„Egy falusi stadion mint a hatalom jelképe a magyar miniszterelnök számára” címmel közöl tudósítást Felcsútról a New York Times című amerikai lap. A szovjet időszakból származó házak között magasodik az új építmény, amelynek költségei átszámítva meghaladják a 17 millió dollárt. Ilyen fokú extravaganciához fura hely egy olyan település, amelyen egy szempillantás alatt áthajt az autós.

De hát itt van egybenOrbán Viktorotthona is, ő pedig nagy futballrajongó. Ami ma Felcsúton történik, az része a 2010 óta zajló elsöprő változásoknak, beleértve az oligarchák felemelkedésének elősegítését. Az EU-t riadóztatta az autokrata vezetők előretörése, ám bírálói a tömbön belül erős embert látnak Orbánban. Az egykori antikommunista egyre közelebb kerül Putyinhoz.

Felcsúton közben Mészáros Lőrinc vízszerelőből az ország egyik leggazdagabb embere lett. Elődje, akit azért távolítottak el a polgármesteri székből, mert nem akarta eladni a stadionnak kiszemelt földet, azt mondja, most ugyanott tartunk, mint a kommunizmusban: nem számít a rátermettség, csak az a fontos, hogy jó barát legyél.

Az üzleti szféra vezetői egyértelműen igyekeznek Orbán kedvében járni. A Puskás Futball-akadémáiát az ország legnagyobb cégei pénzelik. A bírálók szemében Felcsút központi elemaz OrbánRt.-ben, ami jövedelmező szövetség a kormány és politikailag hozzákapcsolódó cégek érdekei között. Az autokrata fordulat miatt Magyarország egyfajta fekete bárány lett az unión belül. A miniszterelnök még akkor is keresztül viszi sajátos terveit, ha közben küszködik a gazdaság és a pénzpiacok aggódnak a forint miatt.

Bajnai Gordon Orbanisztán fővárosának nevezi Felcsútot, az egész olyan, mint Disneyland: beteljesült egy gyerek álma a háza végében. Viszont sokba kerülhet, ha bármely cég szénája nem jól áll a Fidesz háza táján. A nagy vállalatok, a Coca Colától kezdve az OTP-ig nem győzik finanszírozni a felcsúti akadémiát. A stadion mellett nagyobb szálloda és múzeum is lesz. Szöllősi György sajtófőnök szerint a gazdaság már akkor is támogatta a létesítményt, amikor Orbán még az ellenzék vezére volt.

Bár Orbán Viktora múlt négy évben megnyerte a befektetőket, hiszen ledolgozta a hatalmas adósságot, ám egyben többször is megdöbbentette őket, kezdve a magán nyugdíjpénztári vagyon államosításától, a jelzáloghitelesek megsegítésén át, egészen a közszolgáltatók külföldi tulajdonosainak kiűzéséig, ami mind azt eredményezte, hogy erősek voltak a kilengések a kötvénypiacon – írja a Bloomberg.

Jobbágy Sándor, a CIB elemzője szerint éppen ezért a kockázatokat magasabb hozamokkal kellett ellensúlyozni. Ráadásul az ingadozások fokozódhatnak, részben globális, részben hazai okok miatt. A választási kampánynak része, hogy segítséget ígérnek az eladósodott háztartásoknak és napirenden van az újabb rezsicsökkentés is.

Gábler Gergely az Erstétől úgy magyarázza, hogy a váratlan politikai húzások miatt a befektetők folyamatos bizonytalansággal tekintenek Magyarországra. A kulcs az lesz vasárnap után, hogy sikerül-e megszereznie a kormánynak a bizalmat.

A Bloomberg arra számít, hogy éppen ilyen okokból az év végére 6% fölé emelkedik a tízéves futamidejű kötvények hozama, amire 2011 óta nem volt példa.

Ismét nagyarányú győzelemre számíthat a Fidesz – írja a Guardian –, a magyar kormányfő belenyúlt az alkotmányba, hogy pártjának kedvezzen és még egy stadiont is épített a saját falujában. Ezzel a címmel harangozza be az újság a választásokat.

A beszámoló úgy folytatódik, hogy Orbánt az eltelt négy évben szüntelenül antidemokratikus irányvonallal vádolták. Felcsút a pipec mikrokozmosz. Az új aréna elviselhetetlenül dromedár, eltörpülnek mellette a kis házak, még nem látogatható, de éberen őrzik. Mészáros Lőrinc, a polgármester üstökösszerűen tört be a leggazdagabb magyarok közé, de a település nem sokat látott a pénzesőből. A település ma is évi 15 millió forintot kap az energiaköltségek kompenzálására. A választások teljesen új feltételek közepette zajlanak majd. László Róbert szerint a változtatások célja, hogy a Fidesz felé döntse a mérleg nyelvét. Mint megjegyzi, az nem kérdés, hogy Magyarország demokráciának számít-e még, vagy sem, de rossz az irány. Ő úgy gondolja, a választások szabadok lesznek, de nem tisztességesek.

Orbán hajlama egyébként a kapufák áthelyezésére megmutatkozik a politikában. Ahogy Somogyi Zoltán megfogalmazza: nagy futballmenedzser lehetett volna, de szereti átalakítani a játékszabályokat: legalább 14 játékosa van a pályán, beleértve két kapust, azon felül a bíró a legjobb barátja.

A budapesti varázsló, aki a „fél világgal” szemben is kitartott, Orbán Viktor, a jobboldali-populista miniszterelnök nem hagy kétséget sikerei felől – olvasható a Süddeutsche Zeitung című német napilapban. A magyarok pedig el is hiszik neki azokat, ezért győzelemre számíthat vasárnap, akárcsak a Jobbik.

A Kossuth térnek azokra az időkre kell emlékeztetnie, amikor még független volt az ország, nem szorította az európai szabályozási őrület, a multinacionális finánccápák tömkelege, idehaza pedig a sok kommunista és neoliberális ideológus, valamint a rengeteg borúlátó és kasszandra, és mindazok, akik hangulatot keltenek az ország ellen. Ilyesmivel toboroz híveket a kormányfő, ami a német fül számára félelmet kelt.

Orbán szívesebben monologizál a nép előtt, semmint összecsapna a bírálókkal. Nem áll ki vitára Mesterházyval sem. Kumin Ferenc azt mondja, ehhez nincs meg bizalom az MSZP-vel szemben. Másfelől a jelek szerint a Fidesznek nemigen van szüksége korteskedésre. Azonkívül még inkább a Fidesznek lejt a pálya a választási törvény módosítása miatt. A kétharmadot immár kb. 45%-kal is el lehet érni, ami nem nehéz feladat. Orbán szemszögéből mindenképpen kedvező az elmúlt időszak mérlege. Van azért még ellenzék, mindjárt kettő is: a kormányváltókat azonban meggyengítette a belső, személyes viszály, a Simon-botrány, valamint az Orbánra szabott média- és kampánykörnyezet. Ezért hirdeti győzelmét – egyelőre félhangosan, de azért fenyegetően – a Jobbik.

A Frankfurter Rundschau honlapja riportfilmben számol be a választások előtti Budapestről. A múlt szombati tüntetésről azt mondja, hogy a kormányfő sok pátosszal igyekezett ráhangolni híveit április 6-ra. Úgy értékeli, hogy az országot ellenségek veszik körül, főleg nemzetközi szervezetek és multik.

Megszólal Bayer Zsolt, aki a magyar gazdasági csoda egyik pillérének azt tartja, hogy az emberek helyett a vállalatokat adóztatták meg. A tudósítás megjegyzi, hogy mostanában mutatkozik ugyan némi növekedés, de nagy a szegénység és a munkanélküliség.

Lengyel László pedig arra emlékeztet, hogy a hatalom korlátozta az ellenzék jogait és a demokratikus intézményeket, ideértve az Alkotmánybíróságot, valamint a Nemzeti Bankot is.