Ötvennyolc esztendővel ezelőtt adták át az akkori Győr akkor legkorszerűbb, legszebben megépített lakóházát az akkor Tanácsköztársaság útjának (ma: Szt. István út) nevezett sugárúton. Jó helyre építették – még akkor is, ha 58 évvel ezelőtt még ez az útvonal része volt a budapest–bécsi országútnak – a második világháborúban lebombázott Star-garázs helyére, szemben a Bisinger sétánnyal… Átadása óta talán már csak néhány család él abban tömbben, amelyben még a tervezője, Fátay Tamás (1926–2008) Ybl-díjas építészmérnök is otthont vásárolt a családjának. (A „Befejezés előtt az álompalota” című tudósítás a Star-/Fátay-palotáról: Kisalföld, 1966. május 4., szerda)
Az egykori “Stár-Garázs” szolgálta ki Győr közlekedését a II. világháborúig. (forrás: magyarjarmu.hu)
Ha azt a sok sóhajt és kívánást, ami a lakásra áhítozó, otthontalan ifjú házaspárok szívéből-lelkéből száll a győri volt Star-garázs helyén épülő ház felé, munkás energiává lehetne változtatni, akkor talán már holnap kész lenne a többi között a Tanácsköztársaság útja 41-43-45. számú tömb…
Állványerdőből tisztuló, vakítóan fehér falai már mutogatják leendő szépségét a háznak: hat és fél emeletes. Itt-ott az erkélyeken már megcsillan a nap az alumínium zsaluzián is, ami majdan a forró nyár középén ad enyhet a délután árnyába menekülő embereknek.
Szép lesz ez a kilencvenhárom otthonos tömb, talán szebb az eddigi új lakóházaknál! Knausz Mihály építésvezető – fiatal ember – a korabeliek érdeklődésének a középpontjában áll. Nap-nap után megújuló kérdésostrommal veszik körül: mondja el, milyen lesz a Star-ház, valóban sztárja lesz-e napjaink eddig csak álomban megtestesült kívánságotthonának?
Ami kívülről is megállapítható: hat és fél emeletes. Alul – a három lépcsőháznak megfelelően – szekciókra osztott üzletsor: két rész bútorárusításra, egy rész pedig lakástextíliáknak.
Belül: háromféle lakás. Egyszoba-étkezőkonyhás – 34 négyzetméter alapterülettel, tizennyolc van belőle. A másfél szobás étkezőfülkés lakásokból ötvennégyet építettek, ötvenegy négyzetméter a területe. A háromszoba-étkezőkonyhás lakásból huszonegy kerül elosztásra a leendő szövetkezeti lakástulajdonosok között; ez utóbbi alapterülete hatvanegy négyzetméter. Minden lakáshoz körülbelül hét négyzetméteres erkély tartozik.
A szobákat szegezett tölgyfa parkettal, az előszobát műanyag padlóval, a konyhát, a fürdőszobát, a kamrát és a wc-t pedig tízszer-tíz centiméteres fekete-fehér metlachit-lapocskákkal burkolták. Mint a sakktábla, olyan… A fürdőszobákban a központi fűtés radiátorán kívül gáz- hősugárzót is felszereltek. A dugaszolóaljzat – biztonságtechnikai okokból – a szokásosnál jóval magasabban van; a villanyborotva konnektorja viszont a mosdó mellett. A beépített, fehér csempe fürdőkád már most csábit a munka utáni fürdésre.
A másfél és háromszobás lakásokban – újdonság! – járható szekrény lesz. A majdnem két négyzetméter alapterületű befalazott fülkében két bútorelem áll: fehérneműs és akasztós szekrény, illetve polcos, cipőtárolásra alkalmas rekeszek, valamint fiókok. A bútorrész felett három oldalon polcsor. Tölgyfa létrán közelíthető meg a felső rész. – A másfél szobás lakásokban nincs éléskamra. A konyhaablak alatt kamraszekrény áll, mellette pedig hely a hűtőszekrény részére.
Az álompalotában a kényelmes és gyors közlekedést – remélhetőleg csak ritkán romló – felvonók szolgálják. A lakók kényelmét pedig a ma már majdnem természetes központi fűtés.