Az újságíró archívumából: Megszűnik a vízumkényszer Svájccal?

A Magyar Hírlap (nem tévesztendő össze a manapság vásárolható nyomtatvánnyal) 1989. december 5-i számában jelent meg „Budapest üdvözölné az utazási könnyítések bővítését” alcímű interjú. (A nyitó képen a világ talán legértékesebb útlevele, a svájci; kép: Berner Zeitung.)

bizonyítékaként annak, hogy a hivatalos Budapest készséggel tartja magát az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975-ben aláírt záróokmányához, a helsinki folyamathoz. A finn fővárosban 33 európai és két tengerentúli ország legfőbb vezetői által jóváhagyott dokumentum kimondta az emberek, eszmék-információk, áruk szabad áramlásának a segítését, valójában megalapozta az Európai Unió szabadságelveit. Az 1989. december 5-i interjú:

Svájci lapjelentések szerint vízumkönnyítések várhatók az alpesi köztársaság és Magyarország viszonylatában. Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter nemrég Arnold Koller igazságügyi és rendőrminiszter vendégeként Bernben járt. Egyebek között megállapodtak: felül kell vizsgálni és könnyíteni szükséges a két ország viszonylatában a vízumeljárást. Svájci sajtóforrások azt is tudni vélik, hogy rövidesen megszűnik jó néhány kelet-európai ország (így Magyarország) állampolgárai számára előírt kötelezettség, amely szerint napi legalább 100 frank költőpénzzel kell rendelkezniük. A vízumügyekben legilletékesebbel, Sztankovics Imrével, a Külügyminisztérium konzuli főosztályvezetőjével beszélgettünk a várható újdonságokról:A Bernben bejelentett szándék egybevág a magyar vízumgyakorlattal, megfelel a helsinki záródokumentumnak, valamint a bécsi európai utó-találkozónak az utazások megkönnyítésére vonatkozó ajánlásaival.

– Mi jellemzi a magyar vízumgyakorlatot?

– A kérelmező 24 óra alatt, mi több, a magyar határállomásokon gyakorlatilag azonnal megkaphatja a beutazási engedélyt. Egyszerűsítettük a kérelmet tartalmazó formanyomtatványunkat, és régóta gyakorlat a többszöri beutazásra jogosító magyar vízum. Tekintettel az Európa-konferenciák ajánlásaira, szándékunkban áll a vízumeljárások további könnyítéséről is tárgyalni partnereinkkel. Javaslatainkra máris sok országból érkezett kedvező válasz.

– Van-e példa teljes vízummentességre hazánk és más államok között?

– Szomszédainkkal, számos szocialista országgal, sőt Ciprussal, Finnországgal, Máltával, Nicaraguával, Svédországgal kölcsönösen megszüntettük a vízumkényszert. Nem kell beutazási engedély a diplomata-útlevélre Algériába, Görögországba, Jemenbe, a Koreai Köztársaságba, Laoszba, az NSZK-ba, Spanyolországba, Tunéziába, Vietnamba. Szolgálati útlevéllel a Koreai Köztársaságba, Laoszba, Tunéziába, Vietnamba beutazási engedély nélkül is beléphet a magyar állampolgár. Remélem, hagy nemsokára hasonló könnyítések lépnek életbe Dániával, Izlanddal, San Marinóval és Törökországgal is.

– Térjünk vissza Svájchoz! Mi a tapasztalat: könnyen vagy nehezen kap vízumot a magyar állampolgár?

– Hála a kitűnő kapcsolatainknak, magán- és hivatalos útra induló állampolgáraink egyaránt rövid idő alatt megkapják a vízumot. Mindezek ellenére Budapest üdvözölne Magyarország és a Svájci Államszövetség között megkötendő mindennemű megállapodást, ami a két ország állampolgárai utazását tovább könnyítené.

– Partnerek lennének a vízumkényszer megszüntetésében is? – Természetesen, miután nemzetközi politikai gyakorlatunkkal és elveinkkel is egybevág.