A stratégia meghatározza azokat a konkrét eszközöket és intézkedéseket, amelyeket e közös munkával a biztonságról gondoskodás és e három legsürgetőbb fenyegetés eredményesebb kezelése céljából alkalmazhatunk.
Az európai emberek és értékek ellen irányuló legutóbbi terrorista támadások koordinálása nemzetközi léptékű volt, és ezért együtt kell működnünk, hogy szembeszállhassunk e fenyegetésekkel, az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett. A belső biztonság szavatolása elsősorban a tagállamok felelőssége, de a határokon átnyúló kihívásokat az egyes országok nem képesek egyedül fellépve kezelni, és ezekhez uniós támogatásra van szükség a bizalom kiépítése, valamint az együttműködés, az információcsere és az együttes fellépésért.
Frans Timmermans első alelnök leszögezte: „A terrorizmus, a szervezett bűnözés és a számítástechnikai bűnözés az európai határokon átnyúló, összetett és folyamatosan változó biztonsági kihívást jelentenek. Itt az ideje, hogy mi, európaiak az eddiginél jobban és szorosabban együttműködjünk polgáraink biztonságának garantálása végett. E közös uniós stratégia révén hatékonyabb, kölcsönös bizalom melletti együttműködést szeretnénk elérni a nemzeti hatóságok között. A terroristák a nekünk fontos demokratikus értékeket támadják. Határozottan kiállunk az alapvető jogok mellett, és munkálkodunk a radikalizálódást kiváltó okok kezelésén, segítve társadalmunkban a valódi toleráns kultúrát.”
Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos a következőket mondta: „Szabadság nélkül nincs biztonság, ugyanakkor biztonság nélkül sincs szabadság. A Bizottság vezető szerepet vállal az európai biztonsági stratégia bemutatásával, amely olyan területekre koncentrál, ahol az Európai Unió tényleges változást tud elérni. Ez a stratégia nemcsak a közeli múltban történt tragikus eseményekre adott válasz, hanem a közös biztonsági stratégiánk megújítása egy olyan új politikai és jogi környezetben, ahol mindannyian egyetértünk abban, hogy meg kell bíznunk egymásban, hatékonyan együtt kell működnünk és információt kell cserélnünk a kialakuló fenyegetések kezelése céljából. A stratégia konkrét fellépéseket határoz meg, amelyek ezeket a fő elveket átültetik a gyakorlatba: egy sor erőteljes intézkedést, amelyek a megelőző fellépésektől a védelemig, felderítésig és bűnüldözésig terjednek.”
Még jobb és szorosabb együttműködés három prioritás mentén
Az EU kialakított egy sor eszközt, amelyek segítik a tagállamok bűnüldöző hatóságait a bűnözés és terrorizmus elleni küzdelemben. A siker az uniós intézmények és ügynökségek, valamint a tagállamok és a nemzeti hatóságok közötti hatékony együttműködésen múlik. A stratégia lehetővé teszi ezen eszközök jobb kihasználását az információcsere és az együttműködés javítása révén.
Ez a megközelítés képes alkalmazkodni az újonnan megjelenő fenyegetésekhez. Alkalmazására a három legsürgetőbb fenyegetés kezelése kapcsán kerül sor:
1) a terrorizmus megelőzése és a radikalizálódás megfékezése;
2) a szervezett bűnözés elleni küzdelem;
3) a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem.
A kiemelt fellépések között szerepelnek a következők:
A radikalizálódás megfékezése:
A Bizottság kiválósági központot alapít, amely a 2011-ben létrehozott uniós szintű átfogó hálózatra, az uniós radikalizálódás-tudatossági hálózatra (RAN) építve gyűjti és terjeszti a radikalizálódás elleni küzdelemmel kapcsolatos szakértelmet. Ez megerősíti a radikalizálódás és a helyi szintű erőszakos szélsőségesség megelőzésével közvetlenül foglalkozó szakemberek közötti tapasztalatcserét.
A terrorizmusról szóló kerethatározat frissítése:
a külföldi harcosok jelenségének kezelése céljából koherensebb jogi keretet kell biztosítani. Ez fokozottabb együttműködést tesz lehetővé ebben a témában a harmadik országokkal.
A bűnözők finanszírozásának visszaszorítása:
megerősítik az európai illetékes hatóságok közötti együttműködést (különös tekintettel a nemzeti pénzügyi információs egységekre, amelyek összeköttetést kapnak az EUROPOL-lal); a Bizottság felméri, hogy szükség van-e új jogszabályokra a terrorizmusfinanszírozás visszaszorítása és a bűncselekményekből származó vagyon elkobzásának javítása végett.
Az informatikai ágazattal folytatott párbeszéd elmélyítése:
a Bizottság 2015-ben uniós szintű fórumot szervez a fő informatikai vállalatokkal az interneten és a közösségi médiában folytatott terrorista propaganda megfékezése és bűnüldöző hatóságok új titkosítási technológiákkal kapcsolatos aggályainak kezelésére szolgáló módszerek felkutatása érdekében.
A lőfegyverekre vonatkozó jogi keret megerősítése:
a lőfegyverek illegális kereskedelmének és a hatástalanított lőfegyverek éles lőfegyverekké alakításának kezelése, harmadik országokkal közös normák kialakítása, több információ megosztása és a velük folytatott együttműködés erősítésére.
Eszközeink megerősítése a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemhez:
prioritást élvez az online bűnügyi nyomozás akadályainak, például a joghatósági problémáknak a felszámolására irányuló módszereknek, és az internetalapú bizonyítékokhoz és információkhoz való hozzáférés szabályainak a megállapítása.
Az Europol kapacitásának növelése,
a többi között egy Európai Terrorizmusellenes Központ létrehozása, amely segíti az uniós ügynökséget abban, hogy fokozottabban támogassa a külföldi terrorista harcosok, a terrorizmusfinanszírozás, az erőszakos szélsőséges online tartalom, és a lőfegyverek tiltott kereskedelme elleni tagállami fellépéseket.
A Bizottságon belüli új együttműködő munkamódszer lehetővé tette a biztonság témájának átfogó megközelítését, és így a stratégia a szakpolitikai ágazatok teljes spektrumára kiterjedően tartalmaz intézkedéseket, a bel- és igazságügytől kezdve a pénzügyekig, a közlekedésig és a környezetvédelemig.
Most, hogy a bel- és igazságügyi politikák egyenrangú helyzetbe kerültek a többi uniós szakpolitikával, a Bizottság egy fő prioritása az információcsere, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a képzés és kutatás terén rendelkezésre álló eszközök teljes körének végrehajtása lesz. Hangsúlyt helyeznek a függőben lévő javaslatok, például az uniós utas-nyilvántartási adatállományról szóló irányelv és az adatvédelmi reform megvalósítására is.
Egy nemrégi Eurobarométer-felmérés szerint a polgárok egyre jobban aggódnak a biztonságuk miatt: azok aránya, akik szerint a terrorizmus az EU fő biztonsági kihívása, a 2013. évi átlagosan 33%-ról mára 49%-ra emelkedett (lásd a mellékletet).
Az Európai Tanács 2014 júniusában felszólította a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az EU 2010. évi belső biztonsági stratégiáját, és 2015 közepéig végezze el annak frissítését. A Bel- és Igazságügyi Tanács 2014. decemberi ülésén meghatározta a stratégia megújítására vonatkozó prioritásait.
Az Európai Parlament 2014. december 17-i állásfoglalásában azt kérte, hogy az új stratégia előretekintő legyen, és a külföldi harcosok, a kiberbiztonság, az emberkereskedelem, a szervezett bűnözés, a pénzmosás és a korrupció kezelésére olyan, az egész Unióra kiterjedő átfogó megközelítést alkalmazzon, amelynek révén könnyen igazodhat a fejleményekhez.
Juncker elnök politikai iránymutatása a hivatalban lévő Bizottság prioritásaként azonosította a biztonsági stratégiát, és a 2015. évi bizottsági munkaprogram kötelezettséget vállalt az európai biztonsági stratégia elkészítésére.
Az európai biztonsági stratégiáról szóló közlemény
Kérdések és válaszok: az európai biztonsági stratégia
432. sz. Eurobarométer külön felmérés: Az európaiak viszonyulása a biztonsághoz
Frans Timmermans első alelnök honlapja
Dimitrisz Avramopulosz biztos honlapja
