„Ez idő alatt Közép-Kelet-Európa és a GE is egyaránt sokat fejlődött, most pedig az a kérdés, hogyan tudunk továbblépni, hogyan tudjuk erősíteni az innovációt és együtt meglovagolni az ipari forradalom új hullámát, az ipari internetet, segítve a növekedést és a hatékonyság javítását” – hangoztatta Peter Stračár.
Ezzel a témával kapcsolatos Ferdinando „Nani” Beccalli-Falco senior alelnöknek, a GE Europe elnök-vezérigazgatójának és a GE Germany vezérigazgatójának a vendégposztja, amely itt olvashatnak:
Európa közel jár ahhoz, hogy óriási előnyökre tegyen szert a következő ipari forradalom, azaz az ipari internet révén. Az ipari átalakulás ezen izgalmas új szakasza, melyet a technológia határoz meg, az emberi elme és a gépek „összeházasítását” hozza magával.
A GE által kiadott, az „Ipari internet: az emberi elme és a gépek hatékonyabb együttműködése – európai szemszögből” címet viselő jelentés megállapítja, hogy az embereket, adatokat és gépeket egymással összekapcsoló nyílt globális hálózat, az ipari internet 2030-ig 2200 milliárd euróval járulhat hozzá Európa GDP-jéhez. Ez az összeg az euróövezet nemzeti összterméke jelenlegi értékének mintegy egynegyedével egyenértékű. Az iparban több milliárd euró megtakarítás érhető el, ha az ipari internet évente akár csak 1%-os termelékenységnövekedést hoz a következő 15 év során. És ezek még viszonylag óvatos becslések.
Az ipari internet emellett még egy „termelékenységi forradalom” katalizátora is lehet Európában, melynek segítségével sok százmilliárd eurónyi elpazarolt időt és erőforrást lehet megtakarítani a fő európai ágazatokban, mivel az internetre csatlakozó gépeket, a termékdiagnosztikát, a szoftvert és elemző eszközöket kombinálva hatékonyabbá, proaktívabbá, prediktívebbé és stratégiailag automatizáltabbá tehetők az üzleti folyamatok.
A jelentés kiemeli az ipari internetben rejlő jelentős lehetőségeket, és feltárja a legfontosabb európai ágazatok jelenlegi hatékonysági problémáit. Az EU egészségügyi kiadásai 2012-ben például 1300 milliárd eurót tettek ki. Becslések szerint globális szinten a kiadások 10%-a vész kárba rendszerhatékonysági problémák miatt, továbbá a forrásvesztés 59%-a vezethető vissza klinikai és működési hatékonyságproblémákra. A klinikai és működési hatékonyságproblémák 1%-os csökkentése 11 milliárd euró megtakarítást jelenthet a következő 15 évben. Az ipari internet az energiaszektorban is nagy megtakarításokat hozhat: ha például 1%-kal sikerül javítani az európai gáztüzelésű erőművek hatékonyságát, az a következő 15 évben 11 milliárd euró üzemanyagköltség-megtakarítást eredményezhet.
Nyilvánvaló, hogy az egyre inkább globalizálódó gazdaságban az ipari internet kihagyhatatlan lehetőséget jelent Európa számára éppúgy, mint az Európai Unió jövendő versenyképessége szempontjából.
A GE-hez hasonló cégek készek a beruházásra, de az EU-nak és a tagországoknak meg kell teremteniük a beruházás és a növekedés katalizátorául szolgáló feltételeket.
Az ipari internetben rejlő lehetőségek nagyságát tekintetbe véve Európa akkor aknázhatja ki maximálisan az előnyöket, ha a csúcstechnológiáknak a térség tőkeállományába való integrálását elősegítő módon csoportosítja át a beruházásokat, ezáltal létrehozza és továbbfejleszti a szükséges tehetségbankot, illetve kialakít egy, az adatok határokon átnyúló áramlását megkönnyítő, egyben biztonságossá tevő keretrendszert. Egy ország sem érhet el azonban sikereket egyedül. Az egységes piac kialakítása érdekében történő együttműködés három, egymással összefüggő előnnyel járhat. Először is megtörténik a vonatkozó intézményi és jogi rendszerek harmonizálása. Másodszor, ezáltal maximalizálhatók azok a nagyságrendi megtakarítások, amelyek az európai gazdasági és pénzügyi integráció alapkövét képezik. Harmadszor pedig ez segít az európai országok közötti azon makrogazdasági egyensúlytalanságok csökkentésében, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a legutóbbi gazdasági válság kialakulásához.
Az ipari internetre vonatkozó európai stratégia kialakításakor a politika döntéshozóknak túl kell lépniük saját országuk határain, és inkább az országok, valamint az iparágak kölcsönös egymásrautaltságára kell koncentrálniuk.
Hogyan aknázhatjuk ki tehát a küszöbön álló forradalomban rejlő lehetőségeket?
Először is, az európai kormányoknak szilárd politikai keretet kell kialakítaniuk, amely megbízható és biztonságos környezetet teremt az adatok szabad áramlásához, továbbá egységes szabályokat és szabványokat vezet be minden ország, illetve minden adatkör számára. Amennyiben nem megfelelő a megvalósítás, a fenti területekre vonatkozó új szabályozás jelentős tarifális kereskedelmi korlátozást jelenthet a digitális gazdaság számára. A jelentés számos más olyan kezdeményezést is felsorol, amely elősegítheti az ipari internet fejlesztésébe történő európai beruházásokat. Ilyen többek között az okos beszerzés és közbeszerzés, amely elősegíti a technológiafejlesztésbe tett beruházásokat; a hosszú távú hatásokat optimalizáló készségfejlesztés; a jelenlegi finanszírozási mechanizmusok átalakítása; a határokon átívelő beruházásokat elősegítő európai kockázatitőke-keretrendszer kialakítása; valamint (szabályozói és pénzügyi) ösztönzők életbe léptetése a magánszektor beruházásainak ösztönzésére.
A jelentés szerint a rendelkezésre álló szakembergárda kérdése komoly kihívást jelent Európa számára. A jelenlegi becslések szerint 2015-re mintegy 700 000 műszaki szakember és mérnök fog hiányozni a csúcstechnológiai szektorból. Az ipari internet új technológiára épül, mely nem működhet a megfelelő képzettséggel rendelkező szakemberállomány nélkül. Az ipari internetben rejlő lehetőségek maximális kiaknázásához Európának új szakembergárdát kell kinevelnie, és ez nem pusztán annyit jelent, hogy több embert kell képezni tudományos, mérnöki és adattudományi területen, hanem azt is, hogy olyan újfajta képzettségű emberekre lesz szükség, akik a szoftverek világában és a különféle mérnöki területeken is egyaránt otthonosan mozognak.
Hogyan érinti mindez Közép- és Kelet-Európát?
„A közép-kelet-európai régió országai erős, jól képzett munkaerőkkel, stabil ipari bázist ellátó, szilárd oktatási rendszerrel rendelkeznek. A régió országai számára döntő fontosságú az ipari internet által biztosított új technológiák lehető leggyorsabb, minél hamarabb történő alkalmazása. Ezáltal nagyobb hatékonyságot érhetünk el és versenyképesebbé válhatunk. Így növelhetjük az exportot, új munkahelyeket teremthetünk, fokozhatjuk a gazdasági növekedést és növelhetjük az életszínvonalat az egész régióra kiterjedően” – fejtette ki Marco Annunziata a Londonban megrendezett eseményen.
A lengyelországi műszaki fejlesztő- és tervezőközpont (EDC), illetve a GE Healthcare budaörsi fejlesztőközpontja is az ipari internet előnyeiből tőkét kovácsoló közép-kelet-európai fejlesztőközpontok között lehet, mivel már most is világszínvonalú szoftverek fejlesztésével foglalkoznak. Ezért az emberi elmét és a gépeket hatékonyságjavítás céljából összeházasító szoftverek létrehozása teljesen magától értetődő lenne számukra.
Összefoglalva: Európa, és ezen belül különösen a közép-kelet-európai régió egy új növekedési korszak hajnalához érkezett, ám a növekedés nem légüres térben fog bekövetkezni. Semmiképpen se hagyjuk hát veszni ezt a lehetőséget. A folyamat beindításához erős partneri együttműködéseket kell kialakítanunk. Rendkívül bizakodóak vagyunk az iparosítás új hulláma által jelentett lehetőségeket illetően. Több mint 20 közép-kelet-európai vendég vett részt a GE közelmúltban, Londonban tartott „Az emberi elme és a gépek” (Minds&Machines) című konferenciáján, ahol az ipari internetben rejlő lehetőségeket vitatták meg. Jó kezdés volt! A további fejleményekről folyamatos tájékoztatást nyújtunk.