Egészséges-e még vagy már meg is betegedett az amerikai demokrácia? – a többi között erről beszélgetettek Paul Krugman Nobel-díjas közgazdásszal a BBC Hard Talk műsorában.
Ha Donald Trump ismét megnyeri a választást, akkor önnek súlyos kétségei vannak arról, hogy túléli-e a következő időszakot az amerikai demokrácia? – hangzott a kérdés. Mire a The New York Times kolumnistájaként is ismert Paul Krugman Orbán Viktor kormányzását hozta fel példaként. „Mi máris nagyon közel vagyunk a magyar típusú demokráciához. Ha Trump olyan okos lett volna, mint Orbán Viktor és lenne annyi önkontrollja is, mint neki, már nem beszélhetnénk többé amerikai demokráciáról. De óriási a kockázata annak, hogy a következő egy-két évben búcsút inthetünk a demokráciának mi is Trump leendő kormányzása alatt.”
A történészek Budapest ostromát és felszabadítását második Sztálingrádnak is hívják, mert házról házra jártak és szabadították fel a magyar fővárost – emlékezett meg a Rosszija 1 orosz tv csatorna a 108 napig tartó, kegyetlen, sok áldozattal járt harcokról vasárnap, A hét eseményei összefoglaló műsorában. A 10 perces magyarországi riportról írásos összefoglaló is készült.
A cikk címét részben pedig Karácsony Gergely főpolgármesternek az e témában minap megnyitott kiállításának a beszédéből kölcsönözték, noha csavartak egyet rajta. Karácsony arra figyelmeztetett: nem engedhetjük meg a politikusoknak, hogy összekeverjék a hősöket az áldozatokkal. A cikk címe szerint: 1945-ben még senki sem kérdezte, hogy ki volt az áldozat és ki a hős. A terjedelmes és sok részletre kiterjedő riportban a kiugrási kísérlettől kezdve a most felvetett új emlékműig, amely a háborúban erőszakot elszenvedett nőknek állítana emléket – számos érdekességet írnak le és mutatnak be.
Krausz Tamás történész például azt mondta el, hogy a német és magyar katonák is megerőszakolták a nőket, nemcsak a szovjetek, de előbbiek felett szemet hunytak, a szovjet katonákat viszont azonnal ki is végezték, ha kiderült. Az emlékművek kapcsán a Szoborparkot is bemutatja a riport, és azzal zárja, hogy nemcsak Magyarországon, de a szlovákoknál, románoknál sincs ma egyetlen emlékmű sem az elesett szovjet katonák emlékére. Ami szomorú. Viszont a cikkből az is kiderül, hogy ünnepélyes katonai ceremónián és ágyúk díszlövései kíséretében emlékeztek meg Budapest felszabadításáról február 14-én, az orosz fővárosban.
Az orosz Védomosztyi is beszámol az amerikai külügyminiszter nagy horderejű bejelentéséről, amely szerint a „Három tenger” kezdeményezés finanszírozását megtoldja 1000 millió dollárral abból a célból, hogy a beruházásban részt vevő országok (köztük hazánk) kevésbé függjenek az orosz energiaszolgáltatótól. A bejelentésre az orosz külügyminiszter jelenlétében a müncheni biztonságpolitikai konferencián került sor.
Orbán évértékelőjéről csaknem azonnal beszámolt az AP tudósítása alapján a The New York Times. Címében azt emelte ki, hogy Orbán figyelmeztet a klímakatasztrófára és az uniós növekedés lelassulására. Persze a cikk azzal nyit, hogy a magyar kormányfő szerint a múlt száz év legsikeresebb időszaka volt a magunk mögött hagyott évtized. Lelkes hívei társaságában kirohant vélt ellenségei ellen, így az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és Soros György ellen. Úgy fogalmazott, idézi a cikk: „ha megfogadtuk volna a tanácsukat, akkor most Magyarország egy kórteremben feküdnék, IMF- és brüsszeli hitelek csövei lógnának minden végtagjából, és Soros György kezében lenne a hitelek csapja”.
Miközben szót ejtett a kimagasló GDP-ről elismerte azt is – olvasható a The New York Timesban –, hogy az Európai Unió problémája a mi problémánk is, csak az a kérdés, hogy milyen mértékben. A meghirdetett klímaprogramból kiemelték az erdősítést, az egyszer használatos műanyag zacskók használatát és azt, hogy 2022-ben a városi közlekedésben minden új busz már elektromos lesz.
Végül Szijjártó Péter bécsi szerepléséből néhány gondolat, amely szerint az ENSZ menekültügyi programja súlyos fenyegetés az emberiségre nézve – mondta ezt a külügyminiszter az ENSZ által szervezett terrorellenes konferencián, írja a The New American. Szerinte ugyanis a migrációs forrásokból kellene átcsoportosítani a terrorelhárításra.
Ezt a problémát már 2018-ban is jelezte, amikor hazánk nem írta alá az ENSZ új, globális migrációs megállapodását. Akkor azzal érvelt, hogy az törvényessé teszi az illegális migrációt, és sérti Magyarország szuverenitását.