Néhány évtizede még bizakodtak az orosz, ukrán, magyar és más tervezők, hogy belátható időn belül autópálya vezet majd Moszkvától Rómáig. Telt-múlt az idő, a tervek megvalósulása időben mind távolabb került, az egyre visszafogottabb derűlátást az új évezred elején már az alábbi cikkünk – a Népszabadság 2003. december 2-án közölt írása – jól tükrözte. Ma pedig, a háború közepette csak abban bízhat az összes érintett, hogy a fegyverek elhallgatása után az ukrajnai sztrádatervek megvalósítása is új lendületet kap…

«Az autópályákra vonatkozó nemzetközi előírásokat szigorúan véve Ukrajnában mindössze egy korszerű sztráda található, éspedig a Kijevet a boriszpili repülőtérrel összekötő, tizenöt kilométer hosszú út. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter őszi kijevi tárgyalásain a házigazdák részéről ismételten elhangzott: Ukrajna tranzitország, amelynek vezetői jól látják az ebből rájuk háruló feladatokat. A teljes közúthálózat hossza meghaladja a 170 ezer kilométert, ennek a karbantartása is sokba kerül, s akkor még szó sem esett autópálya-építésről, amelyeknél egy kilométer sztráda átlagosan hárommillió eurónak megfelelő hrivnyába kerül. Hrihorij Kirpa közlekedési miniszter szerint jelenleg több mint kétszáz kilométeren épül a minőségi autópálya, mindenekelőtt a 9-es számú, Odesszától Kijev felé vezető szakaszon, amelyen három fontos út is halad: a fekete-tengeri nagy kikötővárost Moszkvával, illetve Szentpétervárral összekapcsoló országos főútvonalak, továbbá a Lengyelországon át a Balti-tenger felé tartó – Kijevet nem érintő – tranzitút. Ez utóbbi egyúttal a TRACECA (Trassza Európa-Kaukázus-Azsia) folyosó része, amely a Fekete-tengeren át a grúziai Potitól folytatódik tovább keleti irányba.

A 9-es korridort Kijevnél szinte derékszögben metszi az országot nyugat-keleti irányba átszelő 3-as fővonal, amelynek legnyugatibb szakaszán, Lviv (Lemberg) térségében ugyancsak megindultak a sztrádaépítési munkálatok. Itt azonban már nem állami, hanem koncessziós szerződés alapján bekapcsolódó cégek tevékenykednek, amelyek utána 49 éven át részesednek majd az út bevételeiből. (Ebből már az is kiderül, hogy az autópályákon Ukrajnában is be kívánják vezetni a fizetőrendszert, az elképzelések szerint nem matricás, hanem kapus megoldással.) Ez az út Nyugat-Ukrajnát Dél-Lengyelországon át a sziléziai Wrocławval kapcsolja össze, onnan már autópálya visz tovább Berlinig. Ezen a vonalon vezet majd végig az az Európa-Ázsia folyosó, amelyet az ukrán közlekedési tárca gazdája különösen lelkesen vázolt fel magyar vendégének. Ez az útvonal ugyanis a Kaszpi-tenger északi partjai fölött elhaladva Kazahsztánon át Kínáig ér. Kirpa miniszter szerint e szárazföldi közlekedési kapcsolatra átterelhető lenne a Kínából tengeri úton Európába történő szállítások jelentős része, felgyorsulhatna ezek célba juttatása, és ki lehetne kerülni a maláj partoknál garázdálkodó újkori kalózokat is. A terv megvalósításához nyilván lesz még egy-két szavuk az oroszoknak, akiknek a transzszibériai vasút fokozottabb kihasználására vonatkozó elképzeléseit enyhén szólva hátrányosan érintené ez az új eurázsiai kapcsolat. Gyakorlatilag hasonló fenntartások léphetnek fel a Dunától induló és a Fekete-tenger partját végig követő út keleti irányba történő kiépítésére vonatkozóan is. Ráadásul ez túl közel vezetne a Kaukázushoz, amelynek északi oldalán jelenleg a csecsen válság teszi bizonytalanná a helyzetet és a szállításokat is.

Az országot átfogó, sőt azon messze túlmutató ukrán elképzelések árnyékában eléggé visszafogottnak tetszik a Lemberget a magyar határral, illetve végső soron az olaszországi Trieszttel összekapcsoló 5. európai korridor iránti kijevi érdeklődés. Az ukrajnai autóútépítő szolgálatnál (Ukravtodor) szerzett értesüléseink alapján kijelenthető, hogy ezen a szakaszon a közeli években nem várható sztrádaépítés, az idén ugyanis megkezdték, és 2006-ban kívánják befejezni a jelenleg is működő országos főútvonal korszerűsítését. Ennek keretében a most általában 7,5 méter széles burkolatot 9 méteresre bővítik, felújítják a hidakat, egyéb műtárgyakat. Önmagában persze ez a feladat is jelentős, az érdeklődés is ennek megfelelő: a versenytárgyalásra húsz cég jelentkezett, a nyertes egy macedón vállalat lett, amely már meg is kezdte a munkálatokat a Csap és Sztrij közötti útszakaszon. Nyilván ezzel is összefügg, hogy az ukrán és a macedón államelnök legutóbbi találkozóját Ungváron tartották.

Kétségtelen, hogy az összes ukrajnai sztráda között a legdrágább a Kárpátokon át vezető autópálya. Ugyanakkor ennek létrehozása nemcsak a két szomszéd ország kapcsolattartását könnyíti meg, de felgyorsítja a forgalmat Dél-Európa és a FÁK-térség között is. Nem véletlen, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) mellett éppen az olasz kormány ajánlotta fel a legkomolyabb hitelt a sztráda kivitelezéséhez.»