Orbán Viktor felújította a vitát a halálbüntetés bevezetéséről, amivel a radikális nacionalista Jobbik témáját visszhangozza – tudósít a Bloomberg. Utóbbi párt népszerűsége mostanában jócskán megerősödött a Fidesz rovására.Juhász Attila (Political Capital) azt mondja: ez csak a legfrissebb eset, amikor a miniszterelnök átveszi riválisa valamelyik pontját. Szorgalmazta már azt is, hogy katonai erővel ellenőrizzék a bevándorlást és elítélte Brüsszel kísérletét Magyarország gyarmatosítására. A szakértő szerint azonban ez a fajta eljárás ellentétes a céllal, mert csupán legitimálja a politikai fősodor számára a Jobbik programját.
A politikus egy olyan kérdésre csatlakozik rá, amelyet feltehetőleg támogat a legtöbb magyar, és azt reméli, hogy ezzel növeli pártja támogatottságát. Miközben azzal érvel, hogy ő a legjobb védőbástya a Jobbik növekvő erejével szemben, azt választotta, hogy retorikájában a vetélytárs javaslatait hangoztatja, ideértve, hogy nemzeti konzultációt kezdeményez a gazdasági bevándorlók ügyében. A Jobbik törekvései közül az utóbbi öt évben már valóra váltotta a magán-nyugdíjvagyonok államosítását, rákényszerítette a bankokat, hogy ők állják a devizahitelek forintosításának költségeit és közelebb vitte az országot az oroszokhoz és a törökökhöz. Egyben nyíltan kétségbe vonta az EU által szorgalmazott liberális demokráciát.
Juhász Attila azt jósolja, hogy hamarosan felcserélhető lesz a két párt szerepe, a Jobbik középre húz, míg a Fidesz a szélre tart.
A halálbüntetés ismételt bevezetésének felvetésével újra csak jobboldali-nacionalista keményvonalasnak mutatkozik Orbán Viktor– írja a Der Spiegel. Ám, ha meglépi, akkor Magyarország nem maradhatna tagja az EU-nak. Még két éve sincs, hogy a magyaroknál életbe lépett az új büntető törvénykönyv, amely az egyik legszigorúbb szabályozást tartalmazza Európán belül. De még ez sem elég kemény a miniszterelnöknek, a politikus nyilvánosan arról beszél, hogy újra be kell vezetni a legsúlyosabb büntetési módot. A Btk.-ban benne van a többi közt, hogy az elítélteknek bizonyos esetekben valóban életük végéig rács mögött kell maradniuk. Egyúttal jogosnak tartja az önvédelmet: adott körülmények között mentesül a felelősségre vonástól az, aki lelő egy egyszerű tolvajt. Orbánnak azonban választania kell: vagy az uniós tagság, vagy a halálbüntetés visszaállítása. Utóbbi ugyanis az alapjogi charta értelmében tilos.
Fenntartásokkal ugyan, de dicséri a magyar gazdaság állapotát a Financial Times brit üzleti lap… A budapesti tőzsde mutatója egy év alatt 30%-ot javult, dollárban kifejezve pedig több mint 20%-kal lett jobb. Az ország a jelek szerint már nem kullog a lengyelek mögött, akikkel összevetve oly sokszor elmarasztalták. A forint stabil. Mostanság minden feltűnően más, mint pár éve, amikor a gazdaság visszaesett, a fizetőeszköz árfolyama ingadozott és a kockázati felár áttörte a plafont. Az előrelépésben az alacsonyabb olajárakon kívül segített a megélénkülő német kereslet. Az alapvető azonban a fogyasztói bizalom, amely élesebben erősödik, mint bárhol másutt a régióban. A háztartások hasznot húznak a növekvő reálbérekből és a javuló munkanélküliségből. De még ennél is lényegesebb a devizahitelek kényszerű átváltása, mert az kiiktatott egy bizonytalansági tényezőt, ami lenyomta a költekezést. A lépés önkényesnek tűnt föl az autokrata miniszterelnök részéről, de ihletett döntésnek bizonyult, és sok családot mentett meg a csődtől. Ha ez nincs, akkor most a svájci frankért nagyjából 700 forintot kellene fizetniük az adósoknak. Mindez persze veszteséget okoz az amúgy is erősen megadóztatott pénzügyi ágazatnak. Utóbbival azonban Orbán nemigen törődik, mivel a bankok többsége külföldi kézben van.
Egy magyar roma férfi és egy magyar roma nő ritka sikertörténetét adja közre a Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív lap. Bevezetőként idéz a bécsi városházán tavaly tartott szónokverseny magyar roma győztesének beszédéből, amely szerint nehéz úgy vállalni az identitást, ha a sajtó és a politika szakmányban bűnözőkként kezeli a romákat. Mert ki hallott már pl. egy roma jogászról, vagy bankárról, esetleg történészről, vagy gazdasági szakértőről?! A cikk megerősíti, hogy egyáltalán nem könnyű olyanokat találni a kisebbségből, akik diplomát szereztek és hajlandók hovatartozásukról beszélni. Főleg Magyarországon, ahol mindennapos a diszkrimináció, időnként teljesen nyílt formában.
Az egyik ilyen kivétel Lakatos Béla, Ács polgármestere, aki a Fidesz jelöltjeként nagy többséggel lett 5 évvel ezelőtt a település elöljárója. Hitvallásához tartozik, hogy káros az iskolai szegregáció, bár lehet, hogy a kormány jót akar, amikor próbálja külön iskolákba terelni a roma gyerekeket, hogy megóvja őket a rasszizmustól.
A másik különleges eset Gulyás Erzsébet építész és szociál-antropológus. Egy brit civil szervezetnél dolgozik, amely a szegényeket igyekszik lakáshoz juttatni. Azt mondja, sorstársai közül sokan azért nem tudnak tanulni, mert a romák 70%-a rendkívüli szegénységben él. A nincstelenség pedig nincstelenséget szül. Arról nem beszélve, hogy az iskolák sokszor távol esnek és kevés a jó tanár. De az egyetemen is: ha egyedül vagy roma és ezt mindennap éreztetik veled, az szintén nem könnyíti meg az identitás vállalását. Ezért megérti, ha a romák közül sokan rejtőzködnek, nem akarják kiprovokálni a hátrányos megkülönböztetést.
A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!
