A budapesti fejlesztést beharangozó eseményen elhangzott: csaknem minden szakterületen egy-két évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen számítástechnikai igények jelentek meg. Ma viszont a kiemelkedően nagy kapacitású rendszerek rendelkezésre állása nélkülözhetetlen a kutatási intézmények versenyképességéhez.
A részben nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő hazai infokommunikációs infrastruktúra miatt döntött úgy az elmúlt években több világcég, hogy Magyarországra telepíti gyártó- és fejlesztőkapacitásait. A magyar kutatók kimagasló színvonalú tudása csak a megfelelő és folyton fejlődő technikai környezetben kamatoztatható, azaz korszerű szuper-számítástechnikai háttér nélkül nem létezhet hazai kutatás, fejlesztés és innováció.
A magyar szuper-számítástechnikai összteljesítmény az év végére megnégyszereződik, a számítási kapacitás a jelenlegi 53-ról 230 Tflop/mp-re, a 2 Pbyte-os adattárolási kapacitás 7 Pbyte-ra emelkedik. Minden hazai egyetemi, akadémiai és intézeti kutató továbbra is ingyen használhatja a szuper-számítástechnikai infrastruktúrát.
A fejlesztés eredményeként létrejövő új rendszer teljesítménye emberi erőforráshoz hasonlítva azzal ér fel, mintha a világ 7 milliárd lakója kezébe venne egy-egy számológépet, és másodpercenként kb. 30 ezer műveletet hajtana végre egyszerre.
A szuperszámítógép-használat mára a legtöbb kutató számára nélkülözhetetlen eszközzé vált, mert a tudományos feladatok 90 százalékát az ilyen kapacitású rendszereken futtatott szimulációk segítségével tudják megoldani. Például: ma már egy adott vírust vizsgáló kutatóorvos szuper-számítógépen keresztül állít össze ellenanyagokat, teszteli hatékonyságukat. A válaszreakciók sokkal gyorsabban megérkeznek, mint egy laboratóriumi vizsgálat esetében, ezzel rengeteg idő és költség megtakarítható.