Újabb csúcsra jutott a lakossági lakáshitel-állomány és az állomány bővülése is. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a következő hónapokban az alacsony kamatozás mellett elérhető akár 50 millió forintos CSOK Plusz által hajtott hitelkereslet-bővülés, valamint az ingatlanárakban előre jelezhető emelkedés felgyorsíthatja a hitelállomány bővülését. (A nyitó kép forrása: www.anlegen-in-immobilien.de)

Az idén március végén már több mint 5 100 000 millió forint lakáshitel tartozást görgettek maguk előtt a magyar családok: egy év alatt a tartozások összege 3,6 százalékkal emelkedett.

Az év első negyedében 265 000 millió forint értékű új lakáshitel kihelyezés történt, ami 2,3-szoros növekedés ahhoz a jó 115 000 millió forinthoz képest, amit 2023-ban az év első három hónapjában lakáshitelként nyújtani tudtak ügyfeleiknek a bankok. 

Ugyanakkor a hitelfelvételi kedv még nem tért vissza az inflációs sokkal és a megugró hitelkamatokkal jellemezhető 2023. év előtti szintekhez képest. Az idei első negyedben a hitelszerződések száma nem érte el a 17 400-at, miközben 2017–22 között az év első három hónapjában rendre 22-25 ezer szerződést kötöttek ügyfeleikkel a bankok.

Mindezek ellenére a hitelállomány bővülése történelmi csúcsot döntött: az év első három hónapjában 88 000 millió forinttal emelkedett az ügyfelek fennálló lakáshitel-állománya. Az első negyedévi adatokban eddig a csúcs 2021-ben volt, amikor három hónap alatt 75 000 millió forinttal több új hitelt folyósítottak a bankok, mint amennyit rendes és rendkívüli törlesztéssel az ügyfelek visszafizettek lakáshiteleikből.

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra is felhívta a figyelmet, hogy a lakáshitel-kihelyezések mellett a visszafizetések összege is emelkedik. Az év első három hónapjában 177 000 millió forint adósságtól szabadultak meg az ügyfelek. Ennél magasabb összegű törlesztést a devizahitelek forintosítása óta csak 2020-ban és 2022-ben vállaltak magukra a családok az első negyedévben.

Magyarországon a lakosság meglehetősen visszafogott hitelfelvevőnek számít. Európai összehasonlításban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési folyamatok jelentése alapján a magyar háztartások összesített hitelállománya nem éri el a magyar bruttó nemzeti termék, a GDP hetedét. Ezzel szemben a visegrádi országok átlaga csaknem 25 százalék volt tavaly ősszel; az Európai Unió tagállamainak átlaga 46 százalékot mutat.

A fentiek miatt – a BiztosDöntés.hu szakértője szerint – a következő években masszívan növekednie kellene a lakossági hitelállománynak. A lakáshiteleknél ezt két tényező a következő hónapokban egészen biztosan segíteni fogja.

Az egyik: az államilag támogatott otthonteremtési konstrukciók, kiemelten a CSOK Plusz évi legfeljebb 3 százalékon elérhető akár 50 millió forintos maximális hitelösszege alapvetően megváltoztatta a lakáshitel-igénylési folyamatokat. Az idén márciusban folyósított lakáshitelek átlagos összege meghaladta a 16,5 millió forintot. Tavaly márciusban – jóval magasabb kamatok mellett – az új hitelek átlagos hitelösszege nem érte el a 10 millió forintot. A hitelállományt így a következő hónapokban az átlagos hitelösszeg emelkedése egész biztosan bővíti majd.

A másik tény, ami alátámasztja azt, hogy a lakáshitel-állomány lendületes bővülés előtt áll az, hogy a gazdaság növekedésének helyreállásával a lakásárak ismét növekedni fognak. Az MNB múlt heti lakáspiaci jelentése szerint az idei első negyedévben országosan 7,2 Budapesten 6,1 százalékra gyorsulhatott az éves lakásár növekedés mértéke. Ez pedig 2022 II. negyedévét követően ismét infláció feletti, reál árnövekedéssel járhat.

Ugyanakkor a következő hónapokban a lakosság bizalmának visszatérésével és a – már említett CSOK Plusz által hajtott – élénkülő kereslet miatt a lakásárak elkezdhetik ledolgozni az elmúlt másfél évben elmaradt értéktartást. Ez pedig magasabb ingatlanárakat hozhat és ennek következtében magasabb hitelösszegekkel jár majd.