A legnagyobb szegedi temető kulturális emlékeit mutatja be szerzőnk a Népszabadság 2008. október 31-i számának ‘Utazás’ mellékletében. Megtekinthetők továbbá a háborúk hősi halottainak parcellái, és ugyancsak itt koszorúzzák minden alkalommal a román nagykövetség képviselői idáig eljutott katonáik síremlékét. A közvetlenül szomszédos izraelita sírkert ugyancsak bővelkedik a város zsidó közösségének neves elhunytjaiban – a holokauszt idején megölt szegedi áldozatok nincsenek közöttük…
«A temetők falai mögött rejlő „kulturális örökség” iránti érdeklődést mi sem jelzi jobban, mint hogy a budapesti Fiumei úti temetőt bemutató album immár második, bővített kiadását is megérte. Mégis, az alig ismert, hogy az ország egykori nagy személyiségei közül hol nyugosznak azok, akik nem a fővárosban alusszák örök álmukat.
Vidéki sírkertjeink közül e szempont alapján kiemelhető a szegedi Belvárosi temető, ahol jelenleg több mint harminc díszsírhelyet látogathatnak sorra a múlt emlékei iránt érdeklődők. A Tisza-parti város és az ország két olyan jeles írója nyugszik itt például, mint Tömörkény István és Móra Ferenc, aki a múzeumigazgatói székben is egymást követte. A város sem tett különbséget köztük: mindkettőjük sírja fölött szinte egyforma fekete márványkereszt magasodik.
A magyar költészet nagy alakja, Juhász Gyula díszsírhelye ugyancsak itt található, születésének 120. évfordulójára, 2003-ra a város feketemárvány burkolattal borította a poéta nyugvóhelyét.
Szegeden áll a ’48-as reformnemzedék egyik vezető személyisége, a Batthyány-kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere, Klauzál Gábor családi sírboltja. A Belvárosi temető őrzi továbbá Reizner János történész hamvait, aki a múlt század elején szegedi múzeumigazgatóként a helytörténet-kutatás magasiskoláját teremtette meg.
Megformálásában is kiemelkedik a város valaha volt irányítói közül Kállay Albert síremléke – az egykori főispán nagy szerepet játszott Szegednek az 1879-i árvizet követő újjáépítése irányításában. Egész parcellasort töltenek meg az 1945 utáni városvezetők sírjai, többük műkő fejfáján lassan pereg le az ötágú csillagról a vörös festék…
Szeged zenei élete mindig híres volt, ezt muatja a Belvárosi temető is. A régi bejárat mellett fogadja a látogatót Dankó Pista síremléke (bal oldali kép), amely alatt a jeles cigányzenész és nótaszerző örök álmát alussza hű felesége, Joó Ilonka oldalán. E sírkert lakója Vaszy Viktor is, aki országos hírű karnagyként sem hagyta el kedves városát tartósan soha. És az egyik, időben legutolsó díszsírhely is művésznek jutott: Gregor Józsefet, a kiváló basszista operaénekest temették bele 2006-ban.
A városról itt is bebizonyosodik, hogy tudásközpont. Számos egyetemi tanár, professzor, köztük sok akadémikus nyugszik a kopaszodó fák alatt, Szőkefalvi-Nagy Bélától, a XX. századi magyar matematika egyik legnagyobb alakjától Beretzk Péterig, a Fehér-tó madárvilága avatott kutatójáig.
Akadnak aztán sírok, amelyekhez a szegediek különös történeteket fűznek. Ilyen például annak a borbélymesternek a monumentális keresztje, aki megütötte a főnyereményt a lutrin, s állítólag ettől kapott szívszélhűdést. És itt nyugszik közös fehérmárvány sírban a jó nevű cukrászcsalád négy tagja is, aki másfél évtizede együtt váltak kegyetlen gyilkosság áldozataivá.
Bár Szegeden számos utazási iroda működik, köztük olyanok is, amelyek szakrális látnivalók, templomok bemutatására szakosodtak, a Belvárosi temetőbe nincs szervezett idegenvezetés. Kérdésünkre azonban több helyen is megerősítették, hogy egyéni vagy csoportos érdeklődés esetén szívesen megszervezik ennek a „kis panteonnak” szakértő vezetővel történő meglátogatását.»
(„Az újságíró archívumából” rovatunkban megjelenő írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)