Az uniós költségvetés bevételi oldaláról is vitatkozni kellene

A 27 uniós tagállam nemzeti parlamentjeiből érkezett képviselőkkel, Janusz Lewandowski költségvetési biztossal és az ír elnökség képviselőivel kibővített ülésen vitatták meg az egy hét múlva esedékes tanácsülés napirendjére tűzött, következő hétéves büdzsé kérdéseit az EP Költségvetési Bizottságában. Egyöntetű volt a felszólalók véleménye abban, hogy 2009 óta megtorpant az EU-s büdzsé bevételi reformja, hiszen a válság hatására a tagállamok a kiadási oldal megvágásában látják a takarékosság eszközét. Pedig éppen a bevételi oldal stabilizálása, az EU saját bevételi forrásainak megteremtése okozhatna könnyebbséget a tagállamok pengeélen táncoló költségvetésének, hiszen kevéssé támaszkodnék a közösség a nemzeti költségvetések GDP-arányos befizetéseire. Márpedig a nemzeti költségvetésekkel egyébként is gond van, hiszen jelenleg 20 tagállam (köztük Magyarország) ellen folyik túlzottdeficit-eljárás 

A szakemberek amellett érveltek, hogy az uniós büdzsé egyedülállóan beruházás-központú: 98%-a hasznosul a tagállamok projektjeiben, és mindössze 2%-a fordítódik az adminisztrációra. Éppen ezért kellene a tagállamoknak jobban kihasználniuk az ebben rejlő növekedésbarát lehetőségeket, és minden eszközzel a büdzsé stabilitásán és bővítésén dolgozniuk.

Herczog Edit magyar EU-parlamenti képviselő szerint példátlan, hogy a 2014-ben kezdődő hétéves költségvetési keretterv kevesebből gazdálkodik, mint az előző hétéves program tette. A magyar szocialista képviselő az ír elnökség képviselőivel és a költségvetési biztossal együtt kifejezte aggályát, hogy a bizottsági tervezethez képest 80 milliárd eurós nadrágszíjhúzást tervező tagállamok meggondolják magukat, és nem az innovációs és kutatási programok terhére fogják megtenni a megszorító lépéseiket.

Herczog Edit szerint, ha csak egymillió euróval csökkentjük is kutatási büdzsénket, vállalkozások és kezdeményezések ezrei kerülnek veszélybe. A magyar képviselő a tanácskozást követően példaértékűnek nevezte, hogy bár Írország hagyományosan az európai agrártámogatások nagy kedvezményezettje, a „stabilitás, növekedés és munkahelyteremtés” jelszavával megfogalmazott elnökségi programjában a munkahelyteremtő innovációs beruházások megtartása mellett foglal állást.