uniós keretköltségvetésről. Ez utóbbi tekintetében az osztrák hírügynökség szerint aligha lesz egyetértés Kurz és a visegrádiak között, hiszen Ausztria, mint az uniós kasszába nettó befizetőnek számító állam, elutasítja azt, hogy a britek távozása miatt kieső pénzt a megmaradó jómódú tagországok pótolják, miközben a keleti tagállamok hallani sem akarnak a nekik folyósított támogatások csökkentéséről. Ennél több egyetértésre lehet számítani az EU-bővítés és a migráció kérdésében – írja az APA. Ausztria osztja a visegrádiaknak a menekültek unión belüli elosztását ellenző álláspontját, és abban is azonos hullámhosszon van a V4-ekkel, hogy szorgalmazza az unió kibővítését a nyugat-balkáni országokkal.

Az osztrák hírügynökség megjegyzi: a négy visegrádi állam kormánya jelenleg négy különböző európai pártcsaládhoz tartozik. A külkapcsolatokat illetően a magyarok Oroszországgal keresnek gazdasági és politikai érintkezési pontokat, miközben a lengyelek történelmi okokból Moszkva nagy bírálói. Szlovákia a V4-ek egyetlen olyan országa, ahol már euróval fizetnek, és Pozsonyban, valamint Prágában is jóval kevesebb bíráló szó hangzik el az EU címére, mint Budapesten, illetve Varsóban.

A magyarok és a lengyelek a jogállamiság kérdései miatt az unió problémás gyerekeinek számítanak az APA megfogalmazása szerint. Az unió kívánatos jövőjéről formálódó képet, terveket illetően az osztrák hírügynökség arra helyezi a hangsúlyt, hogy Sebastian Kurz szerint az EU központosító törekvéseivel szemben több szubszidiaritásra lenne szükség – ami azt jelenti, hogy minden kérdést a lehető legalacsonyabb döntéshozatali szinten oldjanak meg, tehát ami eldönthető helyi, illetve regionális szinten, azt nem kell nemzeti vagy uniós szintre emelni. Erre a nézetre fogékonyak a visegrádiak – olvasható az APA elemzésében.

Szintén ismerteti az európai sajtó azt a jogi szakvéleményt, amelyet Európai Unió Bíróságának a kijelölt főtanácsnoka, a spanyol Campos Sánchez-Bordona fogalmazott meg a Magyarország által a civil szervezetek külföldről történő finanszírozása tekintetében előírt korlátozások ügyében. A magyar jogszabály – amely a külföldről kapott pénzügyi támogatások bejelentésére, önmagukat külföldről támogatott szervezetként való, megbélyegző minősítésre kötelezik a civil szervezeteket – a szakértő szerint nem egyeztethető össze az uniós joggal, mert sértik a tőke szabad mozgását, valamint sértenek egyes alapvető jogokat – nevezetesen a magánélethez, a személyes adatok védelméhez, illetve az egyesülés szabadságához fűződő jogokat.

Az osztrák Die Presse óvatosan fogalmaz: tudósításának címe szerint a magyar előírások jogi helyzete „billeghet”. Kétségtelen tény, hogy a főtanácsnoki szakvélemény még nem az ítélet, az majd csak hetek múlva születik meg, de a luxembourgi székhelyű bíróságon a tapasztalatok szerint az ítéletek általában tükrözik a főtanácsnok előzetes állásfoglalását.

Részlet Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléjéből:

Repedések mutatkoznak Orbán Viktor tömör hatalmi szerkezetén – állapítja meg a Der Spiegel: ismert fideszes politikusok mostanában éles bírálattal jelentkeznek. A magyar állam az eltelt évtizedben szinte teljesen monolitikus lett, a miniszterelnök jóformán korlátlan hatalommal rendelkezik, őt a munkatársak, illetve a hatalomgyakorlás szakértőinek szűk köre veszi körül. Az ellenzék a jelentéktelenségbe süppedt, az igazságszolgáltatást átalakították, így az ország illiberális átépítésének immár semmi sem áll útjában.

De ezen belül a kormánypárt is zárt tömbre emlékeztet: csak ritkán bukkannak fel olyan vélemények, amelyek eltérnek a hivatalostól. A belső életről semmi sem tudható. A pártkongresszusok a létező szocializmus ünnepi gyűléseit idézik, ott egyedül Orbán beszéde a fontos. Viktor – a párt, amely nélküle gyorsan szétesne. Ezek után annál meglepőbb, hogy vezető politikusok – például Lázár, Navrasics, Stumpf vagy éppen Gulyás Gergely – és pártközeli újságírók a kormányzati stílust kifogásolják, merthogy az arrogáns, az élettől idegen, nem hajlandó párbeszédre, a munka teljesen központosított. Az önkritika oka az elvesztett önkormányzati választás.

Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa azt mondja: az eredmény részben azt támasztja alá, hogy az emberek belefáradtak a Fideszbe, részben pedig azt, hogy le lehet váltani a rendszert. Ezért idegesség tapasztalható a hatalom sáncain belül, hiszen két év múlva jön az országos választás. A szakértő szerint azonban a rezsim nincs válságban. Ezt megerősíti Krekó Péter szociálpszichológus, politikai elemző, a Political Capital ügyvezető igazgatója is, mert úgy érzékeli, hogy a dolgok továbbra is a tekintélyelvűség felé haladnak Magyarországon. És nem szabad lebecsülni Orbán alkalmazkodóképességét. Viszont abból még baj lehet, hogy a pártnak e pillanatban nincs mondanivalója.

Újabb csapás az Orbán-kormányra az Európai Bíróság jogi tanácsadójának szakvéleménye, amely szerint az unió szabályainak megsértése a „Stop, Soros!”, nevezetesen az, hogy a civil szervezeteknek egy megadott szint felett be kell jelenteniük, milyen külföldi forrásokból kapnak támogatást – írja a The New York Times/Reuters. Brüsszel több ügy kapcsán is azzal vádolja a magyar vezetést, hogy az egy sor intézkedéssel korlátozza az emberek jogait, és így sérül a bírók, a sajtó és a civil társadalom függetlensége.

A hatalom viszont azt állítja, hogy azért folyamodott bizonyos lépésekhez, mert Soros György által segített NGO-k politikai ügyekbe ütik bele az orrukat. A kemény intézkedések láttán az Európai Parlament jogállami eljárást indított. Ha az Európai Bíróság átveszi a szakértő véleményét, márpedig az esetek többségében ez a helyzet, akkor Magyarországnak meg kell változtatnia a jogszabályt, vagy ha arra nem hajlandó, akkor nagy valószínűséggel pénzbüntetés vár rá.  

Orbán Viktor csatát vesztett az Európai Unióval folyó küzdelemben, amely a demokratikus normákról szól, miután a szervezet legfelsőbb bíróságának főügyésze visszadobta a törvényt, amely megszigorítja a külföldi támogatást élvező civil szervezetek működési feltételeit – állapítja meg a Bloomberg.

A pert még két éve a Bizottság kezdeményezte a luxemburgi testületnél a „hátrányosan megkülönböztető, szükségtelen és jogtalan korlátozások” miatt. A szakvélemény éppen akkor látott napvilágot, amikor közeleg az összecsapás a magyar miniszterelnök és az Európai Néppárt között. A pártcsalád azt mérlegeli, hogy kiteszi a Fideszt a jogállami normák megszegése miatt. A magyar fél viszont továbbra is ragaszkodik a vitatott jogszabályhoz, mondván, hogy az az ország biztonságát szolgálja és segít átláthatóbbá tenni a külföldről finanszírozott, bevándorlásbarát Soros-szervezetek működését.

A jelentés emlékeztet arra, hogy a befektető által életre hívott Nyílt Társadalom Alapítvány regionális irodája éppen a kemény kéz politikája miatt zárt be Budapesten, és költözött Berlinbe.  

A jelek szerint az Európai Bíróság főügyészének előterjesztése nyomán megbukik a Soros-ellenes törvény, és ez újabb epizód Magyarországon az európai értékekért és a szabad társadalomért folyó birkózásban – írja az osztrák Die Presse. Mert az állásfoglalás szerint a jogszabály sérti a magánélet tiszteletét, a személyes adatok védelmét, a tőke szabad áramlását, de még az egyesülési szabadságot is. A szabályozás mindenekelőtt a Soros György által támogatott civil csoportokat vette célba, mert a hatalom ily módon igyekezett szabadulni a civil bírálatoktól és ellenőrzéstől. A luxemburgi szakértő viszont lesöpörte az asztalról azt a hivatalos érvet, hogy a pénzmosást és a terrorizmust akadályoznák meg ily módon. Rámutat: a szóban forgó szervezetek súlyos anyagi helyzetbe sodródhatnak, ha az intézkedés láttán visszalépnek a határon túli támogatók.

A jelentés emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament ma ismét a magyar és a lengyel jogállam megsértéséről vitázik. Idézi a Népszava jelentését, amely szerint a kormány meg akarja vonni Budapesttől az uniós támogatásokat a következő pénzügyi időszakban. Ezt egyben azzal járna, hogy a főváros nem vehetne részt az európai klímavédelmi programban.