Egyetlen külpolitikai újságírónak sem tilalmas hazai témákkal foglalkozni, különösen, ha az történelemmel átitatott. Így volt ezzel szerzőnk is, aki az ország távoli sarkában megírásra érdemes helyszínre bukkant. Cikkét a Népszabadság ‘Utazás’ rovatában 2009. január ötödikén láthatták az olvasók.

Aki történelmi ismeretei frissítésére, bővítésére hajlandó kalandos és fárasztó utazást vállalni, annak ajánljuk a Békés megyei Geszt felkeresését.

A Sarkadról Zsadány felé vezető országúton, Nagygyanténál lekanyarodva, Mezőgyánon át érhető el ez a nem egészen

Gróf Tisza Kálmán.

ezerlelkes falu, amely szinte rákönyököl a román határra. A település neve egybeforrt a Tisza családéval. Itt található ugyanis a kastély, amelyben a neves família számos ismert alakja, köztük az Ady-idézetben szereplő egykori magyar kormányfő, Tisza István is született. És ugyanitt áll a mauzóleum, amelyben harminchárom családtagjuk nyugszik, köztük két egykori miniszterelnök is: Tisza Kálmán (a jobb oldali képen) és a már említett István, akinek erőszakos haláláról a közeli múltban emlékeztek meg késői tisztelői (a grófot 1918 őszén ölték meg).

A kátyúkban bővelkedő utat magunk mögött hagyva, némi helyi kanyargás után rátalálunk a kastélyra, amelyben most a falu általános iskolája működik. Az épületet belülről ténylegesen az oktatási intézmény céljaira alakították át, egy-két régi cserépkályha és kandalló idézi csak a múltat. No, meg a nemrégiben e célra berendezett emlékszoba, amiben Tisza István képmása alatt az egykori politikus íróasztala és néhány korabeli berendezési tárgy utal arra, kik voltak is itt a gazdák valaha.

A háromszintes, barokk és copf stílusú kastélyt 1760 táján kezdték építeni, majd 1800 körül, immár tiszta barokk stílusban átépíthették. Kívülről szomorú képet nyújtanak ugyan a vakolattól elköszönni látszó falak, de maga a kastély impozáns látvány, akár a homlokzat, akár az udvar felől szemléljük. Az egykori széles lépcsőfeljárók, a bálok szünetében udvari csevegésre helyet kínáló teraszok – a mára ligetté erősödött tiszafák árnyékában – jelzik a valaha volt pompát. Az erkélyt ión oszlopok támasztják alá. Az oldalszárny köríves udvari tornáccal készült. A zsindelyes tetőt az utolsó nagy bővítéskor kicserélték, a manzárdos szerkezet középső, kiugró részét bádoggal, a többit palával fedték.

Kőhajításra a kastélytól található a kis ház, amelyben az ifjú Tisza Domokos házitanítójaként a közeli Nagyszalontáról ide átjött Arany János öt hónapon át lakott. Az iskola épp ezért Arany nevét viseli. A kastélyhoz mintegy 27 hektár park kapcsolódik, aminek nagy része a Körös–Maros Nemzeti Park felügyelete alá tartozik. A kastélytól távolabb, a településtől északra, az úgynevezett Nagyhalmon áll a család mauzóleuma. A Tisza István földi maradványait is magában fogadó kriptát a faluból az Ady Endre utcán át lehet megközelíteni…

„…Minden a Sorsé, szeressétek / őt is, a vad, geszti bolondot, / A gyújtogató, csóvás embert, / Úrnak, magyarnak egyként rongyot. / Mert ő is az Idők küldöttje / S gyújtogat, hogy hadd hamvadjon össze / Hunnia úri trágyadombja, / Ez a világnak nem közösse.” (Ady Endre: Rohanunk a forradalomba)

A jobb oldali képen: Tisza István.

A kastély – az Arany János irodalmi emlékházzal együtt – turisták és más érdeklődők számára is látogatható, előzetes bejelentkezéssel. Érdeklődés a polgármesteri hivatalban (tel.: 06 66 496 061) és az Arany János Általános Iskolában (06 66 496 068), továbbá Zsoldos Józsefnénál (06 20 440 1290) lehet.

Belépődíjat nem szednek, de adományokat a kastély állapotának jobbításához készséggel elfogadnak. A kultúrterem családi, illetve települési rendezvényeknek is otthont ad, valamint árusítás vagy egyéb rendezvény céljára bérelhető, szükség esetén a konyhával és az ebédlővel együtt.

(„Az újságíró archívumából” rovatunkban megjelenő írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)