(Forrás: focus.de) Egy új mRNS-oltás olyan erősen aktiválja az immunrendszert, hogy még az ellenálló daganatok is reagálnak a terápiára. Egy olyan vakcina, amelyet eredetileg nem is kifejezetten rák ellen fejlesztettek, áttörést hozhat a betegség elleni küzdelemben: a Floridai Egyetem kutatói egy kísérleti mRNS-oltást teszteltek, amely a szokásosnál jóval erősebben aktiválja az immunrendszert – és ezzel támadhatóvá tesz olyan daganatokat is, amelyek egyébként alig reagálnak a modern immunterápiákra.
A szokásos daganatellenes gyógyszerekkel kombinálva a vakcina kettős csapásként hatott: az úgynevezett „checkpoint-gátlókkal” együtt különösen erős védekező reakciót váltott ki – még a korábban terápiára rezisztens tumoroknál is. Az eredményeket a Nature Biomedical Engineering folyóirat közölte.
A hatás szempontjából kulcsfontosságú egy I-es típusú interferon nevű jelzőanyag. Ez a molekula fertőzések vagy daganatos betegségek korai fázisában gondoskodik arról, hogy az immunsejtek aktiválódjanak. A kísérletekben kiderült: ha ez a korai riasztójel hiányzik, a rák akadálytalanul terjedhet. Ha viszont jelen van, az immunterápia sokkal hatékonyabb.
A kutatók célzottan blokkolták ezt a jelátviteli utat – drámai következményekkel: Interferon-jel nélkül szinte az összes egérben kialakult a rák, még kis mennyiségű tumorsejt esetén is, ugyanakkor működő jelátvitel mellett csupán az állatok körülbelül 25%-ánál alakult ki daganat. Az úgynevezett „checkpoint-gátlók” hatása – vagyis azoké a gyógyszereké, amelyek az immunrendszert segítik a rák elleni küzdelemben – szintén nagymértékben függött ettől a jelútvonaltól.
„A korai IFN-I-válaszok kulcsfontosságúak ahhoz, hogy az immunterápiák működjenek” – magyarázza a kutatás vezetője, Elias Sayour. Különösen meglepő volt, hogy a vakcina által kiváltott immunválasz olyan erős volt, hogy más daganatokra is átterjedt. A kutatók kezelt állatokból származó immunsejteket ültettek át olyan egerekbe, amelyek más típusú, alapvetően terápiára rezisztens daganatot hordoztak. Ott is működött a védekezés – feltéve, hogy az interferon-jelzés nem volt blokkolva.
Ezt az úgynevezett „epitope spreading” (epitóp-szóródás) jelenséget úgy lehet leírni, hogy az immunrendszer egyre több tumorsejt-jellemzőt ismer fel, és így szélesebb, tartósabb védelmet alakít ki. A tanulmányban bemutatott képek szerint az mRNS-oltás után a tüdőben jóval kevesebb tumorgóc látható – ez szemléletesen mutatja, mennyire le tudja lassítani a daganat növekedését az immunreakció.
A vakcina nem tartalmaz specifikus rákellenes információt. A most vizsgált oltás nem hordoz kifejezetten tumorsejtekre szabott információkat. Egy egyszerű mRNS-terv alapján készül, hasonlóan a koronavírus-oltásokhoz – ám vírusfehérjék nélkül.
Egyszerű oltás, amely kiegészítheti a nehéz kezeléseket
A jövőben ez a vakcina sok betegnek segíthet – különösen azoknak, akiknél úgynevezett immunológiailag „hideg” daganatok vannak, amelyek eddig alig reagáltak immunterápiára. Az új módszer előnye: a vakcinát nem kell személyre szabni, csak elegendő ingert ad, hogy „felébressze” az immunrendszert.
„Ezeket a vakcinákat univerzális rákellenes oltóanyagként lehetne forgalmazni, hogy az immunrendszert érzékenyítsék az adott beteg daganatára” – mondja Elias Sayour. A következő lépés a klinikai vizsgálatok megkezdése embereken. Addig is egy fontos tanulság már biztos: néha elég egy erős riasztás ahhoz, hogy a rák lelepleződjön.