Noha Bécs az emberi jogok területén eddig is jól teljesített, 2014. december 19-én újabb mérföldkőhöz érkezik. Akkor fogadja el ugyanis a bécsi közgyűlés a „Bécs: az emberi jogok városa” című deklarációt, amelyben az osztrák főváros garantálja a magas szintű emberi jogi normák további szavatolását, valamint vállalja a nemzetközi példakép szerepét.
„Ameddig a nőknek szexuális tartalmú megjegyzésekkel kell konfrontálódniuk, a bevándorlóknak a rasszizmus megnyilvánulásaival kell megküzdeniük és egyes körökben még mindig elfogadott a homo- és transzfóbia, addig még bőven van tennivaló egy emberi jogok városában” – jelentette ki Sandra Frauenberger városi tanácsos a vállalás tervéről.
A deklaráció csaknem egyéves előkészítő folyamat csúcspontja, amelynek Manfred Nowak professzor, emberi jogi szakértő tanulmánya szolgált alapjául. Következő lépésként Bécs négy évre szóló intézkedéstervet dolgoz ki, intézményesíti az emberi jogi szempontokat a közigazgatásban és a politikában, valamint belső és külső ellenőrzési rendszert hoz létre.
Az emberi jogok városának lenni azt jelenti, hogy a város minden döntését az emberi jogok elveinek szem előtt tartásával készítik elő és hozzák meg, mindenki számára garantálják az emberi jogokat és javítják a legsebezhetőbb társadalmi csoportok körülményeit. A politika és a közigazgatás területén garantálják a diszkrimináció megszüntetését, valamint az emberek részvételét és bevonását a döntésekbe.
A vállalás másik fontos alappillére a társadalom emberi jogi ismereteinek bővítése.
A világon elsőként Rosario városa (Argentína) vállalta magára ezt a címet 1997-ben, az első európai város pedig Barcelona (Spanyolország) volt. Ausztriában eddig Grác és Salzburg kötelezte magát hivatalosan is, hogy minden döntését az emberi jogok szerint hozza.
