Minden ingatlan egyedi történet és mindegyik adás-vétel külön história – az év végén mégis elfér az összes egyetlen táblázatban: az Otthon Centrum közvetítésével 2020-ban értékesített használt ingatlanok „leg-listája” a legdrágábbtól a legolcsóbbig, a legnagyobbtól a legkisebbig.
Az Otthon Centrum közvetítésével értékesített ingatlanok közül méret tekintetében a családi házak viszik a pálmát az idén. Nem volt ritka az akár félezer négyzetméter alapterületű, 10-14 szobás villa vagy kúria tulajdonosváltása sem. Főleg a fővárosban és környékén, valamint nyugat-magyarországi településeken cseréltek gazdát az ekkora ingatlanok. Az árat a többi ingatlantípushoz hasonlóan leginkább az elhelyezkedés határozza meg. Egy 2. kerületi villa magasföldszinti 12 szobás lakásáért 400 milliót, egy nyugat-magyarországi kis településen található azonos alapterületű, de 14 szobás kúriáért ennek tizedét fizették, holott az utóbbihoz még majdnem 3000 négyzetméteres telek is tartozott. A fajlagos árak tekintetében az említett második kerületi villalakás 800 ezret meghaladó négyzetméterára a csúcstartó a jó néhány száz négyzetméteres villák versenyében. A második egy XVI. kerületi hatszobás családi ház a maga 400 ezer forintos négyzetméterárával. Dunakeszin, Szentendrén is van példa bőven 300 ezer forint feletti négyzetméterárra a 400 négyzetméter alapterületet meghaladó családi házak között. Az említett vidéki kúriáért négyzetméterenként „csak” 90 ezer forintot kellett fizetni.
A mini lakások méretversenyének győztese egy 9 négyzetméteres garzon Zuglóban. A boldog vevőnek négyzetméterenként 833 ezer forintot is megért, de ahhoz képest még jól is járt, aki négyzetméterenként 1,3 millióért jutott hozzá egy hetedik kerületi 12 négyzetméteres, belső udvarra néző földszinti garzonhoz. A kislakások a világjárvány következtében egyébként megszaporodtak a piacon, mivel az egykor jellemzően szálláshelyként funkcionáló lakások a turizmus leállásával elvesztették ügyfélkörüket.
A belvárosi cím mellett kiemelkedő műszaki állapot, nem egyszer egyedi belsőépítészeti megoldások jellemzik ezeket a milliós négyzetméteráron értékesített mini lakásokat. Meglepő, de még Rákosszentmihályon is kifizettek 700 ezer forintot négyzetméterenként egy ilyen méretű szuterénlakásért. A vidéken értékesített kis lakások a fővárosiaknál néhány négyzetméterrel nagyobbak, 14-15 négyzetméteresek, ám a vételár jóval a fővárosi árszint alatt, 130-355 ezer forint környékén maradt négyzetméterenként.
A legdrágább használt családi házak 300 millió forint körül keltek el az idén, a rekorder Budapest XII. kerülete volt, de a XI. és XVII. kerület, valamint az agglomeráció hagyományosan kedvelt települései közül Budakeszi és Üröm is az első öt között szerepel. A legolcsóbb családi házakért 850 ezertől másfél millió forintig terjedő skálán fizettek a vevők, jellemzően olyan apró falvakban, amelyeknek lakossága nem haladta meg a néhány száz főt. Egymillió forintért akár ötszobás házat lehet venni a bajai kistérség egyik kis településén, és Veszprém megyében is volt példa arra, hogy ugyanennyiért egy háromszobás ház cserélt gazdát.
Az egy négyzetméterre vetített fajlagos ár rekorderei nem feltétlenül az abszolút értékben legdrágább ingatlanok, sőt. Mindössze a hatodát fizette a legdrágább családi ház árához képest az a vevő, aki 2 szobás III. kerületi kis családi házáért négyzetméterenként nem sajnált érte majdnem 1,2 millió forintot. A fajlagos árak tekintetében az első ötben a III. kerület volt a legerősebb, de 1 millió forint körüli fajlagos áron is kötöttek értékesítési szerződést az I. és a XI. kerületben is. Az 1 millió forintos négyzetméterárhoz képest szinte aprópénz 8-10 vagy 20 ezer forint: a legolcsóbb fajlagos árat a családiház-kategóriában jegyezték föl az idén. Bács-Kiskun, Borsod, Hajdú-Bihar megyei kistelepülések, Veszprém és Vas megye falvaiban is volt erre példa az idén.
A legdrágább használt lakásokat Budapest belvárosában, az V. és a XIII. kerületben, illetve Budán a II. és XII. kerületben értékesítette az Otthon Centrum. A legdrágább, 400 milliós lakás mellett bőven voltak 200-250 milliós tranzakciók. Jellemzően a legdrágább lakások négyzetméterára volt a legmagasabb, 1,5-2,3 millió forint. Ezzel szemben az ózdi, putnoki, komlói vagy devecseri járás településein 1,4-2,1 millióért keltek el az idén a legolcsóbb ingatlanok, a többség kis garzon vagy maximum kétszobás lakás volt. Fajlagos árban a negatív rekorder egy ózdi kétszobás lakás volt, amiért négyzetméterenként mindössze 28 ezer forintot fizetett új tulajdonosa.
Az iparosított technológiával épített lakások idei árrekordere egy I. kerületi otthon volt, amiért 86,5 millió forintot fizettek. A klasszikus panelházak ennél olcsóbban, de jellemzően 50-60 millió forint közötti árszinten keltek el a népszerű budai és belső pesti lakótelepeken. A legolcsóbban Ózdon lehetett panellakáshoz jutni, ahol többnyire 4 millió forint környékén háromszobás lakást is értékesítettek ilyen árszinten. A fajlagos értékekben az említett I. kerületi ingatlan 1,4 milliós ára bizonyára nem a csúsztatott zsalus építési technológiának volt köszönhető, ahogy a vízivárosi (hasonló építési eljárással készült) társasház majdnem egymilliós négyzetméterára is inkább a városrész piaci megítélésének köszönhető. A panelházakban az idén 800-860 ezer forintos négyzetméterár volt a csúcs. A XII. kerületben, Belső-Józsefvárosban és Siófokon is történt ilyen áron adás-vétel idén.
Egy négyzetméter panellakásért az idén Komlón fizették a legkevesebbet, mindössze 75 ezer forintot, azonban a háromszobás lakás még így is épp lemaradt 5,5 millió forintos árával az abszolút értékben negatív rekorderek ötös listájáról.