Az újságíró archívumából – Mi lesz veled, emberke?

Hans Fallada (1893–1947), a különösen zaklatott életű és szerfölött tehetséges német író-újságíró főművének tartott „Mi lesz veled, emberke?” című regényének címe (és részben témája is) jutott eszembe, amikor 1989 nyarán – mintegy önkéntes vállalásként – elsősorban a keletnémet (NDK-beli) menekültek ügyével, sorsával, kilátásaival foglalkoztam a Magyar Hírlap külpolitikai rovatában.

Napról napra több munkát, figyelmet, forráselemzést kívánt az akkor hirtelen nagybetűssé vált téma. Mert miközben a hazai átalakulásról mindennemű kötöttség nélkül számolhattak be a magyar újságírók (közöttük az élen a kormánylapnak tekintett Magyar Hírlap munkatársai), keletnémet kollégáink keze sokáig meg volt kötve, tekintettel arra, hogy a honeckeri rendszer, a párt- és rendőri apparátus az utolsó pillanatig abban bízott, hogy átmentheti sztálinista rendszerét, megakadályozhatja a mintegy 17 millió keletnémet állampolgár felszabadulását, valamint a második világháború után kettéosztott Németország újra egyesülését.

Tekintettel arra, hogy az NDK-állampolgárok Nyugatra nem utazhattak, utaztak hát „Nyugat-Magyarországra” – miként emlegették. És ha már nyugaton voltak, 1989 nyarán maradtak is; egyre többen. És innen próbáltak meg – jó ideig sikertelenül – kijutni Ausztrián keresztül Nyugat-Németországba.

Végül kora ősszel az is sikerült nekik, Berlinben meg ledöntötték A FALAT, német fővárost kettészelő, számtalan emberáldozatot is követelő határt, miközben gyakorlatilag az NDK is összeomlott, de az már a történelem újabb fejezete.

A keletnémet állampolgárok magyarországi exodusa egyik pillanatát rögzíti (találomra kiválasztott) írásom a Magyar yrlapHírlap (melynek semmi köze a ma ezen a címen árusított nyomtatványhoz) 1989. augusztus 17-i (tehát éppen 32 évvel ezelőtti) számában:

«Magyarul, németül egyaránt megjelent, elhangzott a lapokban, a rádióban az NDK budapesti nagykövetsége konzuli osztályának a felhívása, amely szerint semminemű hátrányos következménnyel sem kell számolniuk azoknak az NDK-állampolgároknak, akik most az NSZK budapesti nagykövetségén tartózkodnak. Mi több, az NDK konzuli osztálya várja is tanácsadásra az érdeklődő állampolgárait. Hányan jelentkeztek tegnap, a munkaidő befejeztéig az NDK budapesti külképviseletén a felhívásra?

A Magyar Hírlap munkatársának a kérdéseire Wolfram Küstner, a nagykövetség sajtóattaséja válaszolt:

– Először is köszönjük a magyar sajtónak, rádiónak, hogy helyet adott a közleményünknek. Ami a kérdés lényegét illeti: a probléma igen kényes, ezért ne kívánjon konkrét választ.

– Ha netán – éppen az önök fölhívására – lennének hazatérő állampolgáraik, véleménye szerint megkapnák-e az engedélyt az NDK végleges elhagyására?

– Engedje meg, hogy válaszul az NDK külügyminisztériuma helyettes szóvivőjét idézzem, aki kijelentette: miként minden jogállamban, akként az NDK-ban is törvények szabályozzák az utazást, a kiutazást, beleértve a családegyesítést is. Ezek a törvények minden állampolgárunkra egyaránt és egyformán vonatkoznak.

Küstner úr kollégája, Martin Eberts, az NSZK budapesti nagykövetségének sajtóattaséja ugyancsak a menekültügy kényes voltára hivatkozott, amikor megkíséreltem megtudni:

– Ismeretes, hogy a berlini állandó képviseletükön tartózkodó NDK-állampolgárok közül jó néhányan – hallgatva az ottani vezető diplomaták szavára – eltávoztak, hazamentek. Mi újság a budapesti külképviseleten? Volt-e, aki meggondolta magát?

– Kérem, értsen meg bennünket, ha most nem adok, nem adhatok tájékoztatást. A magyar féllel történt megállapodásunk is köt bennünket, szeretnénk az ügyet a lehető legemberségesebben elintézni, s ilyen esetekben a szűkszavúság a célravezető.

A nyugatnémet sajtóattasétól azt is szerettem volna megtudni,

hogy milyen eredménnyel tárgyalt magyar testvérszervezetével az NSZK Vöröskeresztjének tegnap kora délután Budapestre érkezett küldöttsége. Mint kiderült, a diplomata a kérdező újságírótól értesült a küldöttség budapesti tartózkodásáról. Végül is dr. Alföldy Árpád, a Magyar Vöröskereszt főtitkár-helyettese válaszolt a Magyar Hírlapnak:

– Csak szűkszavú lehetek, miután sajtóközleményről nem állapodtunk meg a nyugatnémet Vöröskereszt magas rangú tárgyalóküldöttségével. A megbeszélések szerdán is folytatódnak. A témái: együttműködés, a román és az NDK-beli menekültek ügye, ellátásuk.

– Folytatja-e a Magyar Vöröskereszt a hazánkban tartózkodó, rászoruló NDK-állampolgárok élelmezését?

– Igen, amennyire szerény lehetőségeinkből erre telik. Itt kívánom megjegyezni: bekapcsolódott a humanitárius segítségnyújtásba a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is.»

Ugyanaznap (szokás szerint) hírszolgálati irodák jelentéseit is összefoglaltuk, és közöltük a saját cikkünk után:  

Másfél millióan akarnak kitelepülni az NDK-ból

(MTI) Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja levelet írt Erich Honeckernek, az NDK párt- és állami vezetőjének a nyugatnémet diplomáciai képviseleteken tartózkodó NDK-állampolgárok problémájának megoldása végett. A levelet, amelynek tartalmát bizalmasan kezelik, még hétfő este nyújtották át a címzettnek Berlinben. Ezt Herbert Schmülling, a bonni kabinet szóvivője tegnap délután jelentette be. Szavai szerint a kancellár a levélben kifejezte elvárását, hogy az írásban lefektetett bonni megfontolásokat ismertetik az NSZEP Politikai Bizottságának keddi ülésén. Schmülling egyúttal megerősítette, hogy a levél elküldése nyomán, kölcsönös megállapodás alapján, lemondták azt a mára tervezett találkozót, amelyen Walter Priesnitz, az NSZK belnémet kapcsolatokkal foglalkozó minisztériumának állam titkára Wolfgang Vogel NDK-ügyvéddel szintén a menekültek humanitárius ügyeiről tanácskozott volna. Kohl és Honecker mielőbbi találkozóját sürgette a kölni Express ma utcára kerülő számában megjelenő nyilatkozatában Manfred Stolpe, az NDK-egyházak szövetségének helyettes elnöke. Az NDK egyik legmagasabb egyházi méltósága szerint az NSZK diplomáciai képviseleteire menekült NDK-állampolgárok problémáját nem lehet megoldani a hatályos berlini törvények megkerülésével. Dr. Günter Krusche, az evangélikus egyház fő elöljárója a Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióadója számára tegnap reggel adott nyilatkozatában kifejezte azt a meggyőződését, hogy a menedékkeresők hazatérése enyhítené a feszültséget. Az NDK-beli evangélikus főpásztor mindamellett feltárta, hogy az NDK-ból érkező áttelepülők és menekültek számának növekedését a gazdasági viszonyokkal való elégedetlenség és a politikai csalódottság okozza. Az NDK felé is irányuló rádióadásban Krusche megállapította: sok állampolgár, aki reményeket fűzött a szovjet átalakítási program, a peresztrojka kisugárzó hatásához és az emberi jogok kiteljesítését is szavatoló helsinki biztonsági és együttműködési folyamathoz, most azt tapasztalja, hogy az NDK-ban eleddig nagyon kevés dolog változott. A német protestáns lelkész kiváltképp nyom asztónak érzékeli, hogy az NDK-ban nyilvánvalóan képtelenek biztató távlatokat tűzni az ifjúság elé. Az egyház mégis inkább a maradásra óhajtja késztetni az embereket. Ezt a dolgát azonban lényegesen megkönnyítené az a körülmény, ha az NDK-ban felcsillanna a remény: ott is megkezdik a változás és a nyitás politikáját. Márpedig ez az NDK vezetésének a feladata, s ezt a vezetést erre kell bátorítani – mondotta Krusche.

– Az NDK nincs irigylésre méltó helyzetben – állapította meg tegnap a belgrádi Politika. – A kitelepülésük engedélyezését kérelmező állam polgárainak száma 750 000-ről villámgyorsan 1,5 millióra növekedett. A legelkeseredettebbek és legbátrabbak szökésre határozzák el magukat. Nem hisznek abban, hogy a hatóságok engedékenyebbé válnak és törvényesen elhagyhatják az országot. A lap szerint az NSZK budapesti nagykövetségére menekült NDK-s állam polgárok miatt „a magyarok kínokat állnak ki, mert a nemzetközi egyezmények arra kötelezik őket, hogy védelmet nyújtsanak azoknak a külföldieknek, akik saját országukban faji, vallási, nemzetiségi vagy politikai okok miatt megtorlástól tartanak. Másfelől nehéz politikai menekülteknek minősíteniük az egyik baráti országból, hivatalos úti okmányokkal magyar földre érkezett embereket”.

Magyar határőrök rajtakapták Niels Tobiesent, a Politiken dán újság bonni tudósítóját, amint két NDK-állampolgárt akart a magyar határon át Nyugatra segíteni. Tobiesen lapjának keddi szám ában elmondotta, hogy augusztus 6-án „spontán” módon döntött úgy, hogy a házaspárt gépkocsijának csomagterében viszi át Ausztriába. A közelebbről meg nem határozott átkelőhelyen a magyar határőrök átvizsgálták kocsijának csomagterét és néhány órás várakozás után őt és az NDK-házaspárt visszaszállították Budapestre. Az újságíró a magyar hatóságok magatartását barátságosnak, fesztelennek és jóindulatúnak minősítette. Saját eljárásáról kijelentette, hogy a magyar határon „olyan drámai megindító, és Európa újabb történelmében példa nélküli helyzet alakult ki, amelyben érző szívű ember közömbös nem maradhat.

(MTI. ADN) Az Egyesült Államok berlini nagykövetségének területére a jövőben csak azok a személyek léphetnek be, akik a képviselet tevékenységével közvetlen kapcsolatban állnak – jelentette kedden az ADN az AP amerikai hírügynökséget idézve. Minden hívatlan vendéget kiutasítanak – értesült az AP a jelentés szerint. Az amerikai hírügynökség – és a hírt ismertető ADN – semmivel sem indokolta a nagykövetség döntését.

“Az újságíró archívumából” rovatunkban megjelenő írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)