Az eddiginél nagyobb védelmet kapnak a munkavégzés közben tapasztalt törvénytelenségeket vagy kárt okozó cselekményeket bejelentők, miután kedden az Európai Parlament támogatta az erről szóló szabályokat.
A Parlament tárgyalói és a szakminiszterekből álló Tanács között egyeztetett és 591 szavazattal – 29 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett – elfogadott új szabályok az egész unióban védik az uniós jogsértések bejelentőit számos területen, a többi között a közbeszerzés, a pénzügyi szolgáltatások, a termék- és közlekedés-, a nukleáris biztonság, a közegészségügy, a fogyasztó- és adatvédelem területén.
A potenciális közérdekű bejelentők biztonsága és az átadott információ bizalmas kezelése végett az információ akár szervezeten belül, akár közvetlenül az illetékes nemzeti hatóságnak vagy uniós intézménynek, testületnek, irodának és ügynökségnek átadható.
Ha a közérdekű bejelentést követően nem történik megfelelő lépés, felvetődik a közérdek azonnali megsértésének veszélye, vagy megtorlás várható, a közérdekű bejelentőre akkor is kiterjed a jogszabályi védelem, ha az információt nyilvánosságra hozza.
A jogszabály határozottan tiltja a megtorlást és biztosítékokat vezet be a közérdekű bejelentő felfüggesztésének, lefokozásának, megfélemlítésének vagy egyéb módon történő zaklatásának megelőzésére. A közérdekű bejelentő segítői, például kollegák vagy családtagok, is védelemben részesülnek.
A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a közérdekű bejelentők ingyenesen, teljes körűen és független módon hozzáférhessenek a rendelkezésükre álló eljárásokkal kapcsolatos információhoz és tanácsadáshoz, valamint jogi segítéségre az eljárás során. A jogi eljárás során pénzügyi és pszichológiai segítséget is kaphatnak.
Virginie Rozière francia szocialista jelentéstevő szerint „A közeli múlt bortrányai, a többi között a LuxLeaks, a Panama papírok vagy a Fooball Leaks rávilágítottak arra, hogy milyen bizonytalan a visszásságokat bejelentők sorsa. Az európai választások előtt a Parlament az európaiak aggodalmaira reagálva hatékony szabályozást fogadott el, amely az európaiak és a közérdekű bejelentők biztonságát egyaránt garantálja.”
A jogszabályt most az uniós minisztereknek kell hivatalosan is jóváhagyni. A tagállamoknak két év alatt kell átvenniük a szabályozást.
A közeli múlt botrányai – a Luxleakstől kezdve a Panama-papírokon át a Cambridge Analytica adatfelhasználásig – megmutatták, hogy mennyire fontosak a közérdekű bejelentőktől származó információk, és hogy az uniós jogszabályok megszegése milyen mértékben képes károsítani a közérdeket és a társadalmi jólétet. A közérdekű bejelentők hatékony, uniós szintű védelme nem csak egy-egy tagállamban hátráltathatja az uniós szakpolitikák működését, hanem az Unió egészére átterjedhet a negatív hatás. Jelenleg csupán tíz tagállam (Francia-, Magyar-, Ír-, Olasz-, Svédország, Litvánia, Málta, Hollandia, Szlovákia és az Egyesült Királyság) nyújt teljes körű jogi védelmet a közérdekű bejelentők számára. A többi tagállamban a védelem részleges vagy csak bizonyos ágazatokra vagy munkavállalói kategóriákra vonatkozik.
A Bizottság számára 2017-ben készített tanulmány a közérdekű bejelentők hiányzó védelme okozta költséget csak a közbeszerzés területén évente 5,8–9,6 milliárd euróra becsülte az unióban.
Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (2019.4.16.)
EP kutatószolgálat: a közérdekű bejelentők védelme dióhéjban (2019.4.10., angolul)
Nagyobb védelem a visszaéléseket bejelentőknek (cikk)
Közérdekű bejelentők védelme (Európai Bizottság, angolul)
Gyakran feltett kérdések: a közérdekű bejelentők védelme (Európai Bizottság, angolul)
Videó a sajtótájékoztatóról (2019.4.16., 15:00)
Szabadon felhasználható kép- és hanganyag
A Parlament támogatja a kötelező életmentő technológiákat az új autókban
A balesetek áldozatainak fele veszélyeztetett úthasználó, például biciklis vagy gyalogos ©AP Images/European Union-EP
Tavaly 25 100-an haltak meg balesetben és 135 ezren sebesültek meg súlyosan az Európai Unió országainak útjain Az új autókat 2022 májusától kötelező felszerelni életmentő technológiákkal, például intelligens sebességszabályzóval és fejlett vészfékező rendszerrel. A biciklisek és gyalogosok is védettebbek lesznek.
Az összes új járműbe kötelezően beszerelendő, fejlett rendszerek: intelligens sebességszabályzó rendszer, indításgátló alkoholszonda (alcolock) előkészítése, a sofőr fáradékonyságát és figyelmetlenségét érzékelő figyelmeztető rendszerek, vészfékjelzés, tolatóradar, esemény-adatrögzítő (azaz fekete doboz).
Az intelligens sebességszabályzó becslések szerint ötödével csökkenti a közúti balesetből származó halálesetek számát. A rendszer térkép és közlekedési táblák alapján figyelmezteti a sofőrt, ha túllépi a sebességkorlátot, de nem korlátozza a sebességet, és a sofőr bármikor kikapcsolhatja.
Az új személyautókba és könnyű haszon-gépjárművekbe ezenkívül fejlett vészfékezési rendszert (ez a teherautók és a buszok esetében már most is kötelező) és vészhelyzetben működésbe lépő sávtartó rendszert is be kell majd szerelni.
A felsorolt technológiák többségének a bevezetése az új modellekben már 2022 májusától, 2024-től pedig az összes létező modellben kötelező.
A teherautókat és buszokat úgy kell megtervezni, hogy azokból a sofőr számára jobban láthatók legyenek a veszélyeztetett úthasználók, a többi között a kerékpárosok és a gyalogosok. Olyan járműveket kell építeni, amelyekben a lehető legkisebb a holttér a sofőr számára a jármű előtt és oldalán. A közvetlen rálátást biztosító technológiát 2025 novemberétől kell alkalmazni az új modellekben, és 2028 novemberétől a már meglévő modellekben.
Az új szabályok a passzív biztonsági követelményeket, többek között a törésteszteket és a szélvédők minőségi előírásait is szigorítják annak érdekében, hogy a gyalogosok és biciklisek baleset esetén kevésbé súlyos sérüléseket szenvedjenek. A gumiabroncsok típus-jóváhagyásához a használt abroncsok tesztjére is szükség lesz.
Róża Thun lengyel néppárti jelentéstevő szerint: „A jogszabálynak köszönhetően a következő évek során több ezren élik túl a baleseteket. A középpontban mindig a közutakat használók, elsősorban a védtelenebbek álltak. Nem vezetünk be sebességkorlátozót. Ehelyett egy intelligens rendszert teszünk kötelezővé, amely tudatosítja a sofőrben, ha átlépi a sebességhatárt. Így nem csak az utak válnak biztonságosabbá, hanem kevesebb büntetést is kell majd fizetni.
A Parlamentben 578 szavazattal, 30 ellenszavazat és 25 tartózkodás mellett jóváhagyott rendelet most a tagállami szakminiszterek elé kerül. A jogszabályról már előzetes, nem hivatalos megállapodás született a Parlament és a Tanács között.
Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (2019.4.16.)
A jelentéstevő sajtótájékoztatója a szavazás után (2019.4.16., 16:00)
Biztonságosabb utak: több biztonsági berendezés, kevesebb közúti baleset (cikk)
Előzetes adatok a 2018-as közúti halálozásról (Európai Bizottság, angolul)
2018-as közútbiztonsági statisztikák, országonkénti adatokkal (angolul)