Egyedülálló ritkaság a világ hasonló tematikájú gyűjteményei között a Neumann Társaság szegedi informatikatörténeti múzeuma, mivel az egykori nyugati és keleti blokkban gyártott ős-számítógépek és kommunikációs eszközök egyaránt megtalálhatók benne. A „Neumann 120” emlékév (2023) lezárultával a tárlaton kialakított Neumann János-emlékszoba kibővített tartalommal várja a szegedi Szent-Györgyi Albert Agorában az érdeklődőket, ahol az idén tavasztól az egyik első szoftverfejlesztő cég, a Novotrade alapítója, a nemrég elhunyt Rényi Gábor tiszteletére kialakított emlékvitrin is várja a látogatókat.
Miután a „Neumann 120” emlékév alkalmából megrendezett vándorkiállításon bejárták egész Magyarországot, visszatértek a szegedi Informatika-történeti Kiállítás vitrinjeibe a digitális számítógépek működését kidolgozó Neumann János eredeti tárgyai, illetve a lányától, Marina von Neumann Whitmantól kapott dokumentumok nemesmásolatai.
Ezek egy része diplomák, levelek és okmányok másolatai; mellettük megtekinthetők a tárlaton Neumann eredeti személyes tárgyai és kitüntetései. Ugyancsak látható az az eredeti Financial Times lapszám, melyben Neumann Jánost az évszázad emberének választották.
Megújult az emlékszoba falaira helyezett tablósor teljes szöveg- és képanyaga, aminek szerkesztői (Képes Gábor és Szalay Imre) Neumann jelentőségét a lehető legrészletesebben mutatják be, nem csupán az informatika, hanem más tudományterületek – matematika, kvantummechanika, atomfizika, játékelmélet – szempontjából.
A megújult emlékszobában helyet kapott a tavalyi pályázatokra beérkezett pályaművek egy fontos része: például Csízy László computer art műve, valamint a Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériával közös pályázati felhívásra beérkezett 20 válogatott, vizuális alkotás. Ezenkívül a tárlat része a Selmeczi György belsőépítész-tervezőművész az élete alkonyán járó, nagybeteg Neumannról készített festménye, illetve az 1990-as évek első felében készült Neumann-mellszobor is, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium jóvoltából.
A szegedi informatikatörténeti tárlat másik fontos újdonsága, hogy az interaktív játékkabinet bejárata előtt emlékvitrint avattak a nemrég elhunyt Rényi Gábor tiszteletére, aki mind a társaság, mind a honi számítástechnika számára sok szempontból különleges és kitüntetett személyiség. 1981-ben részt vett az egyik legsikeresebb magyar logikai játék (Bábel-torony) fejlesztésében, gyártásában és nemzetközi értékesítésében, valamint szerepet játszott az első magyar handheld elektronikai játék, az XL-25 nemzetközi piaci bevezetésében.
Ugyancsak nevéhez fűződik az egyik első, sikeres magyar részvénytársaság, az 1983-ban létrejött Novotrade megalapítása, amely az irányítása alatt vált nemzetközi videojáték-fejlesztő vállalattá.
Számtalan sikeres videojátékot adott ki, egyebek mellett ZX Spectrum, Commodore, Apple és IBM számítógépekre, illetve később Sega, Nintendo, Sony játékkonzolokra. Irányítása alatt készítette el a Novotrade szoftverfejlesztő csapata a Borland cég Quattro nevű ismert szoftverét, amely a Lotus 1-2-3 után, még a Microsoft Excel elterjedése előtt a világ leggyakrabban használt táblázatkezelő szoftvere volt.