Bécsi napot rendeztek szombaton fővárosunkban a Budapest–Bécs világkiállítás gondolatának népszerűsítésére; bemutatták egyúttal, hogy sokrétűen fejleszthető kapcsolatok alakíthatók ki a két főváros között. Bielek József, Budapest Főváros Tanácsának elnöke és dr. Helmut Zilk bécsi polgármester az együtt munkálkodást segítő megbeszéléseket folytatott egymással. A „Bécs köszönti Budapestet” rendezvényre tízezrek érkeztek hozzánk az osztrák fővárosból. A budapesti városházán osztrák és magyar szakmunkástanulók, szakközépiskolások bemutatóiban, a belvárosban fúvószenekarok műsorában, a bécsi környezetvédelmi busz kínálatában, görkorcsolya-, BMX-vetélkedőben gyönyörködhettek az érdeklődők. A 15-ös busz vonalán bécsi sofőrök vezette bécsi citybuszok jártak. Este a Duna Intercontinental Szállóban bécsi bált rendeztek. Ott nyújtotta át Zilk polgármester lványi Pál volt budapesti tanácselnöknek és Nagy János bécsi magyar nagykövetnek az osztrák főváros legmagasabb kitüntetését a két település kapcsolatainak erősítéséért. (A nyitó képhez: a 2008. október 24-én, 81 esztendős korában elhunyt legendás emlékezetű bécsi polgármesterről egy hatalmas parkot neveztek el szülővárosában, Bécsben.)

Zilk újságíróként kezdte pályafutását, tanári képzettséget szerzett, majd az Osztrák Szociáldemokrata Párt színeiben lett politikus, Bécs polgármestere 1984–94 között. Szalay Zoltán felvételén: Bielek József budapesti tanácselnökkel.

Dr. Helmut Zilk a hét végi esemény alkalmából exkluzív interjút adott a Magyar Hírlap munkatársának, Kulcsár Lászlónak; a beszélgetés a lap 1989. március 20-i számában jelent meg.

• Ha kedd, akkor a bécsi polgármester a sajtó munkatársaival találkozik a városházával szemközti kávéházban. Miről beszélgetnek ilyenkor és mik a leggyakoribb kérdések?

– Ez a sajtóbeszélgetés mindig a tartományi rangú város vezetőségének az ülése után zajlik le. Ilyenkor szoktam kifejteni személyes és testületi állásfoglalással támogatott politikai véleményemet. Így például legutóbb a Közös Piachoz való közeledés támasztotta követelményekről; a március 12-i három tartományi választás kimenetelét is értékeltem saját pártom, a szocialista párt szemszögéből.

• Melyek a szövetségi főváros legégetőbb problémái?

– Miként szerte a világon, nálunk is az első számú gond a környezet védelme. A legutóbbi, öt hónappal ezelőtti tartományi választáskor is erre összpontosítottuk erőinket: Bécsnek a 2000. esztendőre a környezetet tudatosan védő várossá kell válnia. Ivóvíz dolgában alighanem egyedülálló rangot sikerült kivívnunk magunknak: minden bécsi vízcsapból forrásvíz folyik. Büszke vagyok arra is, hogy a levegőt egyáltalán nem szennyező szemétégetőt helyezhettünk üzembe két évvel ezelőtt, és éppen a múlt héten avathattuk föl – félmilliárd schillingbe került – a legkorszerűbb japán szűrőberendezéssel ellátott hőerőművünket.

– Most a főváros lakosságán a sor, hogy segítsen tovább javítani Bécs levegőjét azzal is, hogy kevesebbet használja a gépkocsiját és korszerűbb módon fűti otthonát. A szabadidő okos és egészséges eltöltéséről se feledkezzünk meg. Budapesti kollégámnak könnyű dolga van: a Margitsziget ideális pihenőpark. Mi most a Duna-szigetet próbáljuk meg hasonlóvá átalakítani.

• Miként értékeli a keletéi nyugat-európai fővárosok együtt munkálkodását? Egyáltalán: szabad-e manapság még a földrész ilyetén megosztottságáról beszélni, amikor a „közös európai ház” fölépítése a legközelebbi cél?

– Hadd szögezzem le: elavult gondolkodásra vall, ha bárki is a kontinens szétdaraboltságát emlegeti. A bécsi Európa-konferencián elfogadott elveknek is ellentmondana mindez. A mi hazánk-házunk az Atlanti-óceántól az Urálig terül el. Európa minden országának együtt kell működnie a nagyjából azonos problémák megoldása céljából a legteljesebb bizalom alapján. A tömbszemlélet a múlté.

– Különösen nagy jelentőségű ebben az „európai műhelyben” a fővárosok, a városok okos együtt munkálkodása, szoros kapcsolata. Annál is inkább, mert éppen a városok a legsérülékenyebb települések: háborúban, forradalmak, ellenforradalmak esetén éppúgy, mint békében. Gondoljunk csak Csernobilra vagy más környezeti katasztrófára és ártalomra! Ezt tekintve határtalan és határok nélküli kooperációra van szükség. Ehhez Bécs és Budapest kiváló és úttörő példát szolgáltat egyebek között nagy terve-álma. a közös világkiállítás megrendezésével is.

• Ismeretes, hogy Ausztriában szövetségre léptek egymással a városok. Ez valamiféle önkormányzatot is jelent, véd- és dacszövetséget a központi akarat ellen?

– Két szövetség is van nálunk: a községeké és külön a városoké. A szövetkezett városokban az osztrák lakosság 60 százaléka él. Az egész világon szeretnék a kormányok a városokat (községeket, falvakat) saját, országos elképzeléseik megvalósítása céljából „megfejni”. Az Osztrák Városok Szövetségének elnökeként mondom el: kiszámítottuk, hogy legalább húszmilliárd schillingbe kerül a közös piaci tagság. Ennek tizedét akarta a szövetségi kormány a városok nyakába varrni. Egy fillért sem adunk, ez nem a mi üzletünk. Feladatunknak tekintjük azt is, hogy bizonyos központi lépések előtt kifejtsük egyetértésünket vagy egyet nem értésünket, hogy meggondolásra késztessük a kormányt.

• Mint a világ minden városában, Bécsben is élnek szegény emberek. Milyen szociális hálót sikerült alájuk kifeszíteni?

– A szegénység határán élőknek jogukban áll segélyt kérniük a fővárosi tanácstól. Külön társadalmi alapok szolgálják állampolgáraink szociális-egészségügyi védelmét. A nyugdíj alsó határát mindig hozzáigazítjuk az árak alakulásához. Nehezebb dolgunk van olyankor, amikor egy többgyermekes család munkanélküliség, súlyos betegség miatt nem képes el- és fönntartani magát. Ilyen esetekben külön bizottság vizsgálja a helyzetet, és a városnak jogában-lehetőségében áll szüneteltetni a lakbér és más, alapvető szolgáltatások fizetését a kiadások kétharmad részéig is. Bécsben a statisztika szerint 5 százalékos a munkanélküliség. Ezt jómagam kétkedve fogadom, miután 160 ezren járnak a környező tartományokból hozzánk dolgozni. Ha az ingázók otthon munkához jutnának (és ez a helybeli vezetés dolga lenne), mindjárt megszűnnék Bécsben az állítólagos munkanélküliség.

• Mit jelent az önök gyakorlatában a polgárok szolgálata kifejezés?

– Közigazgatásunk alapelve: a választott városi képviselők és a tisztviselők egyaránt a köz szolgálatáért vannak: aki nem így gondolkodik, cselekszik, az nem való oda. Mi nem vagyunk, nem lehetünk az állampolgárok főnökei!

(„Az újságíró archívumából” rovatunkban közölt írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)