Aligha volt véletlen, hogy a legnyugatibb (és politikailag a legvaskalaposabb) szocialista ország, az NDK (azaz: Német Demokratikus Köztársaság) elsőként „kapcsolt”, és kezdte el igen gyorsan kiépíteni (persze nem kis szovjet ellenőrzés mellett!) a maga mikroelektronikai iparágát. Az igyekezetben és sikerekben közrejátszott a másik Németország példára serkentő teljesítménye és a bőséges információáramlás (német földön) nyugatról keletre. A sokáig mindenekelőtt mechanikus és elektromos írógépeiről ismert Robotron-gyárak néhány év alatt „csöndben” átálltak a Kelet elektronikai tervező- és gyártóközpontjaivá. Az 1980-as évek közepén már 68 ezer, kiválóan képzett mérnök, elektronikai és számítástechnikai szakember dolgozott a frissen kialakuló iparágban és a mindennapi munkát segítő kutatásban, amihez százszámra oktatták-képezték az ifjú szakembereket a Német Demokratikus Köztársaság egyetemein, akik továbbképzésre eljuthattak a mikroelektronika, a számítástechnika távol-keleti nagyhatalmának számító Japánba is. Az elektronika kelet-németországi fejlődésének pillanatképét igyekeztem bemutatni a Magyar Hírlap 1985. március 28-i számában megjelent írásommal.
«Mihelyt híre ment, Berlin egyik látványosságává vált az éjjel-nappali takarékpénztár. A természetesen elektronikával, számítógéppel és rendkívül finom érzékelőkkel működő, mágneses hitelkártyára készpénzt, kiszolgáló berendezésből egyelőre kettőt helyeztek üzembe az NDK fővárosában. Az ottani OTP, azaz a Sparkasse tervei szerint még az idén ellátják hasonlókkal nem csupán a legforgalmasabb berlini, hanem a megyeszékhelyi takarékfiókok egy részét is. — Chess-Master a neve annak a sakk-komputernek, amely jó ideje sorozatban készül a Mikroelektronikai Kombinát erfurti központjában; a minap jelentek meg az NDK-beli boltokban a Joker és a Super Hit elnevezésű elektronikus szórakoztató játékok.
Negyedévenként mikroelektronika-hasznosítási börzét tartanak az újítási irodák az NDK-beli MTESZ-szel (Kammer der Technik) közösen a berlini Frankfurter Allee 110. alatt. A legutóbbin például – sok más mellett – bemutatták a Nehézgépgyártó Kombinát szakemberei azt a saját tervezésű és készítésű egyetemes vizsgálókártyát, amellyel szinte pillanatok alatt kideríthető az egyik legelterjedtebb Robotron Számítógép, a K–1520 jelű üzemzavarának az oka. A Karl-Marx-Stadt-i Műszaki Főiskola hallgatói automata mosógépbe szánt egycsipes mikroszámítógépet ajánlottak megvételre a börzén.
Silicon Saxony – Robotronból a mikroelektronika drezdai központja lett
Sakkautomatától kezdve
Nem messze a Frankfurter Alléétól, a Grünberger Strassén található a Mikroelektronika-alkalmazási Központ berlini tanácsadó és tájékoztató szolgálata. (Ide kívánkozik, hogy elmondjuk: a kutatással és fejlesztéssel is foglalkozó központok, illetve tanácsadók minden megyeszékhelyen, a Mikroelektronikai Kombinát gyárai, valamint a műszaki egyetemek, főiskolák mellett működnek.) Dieter Bethke, a berlini tanácsadó szolgálat vezetője elmondta: náluk nagyrészt mérnökök dolgoznak, olyan kollégák, akik jó néhány éves üzemi gyakorlat után, alapos elektronikai tudással fölvértezve választották ezt a munkát.
– Kik keresik fel önöket?
– Mindenekelőtt a kis- és közepes nagyságú vállalatok, szövetkezetek, téeszek jönnek ide tanácsért, illetve konkrét megbízással. Ismeretterjesztő, felvilágosító, sőt pályaválasztási tanácsadó feladataink is vannak. Két külön csoport foglalkozik nálunk a mikroszámítógép-alkalmazás, illetve a folyamatautomatizálás kérdéseivel.
– Milyen konkrét megbízatásnak tettek eleget legutóbb?
Wolfgang Küpper, a szolgálat egyik csoportvezető mérnöke válaszol:
– Megkeresett bennünket az egyik gyógyszergyár: dolgozzunk ki számára tablettakeménység-vizsgáló készüléket. Vannak ugyanis gyógyszerek, amelyeknek csak bizonyos idő elteltével és bizonyos helyen kell kifejteniük hatásukat az emberi szervezetben. Munkaközösségünk a gyógyszergyáriak közreműködésével elkészítette a magunk között csak tablettatörőnek nevezett készüléket, amelyhez megfelelő programmal ellátott mikroszámítógépet csatlakoztattunk a statisztikai számítások, mérések elemzésére. Tablettatörőnket a tavaszi lipcsei vásáron is bemutattuk.
Tudósok, jövőkutatók egybehangzó megállapítása szerint a mikroelektronika alkalmazásának lehetőségeit ma még csak igen kis mértékben, mintegy öt százalékban ismeri és használja ki az emberiség. A mikroelektronika aranykorának az eljövetelét az ezredfordulóra teszik. A viszonylag fiatal, lendületes fejlődés előtt álló iparág NDK-beli egyik központja az odera-frankfurti félvezetőgyár, ahol legújabban célra orientált áramköröket is készítenek. A frankfurti alap- csipeket aztán a továbbfelhasználók építik be a számítástechnikai készülékekbe, fogyasztási cikkekbe.
Új szakmák
(A bal oldali képen: Robotron-alaplapok az 1980-as évek közepéről.)
„Beleszól” a mikroelektronika az iskolai és a szakmunkásképzésbe is. Az NDK hivatalos lapjában éppen egy hónappal ezelőtt jelent meg az a rendelet, amely további ágazatokra bontja az elektronikai szakmunkások képzését. Dr. Berthold Winter, az Elektrotechnikai és Elektronikai Minisztérium vezető munkatársa ekképpen foglalta össze a rendelet lényegét:
– Az elektronikai iparban mind jobban elválik egymástól a mikro- és az optoelektronikai ágazat. Az eltérés olyan mértékűvé nőtt, hogy kénytelenek voltunk ketté választani az alapképzést. További megkülönböztetés is szükségessé vált az oktatásban és gyakorlati képzésben: ezentúl külön szakmaként tanítjuk az alkatrész-, illetve a készülékgyártást, és külön a készülékek működésére és a szoftver fölhasználására vonatkozó ismereteket. Részbeni szakosodás kezdődött már évekkel ezelőtt a finom- és a precíziós mechanikában is. Más-más ismeretekkel rendelkező szakmunkást kér az elektronikai és az elektrotechnikai ipar. Éppen ezért a következő tanévtől mechanikusok helyett elektromechanikusokat, a villanyszerelőkön kívül pedig elektronikai szakmunkásokat fogunk képezni. A gyakorlati tárgyak oktatása mellett az eddiginél elmélyültebb matematikai -természettudományi ismeretekkel kívánjuk fölvértezni fiataljainkat, akikkel szemben követelmény, hogy tanúsítsanak állandó készséget a szükség szerinti elméleti továbbképzésre.
Heimcomputerként ismert Robotron személyi számítóépek.
A tegnap megszerzett tudás egy része holnapra elavul. Ezt már dr. Jörg Schumann, a 70 ezer dolgozót foglalkoztató Robotron Kombinát lipcsei oktatási központjának igazgatója mondja, majd hozzáteszi:
– A mindenekelőtt különféle számítógépeket tervező és gyártó, programokat kidolgozó Robotronnak hét oktatási központja van. A miénk, tehát a lipcsei a legnagyobb, évente mintegy 15 ezren vésznek részt a 250 féle hardware- és software-tanfolyamainkon. Rendszeresen tanulnak nálunk magyar vállalatok ösztöndíjasai…»