(Szerzők: Németh Dóra és Szalai Bálint/szabadeuropa.hu) Az OLAF, az EU egyik csalásellenes szervezete tavaly a harmadik legtöbb vizsgálatot végezte Magyarországgal kapcsolatban, ami előrelépés az egy évvel azelőttihez képest – igaz, tavaly nem is nagyon érkeztek EU-s támogatások a jogállamisági vita miatt. Az OLAF által észlelt szabálytalanságok értékét tekintve 2019–23 között összesítve viszont a legszűkebb élmezőnyben szerepelt az ország.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (Office européen de lutte antifraude/OLAF) 2023-i jelentése alapján tavaly is magyarországi ügyekkel kapcsolatban indította a legtöbb vizsgálatot, összesen tizenegyet. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a magyar jogállam működésével kapcsolatos súlyos hiányosságok miatt tavaly jóval kevesebb uniós támogatás érkezett az országba. Az élen egyébként Románia állt tizenhat üggyel, mögötte Bulgária tizennéggyel.

Fontos tudni, hogy az OLAF nem végezhet saját nyomozást Magyarországon, csak a hozzá került iratok, illetve leginkább meghallgatások és helyszíni vizsgálatok alapján álltja össze a javaslatát. Ha ezek alapján úgy ítéli meg, hogy valahol ellophatták az uniós pénzeket (tízezer eurónál, nagyjából 3,9 millió forintnál nagyobb értékben), általában igazságügyi ajánlást tesz az adott ország ügyészségének.

Az OLAF-ot rendszeres éri kritika amiatt, hogy lassú, nem tud elég üggyel foglalkozni, és nem hatékony, hogy csak javaslatot tehet az egyes ügyekben. Az Európai Számvevőszék korábbi adatai szerint az OLAF vizsgálatai csak a csalásgyanús eseteknek még a felében sem vezettek az elkövetők elleni vádemeléshez, és a jogosulatlanul kifizetett uniós pénzeknek még a harmadát sem tudták visszafizettetni.

A magyar ügyészség büszke arra, hogy az OLAF által letett minden ajánlás ügyében nyomozást indít, pedig erre nem is kötelezi az EU. Egykor viszont felvetődött olyan gyanú is – például az Elios-ügy kapcsán –, hogy ha rosszhiszeműek a szereplők, akkor egy félrevitt nyomozás és a bűncselekmény hiányának gyors megállapítása sokkal hatékonyabb az egész elsikálására, mintha nem indítanak is nyomozást.

Az Elios Zrt. olyan nagy, uniós finanszírozású közvilágítási megbízásokat nyert el a 2010-es évek elején, amelyekkel kapcsolatban később súlyos volt a gyanú, hogy eleve erre a cégre írták ki őket, és a megvalósítás minősége jó néhány városban aggályos is volt. Ám a magyar rendőrségnél tett feljelentés után, 2016-ban lezárták a nyomozást, mert – szerfölött érdekes módon – „nem találtak bűncselekményre utaló nyomot”. Az OLAF is vizsgálódni kezdett, és a súlyos szabálytalanságok gyanúja miatt végül több mint 13 milliárd forintnyi eurót követeltek vissza Magyarországtól, az eredményeket pedig átadták a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészségnek. Polték 2018-ban nyomozást indítottak, amit a rendőrség még abban az évben – micsoda érdekes! – újra lezárt bűncselekmény hiányában.

Románia és Bulgária tagja az Európai Ügyészségnek, miáltal a testület nyomozhat is az ezekben az országokban ellopott uniós pénzek után, a magyar kormány azonban az ország szuverenitásának védelmére hivatkozva mereven elzárkózott a csatlakozástól. Gulyás Gergely miniszter 2018-ban részletesen is kifejtette (a 46. perctől), hogy Magyarországon az ügyészség „a nyomozás ura”, és nem szeretnék, ha más is nyomozhatna az uniós pénzek környékén, noha 2009-ben még a Fidesz is támogatta az Európai Ügyészség létrehozását.

Az OLAF tehát sem nyomozást nem vezethet az uniós országokban, sem a tényleges vádba nem szólhat bele, csak szempontokat ajánlhat. Érdemes észben tartani, hogy bár közvetlenül is hasznos lehet a tevékenységük, nem feltétlenül fogja reprezentatívan megmutatni az uniós pénzek korrupt elköltésének tényleges mértékét. Az OLAF az utóbbi években évente nagyjából az EU-s költségvetés hat százalékánál javasol visszafizettetést.

A szervezet két részre bontotta a 2019–23 közti számait. Külön vizsgálta egyrészt az európai strukturális és beruházási alapok, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapok területén észlelt szabálytalanságokat, illetve a hagyományos saját forrásokat, amiken leginkább az uniós adójellegű és vámhozzájárulásokat kell érteni. Vámot általában az unió külső határországaiban szednek. A beszedő országok megtarthatják az uniós vámbevétel negyedét, a többi átutalandó a közös kasszába.

Előbbinél Magyarország az időszak alatt arányosan értékben a második helyet szerezte meg a szervezet listáján. Ez persze még mindig csak azt jelenti, hogy az OLAF a kifizetések kevesebb mint fél százalékánál talált gondot. Ez egyébként nagyjából megfelel a 2018–22 közötti időszak arányának, kicsit csökkentette csak a 2023. év hatása, azaz a Magyarországon is legjobban ismert közbeszerzési csalások, túlárazások, összeférhetetlenségi ügyek.

Összehasonlításképp megnézhető, hogy nem mindenhol működik sokkal eredményesebben a tagállamok saját csalásfelderítő intézményrendszere a szabálytalanul elköltött uniós pénzek pénzügyi hatásait tekintve.

Utóbbi kategóriában már arányosan nagyobbak voltak a gondok. A hagyományos saját forrásoknál 2019–23 között a szabálytalanságok pénzügyi hatásai már az összes kifizetés hatodára rúgtak Magyarország esetében.

Az OLAF a vámügy területén leginkább visszaélésre az árutovábbítási eljárásokkal, a dömpingellenes vámok kijátszására, az áruk származásával kapcsolatos csalásra és az áruk nem hiteles értékelésére irányuló próbálkozásokat derített fel.

Magyarországon az ügyészség mindig elindítja az eljárást az OLAF hivatalos jelzésére, csak mintha kissé lassan futnának végig a szervezet adatai alapján.

Az is igaz persze, hogy nem kevés az olyan ország, ahol a nemzeti igazságügyi hatóságok sokkal több ügyet utasítottak vissza, ahelyett, hogy vádat emeltek volna. Az élen Belgium, Olasz- és Spanyolország végzett. Igaz, elég kevés lezárt ügyről van szó országonként, Magyarország esetében például háromról, ezért ez az összehasonlítás inkább csak érdekesség, nem feltétlenül mutatja meg sem a helyi igazságszolgáltatás, sem az OLAF működési színvonalát vagy hozzáállását.

A 25. évfordulóját ünneplő OLAF-nak egyébként 2023 lényegesen eredményesebben sikerült uniós szinten, mint a járvány által még részben érintett 2022. év. Tavaly több mint egymilliárd euró értékben derítették fel az uniós pénzek szabálytalan felhasználását, ami több mint a duplája a megelőző évinek.

A jövőre nézve – korábbi feladataik mellett – valószínűleg az lesz a legfontosabb, hogy miként tudnak majd hatékonyan együttműködni az új szervezettel, az Európai Ügyészséggel.