Ukrajna legutóbbi bő három évtizedének történelme válságokkal terhes – közülük is kiemelkedik az immár harmadik éve zajló háború. A békétlenkedés mintegy két évtizeddel ezelőtt is jellemezte az ország belpolitikáját, erről tanúskodott a Népszabadságnak adott interjújában a kijevi parlament képviselője. Szerzőnk írása 2007. június 22-én jelent meg a legnagyobb példányszámú hazai napilapban. (A nyitó képen az ukrán parlament épülete.)
«A szeptember 30-ra kitűzött ukrán parlamenti választás egyáltalán nem csillapítja a politikai indulatokat, az egymásnak feszülő erők láttán csak a lakosság kiábrándultsága növekszik – mondta lapunknak egy kijevi honatya.
Juscsenko elnök és Janukovics kormányfő megállapodtak ugyan a rendkívüli választások kiírásáról, ám ezzel nemcsak a törvényhozást, de a törvényt is figyelmen kívül hagyták – szögezte le a Népszabadságnak nyilatkozva Dmitro Vidrin (a jobb oldali képen), a kijevi parlament, a verhovna rada képviselője. Az államfő már három ukázt bocsátott ki a rada feloszlatásáról; Vidrin az elsőt tragédiának, a másodikat drámának, a legutóbbit pedig már komédiának minősítette, miután Juscsenko egyik esetben sem hivatkozott az alkotmány által előírt feltételekre. A két vezető politikus alkuja nyomán több ukrán honatya azzal a kéréssel fordult a legfelső bírósághoz, illetve az alkotmánybírósághoz, hogy sürgősen foglaljon állást az ügyben. Ha ugyanis ilyen előzmények után megtartják a rendkívüli választást, az nem kiút lesz a jelenlegi válságból, hanem még mélyebbre viszi bele az országot.
Sem az elnök és a kormányfő, sem a koalíció és az ellenzék viszonyában ettől nem várható javulás – vélekedett Vidrin, hozzátéve, hogy Julija Timosenko ellenzéki vezér pártja, a BJUT erőteljesen balra tolódott, egyik alvezére egyenesen azt jelentette ki, hogy céljuk a szocializmus felépítése Ukrajnában. (Vidrin, aki formailag a BJUT tagja, a pártvezetés vonalát elutasítva megalakította a radában a liberális képviselők csoportját, amihez még az államfő pártjából, a Mi Ukrajnánkból is csatlakoztak. Budapesten járván kérte a magyar szabad demokratákat, hogy segítsék felvételüket a Liberális Internacionáléba.)
Amennyiben választás lesz, azon nagy valószínűséggel a jelenlegi kormányerők győznek, Timosenko asszony pedig veresége esetén – ahogy ezt már kinyilvánította – nem ismeri majd el a szavazás eredményét – hangoztatta Vidrin. Kétség nem férhet hozzá, hogy ismét várhatók választási szabálysértések, ám gyakorlatilag nincs hova fellebbezni, a bíróságokat ma Ukrajnában bénultság jellemzi. Sürgető feladat tehát a bírósági reform végrehajtása, de ugyanez vonatkozik az alkotmány kiigazítására is, a többi között az elnök és a kormányfő közötti felelősség- és feladatmegosztás pontosítására. Vidrin szerint az állampolgárok többsége ma már egyszerűen ignorálja a politikát, s valószínűsíthető, hogy a választásokon a részvétel nem éri majd el a 60 százalékot, ami által érvénytelenné válik. Az egyetlen pozitív jelzés az ukrán gazdasági mutatók alakulása: a GDP 8-9 százalékkal növekszik.
Emellett ami a politikusoknak nem sikerült, az a futballnak köszönhetően megvalósult: az ország keleti, nyugati és déli régiója soha nem tapasztalt egységben örvendett a 2012-i EB-rendezés jogának elnyerése felett.»
(„Az újságíró archívumából” rovatunkban megjelenő írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)